Rocha, I. C. O., & Valença, A. M. (2023). The efficacy of CBT based interventions to sexual offenders: A systematic review of the last decade literature. International journal of law and psychiatry, 87, 101856. https://doi.org/10.1016/j.ijlp.2022.101856
Készítette: Blaskó Helga
Bevezetés
A szexuális erőszak egy jelentős közegészségügyi probléma és egyben egy kifejezetten nehéz kérdés is a mentális egészség szempontjából.
Számos tanulmány kimutatta, hogy fontos összefüggés van a szexuális erőszak áldozatává válás és számos pszichológiai probléma kialakulásának kockázata között: szexuális bántalmazást átéltek között magasabb arányban fordul elő depresszió, szorongás, kábítószerrel való visszaélés, autoimmun és étkezési rendellenesség, valamint magasabb az öngyilkosság kockázata is (Gibbels, Kneer, Hartmann & Krueger, 2019; Grady, Edwards & Pettus-Davis, 2017).
A szexuális bántalmazás következményei a társadalom egészére nézve is költségesek lehetnek: rendkívül nagy mértékben csökkenti a személyes biztonság érzését (Brooks-Gordon, Bilby & Wells, 2006; Gibbels et al., 2019), különösen a büntetésük letöltése után szabadon bocsátott szexuális bűnelkövetők keltenek aggodalmat a közvéleményben (Martínez-Catena & Redondo, 2017).
A szexuális bűncselekmények minden szinten erősen stigmatizáltak, egy tanulmány szerint a szexuális bűnelkövetők a börtönökben is egy intenzíven megbélyegzett csoportot alkotnak: a többi fogoly gyakran kirekeszti, elszigeteli őket, vagy pszichés, valamint fizikai erőszakot alkalmaznak ellenük (Mazza et al., 2020).
Mindezen okok miatt a klinikusok és a kutatók az elmúlt évtizedekben olyan hatékony stratégiák kialakításán dolgoztak, amelyek képesek a szexuális visszaélések arányát csökkenteni (Grady et al., 2017). A szexuális bűnelkövetők kezelése egyértelműen fontos cél a társadalom, valamint az áldozatok és maguk az elkövetők számára is (Gibbels et al., 2019).
Miért a CBT?
Számos kutatás kimutatta a diszfunkcionális kogníciók és viselkedések, valamint az érzelemszabályozás relevanciáját a szexuális bűnelkövetők kezelésének szempontjából, amelynek értelmében a legszélesebb körben használt modell és módszer a kognitív viselkedésterápia (CBT) lett (Burdon & Gallagher, 2002; Carpentier és Proulx, 2021; Gibbels & mtsai, 2019; Hanson et al., 2002; Mpofu, Athanasou, Rafe & Belshaw, 2018; Olver, Marshall, Marshall és Nicholaichuk, 2020, Osborn, 2007). A CBT-t a bűncselekmények elkövetőinek egyik legígéretesebb rehabilitációs kezelésének tekintik; egy, a különböző kezelési megközelítések hatékonyságát összehasonlító áttekintés a legmagasabb kategóriák egyikébe sorolta a visszaesésre gyakorolt hatását illetően (Lipsey, Landenberger és Wilson, 2007).
Kezelés
A beavatkozás magába foglalja a tettért való felősségvállalással kapcsolatos munkát, az empátia növelését, a kognitív újrastrukturálást és a deviáns szexuális érdeklődés csökkentését. A kezelés továbbá tartalmaz a visszaesés megelőzésére irányuló stratégiákat is, valamint olyan külső és belső kontrollal kapcsolatos módszereket, amelyek csökkentik a visszaesés kockázatát (Carpentier & Proulx, 2021).
A tanulmány célja
A jelen tanulmány fő célja, hogy szakirodalmi áttekintés alapján felmérést végezzen azokról a kutatásokról, amelyek értékelik a CBT alapú beavatkozások hatékonyságát a szexuális bűncselekmények miatt elítélt személyek kezelésében. Célja továbbá, hogy felülvizsgálja az ismereteket és így feltárja az esetleges hiányosságokat, valamint ösztönözze a jövőbeni kutatásokat.
Módszer
A szakirodalmak áttekintéséhez a szerzők számos különböző adatbázist használtak és azokat a 2012-2022 között megjelent nemzetközi tanulmányokat választották ki, amelyek megfeleltek az általuk felállított követelményeknek: 1.) CBT-alapú beavatkozások hatékonyságának vizsgálata a szexuális bűnelkövetők körében – mint központi téma; 2.) klinikai minták vizsgálata törvényszéki kontextusban és 3.) validált pszichometriai eszközök (pl.: kérdőívek, skálák) használata. Az anyaggyűjtés eredményeként a tanulmányban a szerzők nyolc – az elvárásoknak megfelelő – kutatásra hivatkoznak.
A kutatás eredményei
A szakirodalmi áttekintésben résztvevő nyolc tanulmány közül három összehasonlító elemzést végzett egy CBT alapú kezelésben részesült és egy abból nem – vagy később – részesült személyekből álló csoport között. A kezelt és nem kezelt csoportok összehasonlítását végző tanulmányok közül kettő (Beech mtsai., 2012; Grady et al., 2017; Olver et al., 2020) alacsonyabb visszaesési arányt regisztrált a szexuális bűnözői magatartásban azoknál, akik CBT-alapú kezelést kaptak, míg egy vizsgálat (Grady et al., 2017) eredményeként nem született szignifikáns különbség a két csoport között. Utóbbi kutatás, bár a szexuális bűncselekmények tekintetében lényeges eltérést nem mutatott, az erőszakos bűncselekmények szempontjából mégis szignifikánsan alacsonyabb visszaesési arányt írt le.
Martínez-Catena és Redondo (2017) a „Sexual Offending Control Program (SOCP)” hatékonyságát vizsgálta 153 szexuális bűncselekményt elkövető férfi részvételével. A „SOCP” a kognitív-viselkedésterápia eszközeit alkalmazó intervenció, amely csoportos formában 1-2 évig tart és a diszfunkcionális kogníciók feloldására, a megküzdési stratégiák fejlesztésére, az empátia növelésére, a szexuális impulzussal kapcsolatos önkontrollra és a visszaesés megelőzésére összpontosít. Az eredmények szinte minden elem tekintetében szignifikáns különbségeket mutattak a kezelt résztvevők között: szorongás csökkenése, asszertivitás fejlődése, impulzivitás és agresszió csökkenése, önbecsülés és empátia javulása.
Martínez-Catena és Redondo (2017) kutatásához hasonlóan Carpentier és Proulx (2021) szintén a kognitív-viselkedésterápia módszertanát alkalmazták szexuális bűncselekményt elkövető serdülők visszaesésének megelőzésében. A kezelésnek három fő célja volt: (1) a bűncselekmény folyamatának jobb megértése; (2) az önkontroll és elkerülési stratégiák kidolgozása; (3) az egészséges pszichoszexuális fejlődés elősegítése. A terápia során – csakúgy, mint a fentebb említett intervenció esetében – az önkontroll, az érzelemszabályozás, a kapcsolati és szociális készségek, az önbecsülés és az empátia fejlesztésére fókuszáltak. A vizsgálat eredményei a beavatkozás hatékonysága mellett szóltak: a közel nyolc éven át tartó utánkövetési időszakban az erőszakos – beleértve a szexuális erőszak – bűncselekmények száma, a visszaesés mértéke lényegesen csökkent.
Kelley és munkatársai (2022) a kognitív-viselkedésterápia hatékonyságának vizsgálatát a „Principle-based Correctional Counseling (PBCC – elvi alapú korrekciós tanácsadás)” módszerének alkalmazásával egészítették ki. A vizsgálat szerint a kognitív-viselkedésterápia a PBCC-vel együtt alkalmazva jelentősebb javulást tud eredményezni az önkontrollban, a depresszió és szorongás csökkentésében, valamint a jóllét növelésében is.
Diszkusszió
A nyolc kiválasztott tanulmány elemzésével kapcsolatban kiemelhető, hogy bár nem írható le egy „standard”, konkrét kognitív-viselkedésterápián alapuló módszer a szexuális bűnelkövetők visszaesésének megelőzésére, az eredmények mégis erősen jelzik, hogy a CBT egy ilyen irányú intervenció, terápia fontos részét képezi: megfigyelték, hogy azok a bűnelkövetők, akik kognitív-viselkedésterápián részt vettek, általában alacsonyabb visszaesési arányt mutatnak, mint azok, akik kezelésre nem jártak. Azok a készségfejlesztésre irányuló modellek és módszerek, amelyek például az önkontroll, a megküzdési stratégiák, az érzelemszabályozás, a szociális készségek, az önbecsülés és az empátia javítására, növelésére fókuszálnak, szintén ígéretes eredményeket mutatnak a visszaesések megelőzésének szempontjából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése