Készítette: Hajdu Judit
A krónikus álmatlanság angolszász országokban kb. a felnőttek 5-15%-át érinti és a felnőtt lakosság kb. egyharmada elégedetlen alvásminőségével. A krónikus álmatlanság mind testi, mind mentális betegségekhez társulhat, mint például a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szorongás, depresszió, de társulhat drog- vagy alkoholhasználathoz is. Így fontos a megfelelő kezelése. Elterjedt a gyógyszeres kezelés, azonban ez nem mindig bizonyul hatékonynak, és a legelterjedtebb szedatohipnotikumok meglehetősen addiktívak is. Más gyógyszerek alkalmazása is elterjedt, de ezek a szerek alapvetően nem az álmatlanság kezelésére szolgálnak. A betegek gyakran elégedetlenek a jelenleg alkalmazott gyógyszerekkel.
Az elmúlt időszakban kidolgozták a kognitív viselkedésterápia kifejezetten krónikus álmatlanság kezelésére alkalmas módszerét is, mely egy gyógyszermentes terápia, elenyésző mellékhatásokkal.
A kognitív viselkedésterápiás kezeléseknek összesen öt komponense van. Ezen komponensek vegyítve hatékonyabbnak bizonyultak, mint az egyes elemek külön-külön. A kognitív komponens (1) segít azonosítani az alvással kapcsolatos negatív hiedelmeket, például azt, ha egy krónikus álmatlansággal küszködőnek túl magas elvárásai vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen egy jó alvás. Illetve abban is segít a kognitív komponens, hogy a betegek ne túlozzák el annak következményeit, ha esetleg nem alszanak jól egy éjszaka. Az ingerkontroll (2) viselkedésterápiás komponens, cél, hogy az ágyban az egyén csak aludjon, száműzzön onnan minden zavaró ingert, például ha az ágyban van, már ne telefonáljon, illetve csak akkor menjen ágyba, ha úgy érzi, hogy el tud aludni. (3) Az alvásszabályozás szintén viselkedésterápiás elem, a beteg annyi időt tölt az ágyban, amennyit általában alvással tölt egy éjszaka, így a beteg fokozatosan egyre nagyobb részét fogja átaludni ennek az ágyban töltött időnek. (4) Az alváshigiénia olyan általánosabb ajánlásokat foglal magába, mint például ne legyen szem előtt óra, mert az frusztrálhatja az inszomniásokat éjszaka, vagy ne aludjanak napközben, lefekvés előtt ne fogyasszanak alkoholt és ne dohányozzanak. (5) A relaxáció hatására ellazulnak az izmok, ami szintén segíti az álomba esést.
Jelen tanulmányban felnőttek körében vizsgálták, hogy mennyire hatékony a kognitív viselkedésterápia alvászavarok kezelésében. Több tanulmányt elemeztek, mindegyik esetén legalább 3 komponensét alkalmazták az inszomniára kidolgozott kognitív viselkedésterápiának, és a résztvevők legalább 2 alkalommal részesültek személyesen is terápiában. Annak ellenére, hogy több más betegség is megjelent az inszomnia mellett a vizsgálatban résztvevő személyeknél, mint például gyógyszerfüggőség vagy elhízás, az eredmények szerint minden esetben hatékonynak bizonyult a terápia. A betegek átlagosan 19 perccel hamarabb aludtak el, éjszakánként összesen 26 perccel kevesebbet voltak ébren, mint a terápiában nem részesülők, és az ágyban alvással töltött idő 10%-kal megemelkedett. Az átlagos alvási idő 7 és fél perccel nőtt, de ez azzal magyarázható, hogy kevesebbet ébredtek fel a betegek, így minőségileg jobb alvásciklusaik voltak.
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kognitív viselkedésterápia hatékonyabb lehet a krónikus álmatlanság kezelésében, mint a gyógyszeres kezelések, illetve kevesebb mellékhatással járnak együtt, ami szintén pozitívum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése