Rumináció és újraértékelés szerepe a szociális szorongás kognitív viselkedésterápiájában


Brozovich, F. A., Goldin, P., Lee, I., Jazaieri, H., Heimberg, R. G., & Gross, J. J. (2015). The effect of rumination and reappraisal on social anxiety symptoms during cognitive‐behavioral therapy for social anxiety disorder. Journal of Clinical Psychology, 71(3), 208-218.
Készítette: Stark Anita

A cikk a kognitív viselkedésterápia hatékonyságát a szociális szorongásos zavarban szenvedő személyeknél a rumináció, illetve az újraértékelés arányának változása kapcsán vizsgálja.
Szociális szorongás alatt azt a fajta intenzív félelmet értjük, mely az egyén szociális helyzetben él át, és az őt érő negatív értékeléstől tart. Az ilyen szorongás a teljesítményre több területen is negatív hatással bír, nem csak a szociális működésben, de a munka vagy az iskolai teljesítményben is romlást okozhat. A szociális szorongásos zavar kognitív modelljei kiemelik a torz hiedelmek és interpretációk miatt kialakuló érzelmi reaktivitás problémák jelentőségét.
Jelen kutatásban az érzelmi reguláció két kognitív aspektusára fókuszáltak: a ruminációra, és azon belül is az önemésztésre, illetve az újraértékelésre. A ruminációra maladaptív mechanizmusként tekintenek a szerzők, ami ártalmas az egyén számára. Definíció szerint azt értjük rumináció alatt, mikor a személy ismételten és passzívan az őt körülvevő, vele történő negatív eseményekre, különféle distresszekre és ezek lehetséges következményeire figyel, és ez a figyelmi fókusz jellemzően negatív. Korai vizsgálatok szerint a depresszió fontos komponense, azóta több kórképhez is köthető (szorongásos zavarok, alkohol és szerhasználati problémák, evészavarok).
A ruminációnak két típusát különböztethetjük meg, ezek pedig az önemésztés és a válaszkeresés. Önemésztés esetén az egyén a saját viselkedés negatív aspektusaira koncentrál és egy irreális sztenderdhez hasonlítja azt. A rumináció ezen fajtája szorosan köthető a szorongásos tünetekhez. Válaszkeresés esetén az egyén monitorozza az adott helyzetet, aktívan törekedve a problémamegoldásra. A szociális szorongásos zavarban szenvedő egyének egy társas helyzet után jellemzően beleragadnak az önemésztés spiráljába és hosszasan a mások róluk alkotott negatív képére fókuszálnak.
A cikkben a szerzők az újraértékelést mint adaptív mechanizmust állítják szembe a ruminációval. Ez egy olyan adaptív érzelemszabályozó mechanizmus, mely alatt a negatív érzéseket keltő inger újraértelmezése történik olyan módon, hogy az megváltoztatja az egyén érzelmi válaszát. Az ilyenkor kialakított alternatív gondolkodási útvonalak csökkenthetik a szorongást, a distresszt és a fiziológiai arousalt, illetve növelhetik a jóllétet. Szociális szorongásos zavarban szenvedő egyének énhatékonysága alacsonyabb, ezért kevésbé képesek erre a fajta gondolkodásra. Az újraértékelés a kognitív átstrukturálás alapvető komponense.
Jelen kutatásban a szerzők azt várták, hogy a kognitív viselkedésterápia csökkenti a maladaptív kognitív formák arányát, mint például a rumináció, az önemésztés és az érzelemszabályozási problémák, helyébe pedig az adaptív újraértékelés lép.
Módszer
436 telefonos interjú után 110 emberrel készítettek diagnosztikai interjút, ezekből 75-en feleltek meg a generalizált szociális szorongásos zavar (SAD) diagnózisának a DSM-IV alapján. A beválasztási kritériumok a következők voltak: az egyén 21-55 év közti, folyékonyan beszél angolul, jobb kezes, nem szed gyógyszert és nem jár pszichoterápiára, nincs medikális zavara, nem volt koponya traumája vagy neurológiai zavara. Akik megfeleltek ezen kritériumoknak, azokat random osztották be a vizsgálati, illetve egy várólistás (kontroll) csoportba. A vizsgálati csoportba tartozó egyének 16 hetes egyéni kognitív viselkedésterápiában részesülhettek. Minden héten egy rövid kérdőívvel mérték a szociális szorongás, a rumináció és az újraértékelés mértékét, ezekkel kapcsolatban 1-1 kérdésre kellett válaszolniuk a résztvevőknek. A terápia előtt és a végén kitöltötték a Ruminációs Válaszadási Stílus kérdőívet és az Érzelem-reguláció Kérdőívet. A Ruminációs Válaszadási Stílus kérdőívvel az önemésztést, az Érzelem-reguláció Kérdőívvel az újraértékelést mérték.
A terápiákat 4 PhD-s klinikai szakpszichológus tartotta, az ülésekről pedig hangfelvétel készült, annak érdekében, hogy a terapeutákat független értékelők osztályozzák a Cognitive-Behavioral Therapy for Social Anxiety Disorder: Therapist Adherence Scale alapján. Az eredmények szerint nem volt különbség a terapeuták közt. A terápia 5 fázisból állt: pszichoedukáció (kb. 4 alkalom), kognitív újrastrukturálás tréning (2-3 alkalom), exponálás (8-9 alkalom), alap hiedelmek fejlesztése (1-2 alkalom), lezárás (1 alkalom). A résztvevők házi feladatokat és munkafüzetet is kaptak, amiből minden alkalomra el kellett olvasniuk egy fejezetet.
Eredmények
Az eredmények alapján a kognitív viselkedésterápia alatt csökkent az önemésztés, és nőtt az újraértékelés mértéke. A magasabb baseline rumináció bejósolta a heti szociális szorongás, a rumináció és az újraértékelés heti átlagát. A rumináció jobban bejósolta a szociális szorongás szintjét, mint az újraértékelés. A nagyobb mértékű heti rumináció magasabb szociális szorongással járt együtt, de az újraértékelés nem. Ezen eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a ruminációnak nagyobb szerepe van a szociális szorongásban, mint az újraértékelésnek. Az eredmények támogatják azt az eddigi feltevést, miszerint a rumináció bejósolja a szociális szorongás tüneteit, illetve az újraértékelés és a rumináció későbbi értékét. A kognitív viselkedésterápia a kognitív átstrukturálás révén a gondolkodás új módját segít fejleszteni, ami növeli az újraértékelést, így az egyén figyelmét alternatív perspektívák felé irányítja.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Internetes kognitív viselkedésterápia szülés utáni depresszióval küzdő nőknek

Kognitív viselkedésterápia vs. szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR) pánikzavar kezelésében

Misophonia kezelése kognitív viselkedésterápiával