Fitzpatrick, K. K.,
Darcy, A., & Vierhile, M. (2017). Delivering cognitive behavior therapy to
young adults with symptoms of depression and anxiety using a fully automated
conversational agent (Woebot): a randomized controlled trial. JMIR mental health,
4(2).
Az összefoglalót
készítette: Déri Melinda
Az internet alapú
kognitív viselkedésterápiás (CBT) applikációk hatékonynak bizonyultak, de kis
mértékű terápiás elköteleződés jellemezte őket. A Woebot, az automatizált
beszélgetőtárs növelheti az elköteleződés mértékét a terápia iránt, így
elősegítve az esélyét annak, hogy a páciens segítséget kapjon. Jelen tanulmány
célja, hogy meghatározza egy teljesen automatizált beszélgetőtárs
megvalósíthatóságát, elfogadhatóságát és előzetes hatékonyságát, amely önsegítő
programot biztosít szorongással és depresszióval küzdő egyetemi hallgatók
számára.A vizsgálatban 70 fő vett részt, életkorukat tekintve 18-28 évesek. A
hallgatóknál a szorongás és depresszió jelenlétét önbevallás alapján
azonosították. A résztvevőket az egyetem közösségi média oldalán toborozták,
majd véletlenszerűen két csoportra osztották őket. Az egyik csoport 2 héten
keresztül, összesen maximum 20 óra önsegítő tartalmat kapott a Woebot
segítségével, melyeket az automatizált beszélgetőpartner az applikáción
keresztül írásos üzenetek formájában közvetített számukra. Az applikáció a
kognitív viselkedésterápia alapelveit és módszereit követi. A másik csoport
csupán egy depresszióról informáló elektronikus könyvet kapott.Két hét
elteltével minden résztvevővel kérdőíveket töltettek ki, melyek a szorongás és
a depresszió mérésére szolgáltak. A vizsgált személyek átlagos életkora 22 év
volt, közülük 67% nő. Az első csoportban, akik a Woebot beszélgetőpartnert
használták, szignifikáns csökkenés volt kimutatható a depressziót tekintve, míg
a másik csoportnál nem volt kimutatható változás. A szorongás mértéke mindkét
csoportban csökkent.A részvevők nagy része arról számolt be, hogy nagyon
empatikusnak érezte a Woebot-ot, illetve úgy beszéltek róla, mint „vidám kis
barát” és inkább személynek tekintették, mint robotnak, amely különösen azért
érdekes, mert az elnevezéskor figyelmet fordítottak arra, hogy a név inkább a
robot jelentést hordozza magában, minthogy egy személyre utaljon. Más
kutatásokban is arra jutottak, hogy az egészség és a mentális egészség
területén hatékony terápiás kapcsolat alakulhat ki ember és robot között.
Emellett egy vizsgálatban megfigyelték, hogy a résztvevők nagyobb hajlandóságot
mutattak arra, hogy felfedjék problémáikat és kitárulkozzanak, amikor egy olyan
robottal beszélgettek, melyet mesterséges intelligencia vezérelt, mint amikor
egy olyannal, amit egy valódi személy.Tehát megállapíthatjuk, hogy az
automatikus beszélgetőpartner megvalósítható, vonzó és hatékony módja lehet a
kognitív viselkedésterápiának, melyet az emberek szívesen fogadnak és
használhatnak hétköznapjaik során, így megküzdve problémáikkal és fejlesztve
önmagukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése