Hinton, D. E., Pham, T., Tran, M., Safren, S. A.,
Otto, M. W., & Pollack, M. H. (2004). CBT for Vietnamese refugees with
treatment‐resistant PTSD and panic attacks: A pilot study. Journal of traumatic
stress, 17(5), 429-433.
Készítette:
Tóth Ildikó
A többéves háborús időszakokat átélő vietnámi
menekültek körében gyakori a poszttraumás stressz szindróma, illetve a
pánikrohamok megjelenése. A vietnámi menekültek gyakran tapasztalnak fejfájást,
illetve szédülést. A traumákon átesett személyek körében azonban ezek az
érzetek gyakran katasztrofizálás útján pánikhoz vezethetnek és előhívják az
átélt traumák emléknyomait (éhezés, robbanás,stb.). Ebben a vizsgálatban 12
kambodzsai és vietnámi menekült vett részt, mely során kultúra-adaptált
kognitív viselkedésterápiával egészítették ki a kezelésüket.
A résztvevők
A részvevőket speciálisan menekültek, angolul nem
beszélők részére kialakított klinikákon toborozták. Olyan vietnámi menekülteket
választottak be a kísérleti csoportba, akik esetében nem vált be semmilyen más
kezelés. 12 résztvevővel zajlott a kutatás, akik mind megfeleltek a strukturált
klinikai interjúk által támasztott PTSD kritériumoknak és legalább 1 éve
megfelelő dózisú SSRI-t (szelektív szerotonin visszavétel gátló;
antidepresszívum) és támogató tanácsadást kaptak. A résztvevők a terápia alatt
is folytatták a gyógyszeres kezelést. A résztvevőket két csoportra osztották.
Az első csoport (Group 1) azonnal belekezdett a CBT-be, míg a második csoport
(Group 2) késleltetve. Mindkét csoportban három férfi résztvevő volt, és ezek a
résztvevők mind ex-politikai fogvatartottak voltak.
Mérőeszközök
A poszttraumás stressz szindrómát a Harvard Trauma
Questionnaire-rel (HTQ) mérték, mely 16, a DSM-III-nak megfelelő tételt
tartalmaz, és a tételek 1-4-es Likert skálán pontozhatók. A tanulmányok szerint
a 2,5 és annál több pontszám már a PTSD jelenlétét feltételezheti. A
vizsgálatban alkalmazott teszt volt még a Hopkins Symptom Checklist-25
(HSC-25), mely két skálát tartalmazott: egy szorongás skálát (10 tétellel) és
egy depresszió skálát (15 tétellel), minden tétel 1-4-es Likert skálán
pontozható. A 1,75-ös érték ezen a teszten már pszichopatológiát mutathat. Egy
másik szorongás skálát is használtak a vizsgálat során: a 16 tételes Anxiety
Sensitivity Indexet (ASI), melynek tételei 0-4 közötti Likert skálával
pontozhatók. A skálán elért 30, vagy annál magasabb pontszám azt jelzi, hogy a
szorongással összefüggő tünetek pánikot okozhatnak. A manifeszt tünetek
vizsgálatára még két másik kérdőívet is használtak a vizsgálatban: a Headache
Panic Attack Severity Scale-t és az Orthostatic Panic Attack Severity Scalet.
Ezek a skálák azt hivatottak mérni, hogy mennyire súlyosak a pánikok az egyes
esetekben: fejfájás illetve a helyzetváltoztatáskor kialakuló
vérnyomás-változás érzetekor.
A résztvevők a HTQ,ASI és HSCL kérdőíveket három
alkalommal töltötték ki: a kezelés előtt, miután az első csoport 11 CBT ülésen
részt vett, majd miután a második csoport is 11 CBT ülésen részt vett. A
fejfájással és ortosztatikus tünetekkel társult pánik súlyosságát mérő
kérdéssort pedig minden 2 hétben kitöltették.
A kezelés
11 héten keresztül a résztvevők személyre szabott
kognitív viselkedésterápiás üléseken vettek részt, köszönhető ez a kutatásban
résztvevő szociális munkásoknak és a többi bevont szakembernek, akik segítettek
kulturálisan és nyelvileg is a résztvevők igényeihez igazítani a CBT-t.
Az ülések 8 fő elemet tartalmaztak:
1. Információk
biztosítása a PTSD és a pánikbetegség természetéről (pl: katasztofizálás)
2. izomrelaxáció
és más elfogadott relaxációs technikák
3. Kulturális
háttérnek megfelelő vizualizáció (lotus virág az ázsiai kultúrában a
rugalmasság, megújulás jelképe)
4. Mindfulness
(relaxációs technikák alkalmazásán keresztül)
5. A
félelem hálózatok kognitív átstrukturálása (traumatikus emlékek és a szomatikus
élmények félreértelmezései)
6. Interoceptív
jelenségek feltárása (katasztrofizálás által generált szorongás, pánik)
7. Érzelmi
protokoll (flashbackek esetén használható)
8. A
fejfájás és az ortosztatikus pánik felfedezése (érzések,cselekvések,
gondolatok)
Eredmények
Az eredmények azt mutatják, hogy a személyre szabott,
kultúra-specifikus CBT terápia hatására a kutatók szignifikánsan jobb
eredményeket kaptak a vizsgálati csoportban. Tehát a CBT hatásos a PTSD és a
pánikbetegség gyógyításában, kezelésében. Felhívták a vizsgálat vezetői a
figyelmet a kutatással kapcsolatos néhány limitációra: mivel egy terapeuta
vezette végig az össze kezelést, ezért nem kizárt a “terapeuta-hatás” az
eredmények javulásában; illetve a szerzők kiemelték, hogy nem tudják pontosan
meghatározni, hogy melyik folyamat hatott a vizsgálatban, és előrevetítik, hogy
akár más, kognitív terápiás csomag is segíthet a PTSD és a pánikbetegség
kezelésében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése