2019. augusztus 14., szerda

Az aerob edzés serkenti a kognitív viselkedésterápia hatásosságát pánikbetegségben

Gaudlitz, K., Plag, J., Dimeo, F., & Ströhle, A. (2015). Aerobic exercise training facilitates the effectiveness of cognitive behavioral therapy in panic disorder. Depression and Anxiety, 32(3): 221-228. doi:10.1002/da.22337
Készítette: Kovács Kristóf

A kognitív viselkedésterápia (CBT) és a gyógyszeres kezelés a két fő terápiás elem pánikbetegségben szenvedőknél. Azonban az ezekkel kapcsolatos szakirodalom ellentmondásos, illetve nem minden beteg érzi ezen kezelési formák előnyeit. Ezért egyre nagyobb szükség van a különböző terápiát kiegészítő módszerekre. A fizikai aktivitás terápiás hatását, illetve terápiát kiegészítő hatását már többen vizsgálták szorongásos zavarok esetében. Több kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres testedzés mellett alacsonyabb a prevalenciája az affektív, szorongásos és szerhasználati zavaroknak – azonban ezeket az eredményeket alacsony elemszámú vizsgálatokban állapították meg.
Jelen kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják az aerob vagy állóképességi edzés és az alacsony hatású fizikai edzés hatását a kognitív viselkedésterápia (CBT) eredményességére pánikbetegségben (közepes/moderált agorafóbiával vagy anélkül) szenvedőknél. Korábbi pánikbetegeket vizsgáló kutatásokban nem szignifikáns különbséget találtak a gyógyszeres kezelések irányába az aerob edzéssel szemben, illetve a CBT is hatásosabbnak bizonyult az állóképességi edzésnél. Azonban a pszichológiai faktorok tekintetében olyan kiegészítő technikaként használható a fizikai aktivitás, amely csökkenti a szorongásos érzékenységet, segít megszabadulni a negatív gondolatoktól, illetve növeli az önbizalmat és az önhatékonyságot. Ezek mellett biológiai hatásai is vannak a testedzésnek. Azonban az még tisztázatlan, hogy milyen jellegű és intenzitású mozgásformák a leghatásosabbak a pánikbetegeknél.
Negyvenhét beteg kapott CBT kezelést 1 hónapig, amelyet kiegészítettek egy 8 hetes testedzés programmal (heti háromszor 30 perc). A résztvevőket két csoportra osztották, az egyik csoport magas intenzitású testedzést végzett (n=24), a másik csoport egy nagyon alacsony intenzitású tréning programon vett részt (n=23). A két csoport nem tért el szignifikánsan kor, nem, diagnózis, gyógyszerek vagy fizikai állapot tekintetében a kezdeti vizsgálatkor. A CBT terápia heti kétszer 90 perc csoportfoglalkozást és 4 héttel később még egy plusz alkalmat tartalmazott. Magában foglalt pszichoedukációt, stresszkezelést, relaxációt és kognitív újrastrukturálást. Az átadott technikákat házi feladatként kellett otthon gyakorolniuk a részvevőknek. Az aerob edzést végző csoportban a testedzés során 3 km/h órás sebességgel kezdtek a futópadon a résztvevők, a sebességet folyamatosan növelték, az edzés végére az elvárható maximális pulzus 80%-át érték el (amelyet 220 mínusz életkor alapján számoltak ki). Míg a kontroll csoport tagjai ugyanolyan rendszerességgel végeztek főként nyújtó- és jóga gyakorlatok. A Hamilton Szorongás Skála (Ham-A) összpontszáma alapján történt az elsődleges összehasonlítás, emellett a Pánik és Agorafóbia Skála (PAS) (önbevallásos verzió), a Beck Szorongás Skála (BAI), valamint a Hamilton Depresszió Skála (Ham-D) eredményeit is figyelték. Adatelemzés céljából 2 × 3 kovariancia (ANCOVA) analízist végeztek (2 csoport, 3 mérés: a CBT terápia után, a tréning program után és 7 hónapos utánkövetéskor).
A felvett tesztek alapján a CBT terápia egy hónap alatt szignifikáns javulást eredményezett mindkét csoportban. Az aerob edzést végző csoportban a szorongásos tünetek nagyobb mértékben javultak és hosszú távon (7 hónappal később) is tartósabbnak bizonyultak. A fizikai állapottal kapcsolatos változókban nem jelentkezett változás az intervenció hatására, azonban korábbi kutatásokban is hasonlót tapasztaltak: a klinikai tünetekben való javulás nem jár együtt a fizikai állapot javulásával. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy az edzés, amely elegendő intenzitású a fitnesz növeléséhez, kevésbé hatékony a szorongás enyhítésében, míg a szorongó hangulat csökkentését célzó testmozgás alkalmatlan a fizikai állapot/ fitnesz növelésére. Tehát a fizikai testmozgás inkább pszichológiai, mintsem biológiai úton fejti ki hatását.
Összefoglalva, pánikbetegeknél a rendszeres állóképességi edzés kiegészítheti a CBT-t, további előnyökkel járhat a beteg számára. A kutatás rámutat arra, hogy milyen intenzitású edzés eredményezhet előnyöket: a nagyobb intenzitású edzésnek magasabb szorongásoldó hatása van, mint azoknak, amelyek kardiovaszkuláris aktivitás nélkül folynak. A kutatók kiemelik azt is, hogy a rendszeres hosszú távú futás is hasonló előnyökkel járhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A mindfulness-alapú kognitív terápia, mint kiegészítő kezelés hatékonysága OCD-s személyeknél

Külz, A. K., Landmann, S., Cludius, B., Rose, N., Heidenreich, T., Jelinek, L., … Moritz, S. (2018). Mindfulness-based cognitive therapy (MB...