Kognitív viselkedésterápia PTSD-ben és pánik rohamokban szenvedő vietnámi menekültek kezelésében


Hinton, D. E., Pham, T., Tran, M., Safren, S. A., Otto, M. W., & Pollack, M. H. (2004). CBT for Vietnamese refugees with treatment‐resistant PTSD and panic attacks: A pilot study. Journal of traumatic stress, 17(5), 429-433.
Készítette: Tóth Ildikó

A többéves háborús időszakokat átélő vietnámi menekültek körében gyakori a poszttraumás stressz szindróma, illetve a pánikrohamok megjelenése. A vietnámi menekültek gyakran tapasztalnak fejfájást, illetve szédülést. A traumákon átesett személyek körében azonban ezek az érzetek gyakran katasztrofizálás útján pánikhoz vezethetnek és előhívják az átélt traumák emléknyomait (éhezés, robbanás,stb.). Ebben a vizsgálatban 12 kambodzsai és vietnámi menekült vett részt, mely során kultúra-adaptált kognitív viselkedésterápiával egészítették ki a kezelésüket.
A résztvevők
A részvevőket speciálisan menekültek, angolul nem beszélők részére kialakított klinikákon toborozták. Olyan vietnámi menekülteket választottak be a kísérleti csoportba, akik esetében nem vált be semmilyen más kezelés. 12 résztvevővel zajlott a kutatás, akik mind megfeleltek a strukturált klinikai interjúk által támasztott PTSD kritériumoknak és legalább 1 éve megfelelő dózisú SSRI-t (szelektív szerotonin visszavétel gátló; antidepresszívum) és támogató tanácsadást kaptak. A résztvevők a terápia alatt is folytatták a gyógyszeres kezelést. A résztvevőket két csoportra osztották. Az első csoport (Group 1) azonnal belekezdett a CBT-be, míg a második csoport (Group 2) késleltetve. Mindkét csoportban három férfi résztvevő volt, és ezek a résztvevők mind ex-politikai fogvatartottak voltak.
Mérőeszközök
A poszttraumás stressz szindrómát a Harvard Trauma Questionnaire-rel (HTQ) mérték, mely 16, a DSM-III-nak megfelelő tételt tartalmaz, és a tételek 1-4-es Likert skálán pontozhatók. A tanulmányok szerint a 2,5 és annál több pontszám már a PTSD jelenlétét feltételezheti. A vizsgálatban alkalmazott teszt volt még a Hopkins Symptom Checklist-25 (HSC-25), mely két skálát tartalmazott: egy szorongás skálát (10 tétellel) és egy depresszió skálát (15 tétellel), minden tétel 1-4-es Likert skálán pontozható. A 1,75-ös érték ezen a teszten már pszichopatológiát mutathat. Egy másik szorongás skálát is használtak a vizsgálat során: a 16 tételes Anxiety Sensitivity Indexet (ASI), melynek tételei 0-4 közötti Likert skálával pontozhatók. A skálán elért 30, vagy annál magasabb pontszám azt jelzi, hogy a szorongással összefüggő tünetek pánikot okozhatnak. A manifeszt tünetek vizsgálatára még két másik kérdőívet is használtak a vizsgálatban: a Headache Panic Attack Severity Scale-t és az Orthostatic Panic Attack Severity Scalet. Ezek a skálák azt hivatottak mérni, hogy mennyire súlyosak a pánikok az egyes esetekben: fejfájás illetve a helyzetváltoztatáskor kialakuló vérnyomás-változás érzetekor.
A résztvevők a HTQ,ASI és HSCL kérdőíveket három alkalommal töltötték ki: a kezelés előtt, miután az első csoport 11 CBT ülésen részt vett, majd miután a második csoport is 11 CBT ülésen részt vett. A fejfájással és ortosztatikus tünetekkel társult pánik súlyosságát mérő kérdéssort pedig minden 2 hétben kitöltették.
A kezelés
11 héten keresztül a résztvevők személyre szabott kognitív viselkedésterápiás üléseken vettek részt, köszönhető ez a kutatásban résztvevő szociális munkásoknak és a többi bevont szakembernek, akik segítettek kulturálisan és nyelvileg is a résztvevők igényeihez igazítani a CBT-t.
Az ülések 8 fő elemet tartalmaztak:
1.         Információk biztosítása a PTSD és a pánikbetegség természetéről (pl: katasztofizálás)
2.         izomrelaxáció és más elfogadott relaxációs technikák
3.         Kulturális háttérnek megfelelő vizualizáció (lotus virág az ázsiai kultúrában a rugalmasság, megújulás jelképe)
4.         Mindfulness (relaxációs technikák alkalmazásán keresztül)
5.         A félelem hálózatok kognitív átstrukturálása (traumatikus emlékek és a szomatikus élmények félreértelmezései)
6.         Interoceptív jelenségek feltárása (katasztrofizálás által generált szorongás, pánik)
7.         Érzelmi protokoll (flashbackek esetén használható)
8.         A fejfájás és az ortosztatikus pánik felfedezése (érzések,cselekvések, gondolatok)
Eredmények
Az eredmények azt mutatják, hogy a személyre szabott, kultúra-specifikus CBT terápia hatására a kutatók szignifikánsan jobb eredményeket kaptak a vizsgálati csoportban. Tehát a CBT hatásos a PTSD és a pánikbetegség gyógyításában, kezelésében. Felhívták a vizsgálat vezetői a figyelmet a kutatással kapcsolatos néhány limitációra: mivel egy terapeuta vezette végig az össze kezelést, ezért nem kizárt a “terapeuta-hatás” az eredmények javulásában; illetve a szerzők kiemelték, hogy nem tudják pontosan meghatározni, hogy melyik folyamat hatott a vizsgálatban, és előrevetítik, hogy akár más, kognitív terápiás csomag is segíthet a PTSD és a pánikbetegség kezelésében.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Internetes kognitív viselkedésterápia szülés utáni depresszióval küzdő nőknek

Kognitív viselkedésterápia vs. szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR) pánikzavar kezelésében

Misophonia kezelése kognitív viselkedésterápiával