Keles, S., & Idsoe, T. (2018). A meta-analysis of group cognitive behavioral therapy (CBT) interventions for adolescents with depression. Journal of adolescence, 67, 129-139.
Készítette: Ballonyi Fanni
A depresszió jelenti a 3. leggyakoribb betegségterhet, azaz érintettek jelentősen veszíthetnek az aktívan töltött éveikből a betegség következtében. A depresszió kialakulásának időszaka leggyakrabban 15-21 éves kor közé tehető, vagyis gyakran serdülőkorban jelenik meg, a serdülőkori depresszió pedig gyakran vezet a tanulmányok félbehagyásához, felnőttkori depresszív tünetekhez, és együttjár a későbbi munkanélküliséggel, egészségügyi problémákkal, szerhasználattal, az öngyilkosság veszélyével és családi problémák megjelenésével. Ezért fontos, hogy rendelkezésre álljanak olyan módszerek, amik segítenek javítani az érintettek mentális állapotát és megelőzni a tünetek hosszútávú fennmaradását. Erre jó eszköz lehet a csoportosan végzett kognitív viselkedés terápia (CBT), mivel költség- és időhatékonyabb mint az egyéni folyamatok, és serdülőkorban nagyon fontosak a kortárs kapcsolatok, így a csoporttársak támogatása jelentős lehet.
A korábbi átfogó kutatások nem tudtak egységes eredményeket kimutatni a depresszióval küzdő serdülők csoportos ellátásának hatékonyságával kapcsolatban, így Keles és Idsoe 2018-ban összesítette az ezzel kapcsolatos beavatkozásokról szóló tudományos cikkeket egy metaanalízis keretében, hogy megvizsgálják a módszer általános hatékonyságát.
A korábbi kutatások arra utaltak, hogy a csoportos CBT jobban működik idősebb gyerekek körében, és a hosszabb folyamatok előnyösebbek, fontos a szakember vezetése, azonba ezek az eredmények nem voltak egységesek a különböző mérésekben. Keles és Idsoe ezért megvizsgálta a beavatkozások átlagos hatását a kontrollcsoportokhoz viszonyítva, az utánkövetések során (azaz a beavatkozás után bizonyos idő eltelével) megjelenő hatást és azokat a tényezőket, amik befolyásolhatják a csoportok hatékonyágát.
A vizsgálathoz olyan szakcikkeket kerestek, amikben véletlenszerűen kerültek beosztásra a résztvevők a CBT csoportba vagy a kontroll csoportba, csoportokban 13-18 év közötti serdülők vettek részt, élőben (nem online) zajlottak, speciálisan a depressziót célozták meg és peer-review által ellenőrzött folyóiratban jelentek meg. A szerzők összesen 23 cikket találtak, ami megfelelt ezeknek a kritériumoknak, összesen pedig 5469 főtől származó adatokat elemeztek. Az alkalmak általában 40-120 percig tartottak és jellemzően 4-6 alkalomból álltak a folyamatok.
A szerzők eredményei szerint a csoportos beavatkozások alacsony, de jelentős, statisztikailag kimutatható változást eredményeztek a serdülőknél; 23 beavatkozásból 17 esetben csökkentek a depressziós tünetek. A feldolgozott kutatásokban azonban nagy különbségek mutatkoztak meg a hatékonyságot illetően. Több kutatásban a csoport lezárulása után bizonyos idő elteltével is megvizsgálták a tüneteket; ezek során a csoportban részt vett serdülők szintén enyhén kevesebb depressziós tünetet mutattak, és 56 utánkövetéses összehasonlításból 15 esetben tapasztaltak kevesebb tünetet a csoporttagok.
A hatékonyságot nem befolyásolta az életkor, a tagok nemi aránya, a beavatkozás hossza és az sem, hogy pszichológus vagy pedagógus vezeti a csoportot. Azonban azokban a vizsgálatokban jobban eltértek a CBT csoporttagok eredményei a kontroll csoporttól, ahol a kontrollcsoport tagjai semmilyen beavatkozást nem kaptak (szemben azzal, amikor ők egy másik fajta csoportban vettek részt például).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése