2018. június 16., szombat

Internetes kognitív viselkedésterápia szülés utáni depresszióval küzdő nőknek


Milgrom J., Danaher BG., Gemmil AW, Holt, C., Holt CJ., Seeley Jr., Tyler MS., Ross J. & Ericksen, J. (2016). Internet Cognitive Behavioral Therapy for Women With Postnatal Depression: A Randomized Controlled Trial of MumMoodBooster. Journal of medical Internet research, 18(3).

Készítette: Katona Nóra

A kutatás fő oka a tény, hogy szülés utáni depresszióban szenvedő nők kevesebb, mint 50%-a kér segítséget, még abban az esetben is, ha felismerik a depressziót. Az ellátás kerülésének okai gyakorta a stigmatizáltságtól való félelem, reménytelenség érzés, rossz anya szerep félelme, így fontos a terápia alkalmazásának népszerűsítése.
Ebben az ausztráliai randomizált kontroll vizsgálatban egy 6 üléses internetes (MumMoodBooster) program (melyet pszichometriailag korábban teszteltek) hatékonyságát vizsgálták, klinikai depresszió diagnózisát kapott, szülés után lévő nők mintáján. A MumMoodBooster program egy kognitív viselkedésterápiás beavatkozás, amely jelentős részt interaktív, magában foglal egy honlapot és telefonos coachingot is. A vizsgálatban két csoportot hasonlítottak össze (CBT vs általános ellátás), amelyben a résztvevők 18 évesnél idősebbek voltak és 1 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkeztek. A kutatás kezdetekor, illetve a kutatás végén (12 hét) a mintában szereplő nők diagnosztikai felmérése történt telefonon a DSM-IV standardizált klinikai interjúja és a Beck Depresszió Kérdőív segítségével. A depresszió tüneteit emellett többször mérték a kutatás során a Patient Health Questionnare (PHQ) kérdőívvel, a csoportokat pedig az internetes randomizáció segítségével alkották meg. A szülés utáni depresszió (PND) definíciója szerint, major vagy minor depressziós epizód, amely a szülés utáni első évben kezdődik. A kutatás fő hipotézise az volt, hogy a MumMoodBooster használata csökkenteni fogja a depresszió tüneteit, és a depresszív epizód remissziója növekedni fog az általános ellátással szemben.
A kognitív viselkedésterápia hat internetes leckét foglalt magában, amelyek úgy lettek létrehozva, hogy elősegítsék az elköteleződést és viselkedésváltozást. A korábbi kutatásokon alapulva, a program felépítése viselkedésváltozást igénylő feladatokkal indult, amelyet kognitív feladatok követtek. A leckék tartalmaznak videókat, audio anyagokat, animációt, írásos anyagokat, illetve a résztvevők maguk is leírhatták az élményeiket, tölthettek fel fotókat. Létrehoztak egy nyomtatható leckekönyvet is, amelybe a résztvevők feljegyezhették a hangulati állapotukat és az aznap végzett aktivitásukat is, emellett házi feladatokat is adott a program. A CBT csoport telefonos segítséget is kapott, minden héten maximum harminc perc formájában, pszichológusok, klinikai szakpszichológusok és egészségpszichológusok személyében. Feladatuk a bátorítás, támogatás, az egyes feladatok átbeszélése volt.

A MumMoodBooster programja


Az általános ellátás alatt a vizsgálati személyek megneveztek egy egészségügyi dolgozót (általában a védőnőt, szülésznőt vagy háziorvost), aki megkapta a klinikai felmérés során létrejött anyagokat és a beteggel, valamint más orvosokkal együtt kezelési tervet dolgoztak ki, emellett írásos anyagokat, e-maileket kaptak.
A kutatás végén a CBT-t kapók 79%-a nem felelt meg a depresszió kritériumainak a DSM-IV és a BDI alapján, ellentétben az általános ellátást kapó csoporttal, ahol az arány 18% volt. E két fő faktor mellett vizsgálták a szorongást, negatív gondolatokat, párkapcsolati elégedettséget, szülői énhatékonyság érzését, ezek a változók nem mutattak szignifikáns különbséget. A vizsgálati csoportban a Likert skála szerint 2-4 közötti elégedettséget jelöltek meg a vizsgálati személyek a programmal, ugyanakkor csak 86%-uk teljesítette mind a hat ülést. Mind a két csoportban, ám az általános ellátást kapó csoportban szignifikánsan többen kerestek külső segítséget (fórumok, csoportterápiák, orvosi vélemények).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Naeem, F., Latif, M., Mukhtar, F., Kim, Y. R., Li, W., Butt, M. G., ... & Ng, R. (2021). Transcultural adaptation of cognitive behaviora...