2018. június 19., kedd

Kognitív viselkedésterápia és zopiclone alkalmazása a krónikus álmatlanság kezelésére idősebb felnőtteknél - Egy random kontroll vizsgálat


Omvik, S., Pallesen, S., Havik, O. E., Kvale, G., & Nordhus, I. H. (2006). Cognitive behavioral therapy vs zopiclone for treatment of chronic primary insomnia in older adults: a randomized controlled trial. Jama, 295(24), 2851–2858.
Készítette: Olvasztó Réka

Az álmatlanság, más néven inszomnia általános megfogalmazásában a rossz alvást jelenti. Tehát ilyenkor az alvás nem pihentető, rossz minőségű, gyakran megszakad az alvási fázis és nehézségek jelentkezhetnek a beindításában vagy fenntartásában. Az álmatlanság jelensége összefüggéseket mutat az életminőséggel, az érzelmi zavarokkal, és fokozott egészségügyi szolgáltatás igénybevételével jár, valamint befolyásolja mindennapi működéseinket is.
Az inszomnia kezelése az egészségügyi ellátásban gyakran csak gyógyszeres formában történik. Ez hatásos az akut és a szituációhoz kötött inszomnia esetében, de hosszú távú hatása vitatott. Emellett a rendszeres gyógyszerhasználat során felmerülhet a tolerancia vagy akár a függőség kockázata, illetve a különböző mellékhatások jelenléte is (következő napi álmosság, bizonytalan közlekedés).
A gyógyszeres kezelés mellett/ helyett egyre népszerűbb a kognitív viselkedésterápia (CBT) alkalmazása álmatlanság kezelésében. Több kutatás eredménye is azt mutatja, hogy mind a középkorú felnőttek, mind a fiatalabbak esetében a CBT-vel kezelt személyek a gyógyszeres terápiával összehasonlítva jobb eredményeket érnek el az inszomnia alakulását tekintve.
Jelen tanulmány a CBT és az inszomnia esetén gyakran alkalmazott nem benzodiazepin származékú Zopiclon (Magyarországon pl. Imovane néven elérhető szer) rövid és hosszú távú klinikai hatékonyságát hasonlítja össze középkorú és idősebb felnőttek esetében (55 év és a feletti). Annak érdekében, hogy a vizsgálat minél pontosabb eredményekkel szolgáljon a résztvevő személyeknek több feltételt is teljesíteniük kellett, ilyen például, hogy más hipnotikus gyógyszereket nem szednek, vagy, hogy nem áll fenn depresszió, demencia.
A résztvevők csoportokba sorolása véletlenszerűen történt, egyik csoport placebo gyógyszert kapott (12fő), másik csoport a Zopiclont (18fő), a harmadik csoport pedig a CBT csoport volt (18fő). A kezelés 6 hétig tartott, majd az utánkövetés pedig 6 hónapon keresztül. Az eredmények értékeléséhez a személyeknek alvási naplót kellett vezetniük, illetve poliszomnográfiás vizsgálatot is végeztek, mely segítségével a pihentető alvás közben jelentkező lassú-hullámokat tudják detektálni.
A gyógyszeres kezelésben részesülők előre megkapták a gyógyszereket 1 hetes periódusra, és az orvossal 10 percük volt ekkor átbeszélni az esetleges panaszokat, de szigorúan csak a gyógyszer hatásaira korlátozva. A CBT csoport tagjai egyénileg vettek részt 50 perces üléseken, ahol a kezelővel különböző, meghatározott modulokat vettek át: alvási higiénia oktatás, alváskorlátozás, inger-kontroll terápia, kognitív stratégiák, relaxációs technikák. Ezek mind javítják a személy alvással kapcsolatos asszociációit.
A legfontosabb eredmények között említik, hogy bár mind a három csoportban csökkent például az éjszaka ébren töltött órák száma, de a CBT kezelésben részesülőknél jelentkezett a legszámottevőbb változás, valamint a lassú-hullámú alvás, tehát a pihentető alvás csak a CBT csoportban mutatott kedvező változást. A hat hónapos után követést illetően is hasonló eredményeket kaptak.
Összefoglalva, ez a tanulmány kimutatta, hogy a CBT a Zopiclonnal szemben több pozitív hatással is rendelkezik a krónikus álmatlanság kezelésében az idősebb felnőttek esetében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Naeem, F., Latif, M., Mukhtar, F., Kim, Y. R., Li, W., Butt, M. G., ... & Ng, R. (2021). Transcultural adaptation of cognitive behaviora...