Evéstudatosság Tréning falászavar kezelésében


Kristeller, J., Wolever, R. Q., & Sheets, V. (2014). Mindfulness-based eating awareness training (MB-EAT) for binge eating: A randomized clinical trial. Mindfulness, 5(3), 282-297.
Készítette: Pivarcsi Dorina

A falászavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek, ezt bizonyíthatja az is, hogy a jelenleg érvényben lévő pszichológusok által használt diagnosztikai rendszerben (DSM-5) is különálló kategóriaként van nyilván tartva az evészavarokon belül. A falásrohamokkal nem csupán akkor érdemes foglalkozni, mikor már elérték a diagnosztikai kritériumokat, anélkül is jelentős mozzanatok az emberi életben, ugyanis általában bűntudat és rossz közérzet követi őket.
A falásroham mögött gyakran az érzelmek szabályozásában mutatkozó nehézségek állnak, amit érzelmi evésnek is nevezünk. Az érzelmi evés során a személy az őt ért negatív eseményeket, a káros hatású stresszt, a nehezen feldolgozható érzelmeket igyekszik kompenzálni az evéssel. Az evés ugyanis nem csak biológiai értelemben alapvető igényünk, de érzelmi igényeket is képes kielégíteni, így egy örömforrásként is tekinthetünk rá, sőt valójában egy igazán szimbolikus tevékenység az ember életében.
Az érzelmi evés gyakran vezethet evészavarok kialakulásához vagy túlsúlyhoz, elhízáshoz. Az utóbbi korunk egyik legnagyobb globális népegészségügyi problémája, számos megbetegedést idéz elő és egy alacsonyabb színvonalú életminőséghez is hozzájárulhat.
Láthatjuk tehát, hogy a kontrolállhatatlan evés több káros úton is képes kifejteni a hatását, ezért szükségszerű pszichológiai eszközökkel közbelépni a probléma kezelésében. Hatékonynak bizonyultak a kognitív- és viselkedésterápiás módszerek, azon belül is a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő mindfulness alapú technikák.
A mindfulness módszere a kognitív- és viselkedésterápiákon belül a harmadik hullámú megközelítésben helyezhető el, amely nézet a metakogníció szerepét hangsúlyozza és azzal kíván dolgozni. A mindfulness meditáció alkalmával az ember a saját gondolatait figyeli meg, rendszerezheti azokat, majd gyakorlás útján megtanulja elfogadni, megérteni őket és integrálni képes a betörő gondolatait a mindennapi életében, ezért is tartozik ez a módszer harmadik hullámú, metakognitív hangsúlyú irányzathoz.
A mindfulness technika azért lehet hatékony érzelmi evés fennállásakor, mert segít felismerni a test jelzéseit, például az éhség és a telítettség érzetet, valamint megtanít bánni azzal a gondolattal, mikor az egyén érzi a sóvárgást az ételek után, annak ellenére, hogy nem is éhes. Leegyszerűsítve a folyamatot, ami korábban egy automatikus szokás volt, például az, hogy az érintett személy akárhányszor elment a hűtő mellett, mindig kivett belőle valami nassolni valót, a tudatosság növelésével visszafogható, tehát az egyén felismeri, hogy ott áll a hűtőnél, ilyenkor szokott benyitni és kivenni valami nassolni valót, akkor most figyel arra, hogy ezt ne tegye meg.
Mostanra számos kutatási eredmény is bizonyítja a mindfulness, mint kognitív- és viselkedésterápiás módszer eredményességét a falásrohamok kezelésében. Egy 2013-ban publikált randomizált kontroll vizsgálatban három kísérleti elrendezés segítségével vizsgálták a mindfulness alapú intervenciós technika hatékonyságát. Összehasonlításra került egy kontrollcsoporttal és egy csoporttal, amely kizárólag pszichoedukációban részesült. A pszichoedukáció, azaz az adott témáról való tájékoztatás, fontos eleme az intervenciós programoknak és önmagában is hatékony tud lenni egy probléma kezelésében. Ebben a kutatásban is eredményesnek bizonyult a pszichoedukáció, a falásroham zavarban szenvedők 82%-ánál kevesebb tünet lépett fel az edukáció következtében, azonban ez a hatás csak rövid távon (1-2 hónap) volt kimutatható. A mindfulness alapú evéstudatosság tréning résztvevői között is 80%-nál következett be a javulás, azonban ezen csoport hosszabb távon is fent tudta tartani a javulást, sőt nőtt a tréning hatékonysága, 4 hónap után ugyanis a résztvevők 95%-ánál csökkent a falásrohamok száma.
A mindfulness alapú evéstudatosság tréning (rövidítve: MB-EAT) 12 alkalomból állt, 9 ülés hetente egyszer, majd 3 ülés havonta egyszer. Az ülések időtartama körülbelül 1,5-2 óra volt. A tréning során alkalmaznak általános mindfulness meditációt, éberség meditációt és mini-meditációkat is, melyeket elsajátítva a személy tudatosabb lehet az evési szokásait illetően. A gyakorlatokkal kifejezetten a test jelzéseinek felismerését, a testtel való kapcsolatot fejlesztik. A tréning ideje alatt a résztvevők, kognitív- és viselkedésterápiákhoz méltóan házi feladatokat is kapnak. A házi feladatok között például szerepelnek egyedül végzett mini-meditációk, hangfelvételen keresztül vezetett étkezések és igazi próbatételek is, mint a svédasztalos étkezés.
A tréning sikeressége a tréninget vezetők szakmai kiválóságában és a résztvevők egyéni körülményeik figyelembe vételében rejlik. Nem biztos, hogy mindenkinek beválik egy standard módszer, igazán hatékonnyá akkor válhat egy ilyen program, ha figyelembe veszi az egyének igényeit is.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Internetes kognitív viselkedésterápia szülés utáni depresszióval küzdő nőknek

Kognitív viselkedésterápia vs. szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR) pánikzavar kezelésében

Misophonia kezelése kognitív viselkedésterápiával