Milgrom J., Danaher BG.,
Gemmil AW, Holt, C., Holt CJ., Seeley Jr., Tyler MS., Ross J. & Ericksen,
J. (2016). Internet Cognitive Behavioral Therapy for Women With Postnatal
Depression: A Randomized Controlled Trial of MumMoodBooster. Journal of medical Internet research, 18(3).
Készítette: Katona Nóra
A kutatás fő oka a tény,
hogy szülés utáni depresszióban szenvedő nők kevesebb, mint 50%-a kér
segítséget, még abban az esetben is, ha felismerik a depressziót. Az ellátás
kerülésének okai gyakorta a stigmatizáltságtól való félelem, reménytelenség
érzés, rossz anya szerep félelme, így fontos a terápia alkalmazásának
népszerűsítése.
Ebben az ausztráliai
randomizált kontroll vizsgálatban egy 6 üléses internetes (MumMoodBooster)
program (melyet pszichometriailag korábban teszteltek) hatékonyságát
vizsgálták, klinikai depresszió diagnózisát kapott, szülés után lévő nők
mintáján. A MumMoodBooster program egy kognitív viselkedésterápiás beavatkozás,
amely jelentős részt interaktív, magában foglal egy honlapot és telefonos
coachingot is. A vizsgálatban két csoportot hasonlítottak össze (CBT vs általános
ellátás), amelyben a résztvevők 18 évesnél idősebbek voltak és 1 évnél
fiatalabb gyermekkel rendelkeztek. A kutatás kezdetekor, illetve a kutatás
végén (12 hét) a mintában szereplő nők diagnosztikai felmérése történt
telefonon a DSM-IV standardizált klinikai interjúja és a Beck Depresszió
Kérdőív segítségével. A depresszió tüneteit emellett többször mérték a kutatás
során a Patient Health Questionnare (PHQ) kérdőívvel, a csoportokat pedig az
internetes randomizáció segítségével alkották meg. A szülés utáni depresszió
(PND) definíciója szerint, major vagy minor depressziós epizód, amely a szülés
utáni első évben kezdődik. A kutatás fő hipotézise az volt, hogy a
MumMoodBooster használata csökkenteni fogja a depresszió tüneteit, és a
depresszív epizód remissziója növekedni fog az általános ellátással szemben.
A kognitív
viselkedésterápia hat internetes leckét foglalt magában, amelyek úgy lettek
létrehozva, hogy elősegítsék az elköteleződést és viselkedésváltozást. A
korábbi kutatásokon alapulva, a program felépítése viselkedésváltozást igénylő
feladatokkal indult, amelyet kognitív feladatok követtek. A leckék tartalmaznak
videókat, audio anyagokat, animációt, írásos anyagokat, illetve a résztvevők
maguk is leírhatták az élményeiket, tölthettek fel fotókat. Létrehoztak egy
nyomtatható leckekönyvet is, amelybe a résztvevők feljegyezhették a hangulati
állapotukat és az aznap végzett aktivitásukat is, emellett házi feladatokat is
adott a program. A CBT csoport telefonos segítséget is kapott, minden héten
maximum harminc perc formájában, pszichológusok, klinikai szakpszichológusok és
egészségpszichológusok személyében. Feladatuk a bátorítás, támogatás, az egyes
feladatok átbeszélése volt.
A MumMoodBooster
programja
Az általános ellátás
alatt a vizsgálati személyek megneveztek egy egészségügyi dolgozót (általában a
védőnőt, szülésznőt vagy háziorvost), aki megkapta a klinikai felmérés során
létrejött anyagokat és a beteggel, valamint más orvosokkal együtt kezelési
tervet dolgoztak ki, emellett írásos anyagokat, e-maileket kaptak.
A kutatás végén a CBT-t
kapók 79%-a nem felelt meg a depresszió kritériumainak a DSM-IV és a BDI
alapján, ellentétben az általános ellátást kapó csoporttal, ahol az arány 18%
volt. E két fő faktor mellett vizsgálták a szorongást, negatív gondolatokat,
párkapcsolati elégedettséget, szülői énhatékonyság érzését, ezek a változók nem
mutattak szignifikáns különbséget. A vizsgálati csoportban a Likert skála szerint
2-4 közötti elégedettséget jelöltek meg a vizsgálati személyek a programmal,
ugyanakkor csak 86%-uk teljesítette mind a hat ülést. Mind a két csoportban, ám
az általános ellátást kapó csoportban szignifikánsan többen kerestek külső
segítséget (fórumok, csoportterápiák, orvosi vélemények).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése