2021. szeptember 12., vasárnap

Kognitív viselkedésterápia szorongással kapcsolatos kórképek esetében: Randomizált placebo-kontroll vizsgálatok meta-elemzése

 Carpenter, J. K., Andrews, L. A., Witcraft, S. M., Powers, M. B., Smits, J. A. J., & Hofmann, S. G. (2018). Cognitive behavioral therapy for anxiety and related disorders: A meta-analysis of randomized placebo-controlled trials. Depression and Anxiety, 35(6), 502–514. doi:10.1002/da.22728 

Az összefoglalót készítette: Harsányi G. Gergely 

A most röviden bemutatott tanulmány célja a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságának vizsgálata szorongással kapcsolatos kórképek esetében. A kutatók kiemelik annak jelentőségét, hogy napjainkban a szorongással kapcsolatos pszichés megbetegedések száma kiemelkedő a mentális problémák körében. A szorongás oldására számos módszer közül az egyik leggyakrabban alkalmazott intervenció a kognitív viselkedésterápia, mely egy aktív, direktív beavatkozás lévén a gondolkodás és viselkedés diszfunkcionális működésének gyógyítását helyezi a középpontba, ezáltal érve el a szenvedés enyhülését. Ez a módszer a szorongásos kórképek esetében kifejezetten releváns lehet, hiszen az ingerek fenyegető voltának túlzó mértékű észlelése, tulajdonképp a szorongásos problémák gyökere. Fontos kiemelni, hogy bár a különféle szorongással kapcsolatos tünetképzés hátterében más-más tényezők játszhatnak szerepet, azonban valamennyi szorongásos kórkép hasonló mintázatokat mutat az észlelt és a valós veszély különbségeinek értelmezéseiben, és annak kognitív kiértékelésben.   

A kutatók kiemelik annak jelentőségét, hogy az igazán megbízható kísérleti eredményeket az un. randomizált-kontroll kísérleti elrendezések nyújtják, ahol a vizsgálati személyeket véletlenszerű jelleggel (sokszor a vizsgálatvezetők számára is ismeretlenül) osztják be a kísérleti és a kontroll csoportokba (itt jellemzően pszichoterápiás vagy gyógyszeres placebo kezelésben részesülnek a résztvevők). A kutatók által korábban (2008) készült vizsgálatukhoz képest, nem csupán az azóta megjelent kutatásokat emelték be ebbe az elemzésbe, de több statisztikailag jelentős szemponttal is bővítették az elemzéseket (utánkövetéssel készült vizsgálatokból származó adatokkal, vagy moderációs elemzésekkel pl. egyéni vs. csoportos terápia hatásait tekintve, viselkedés / kognitív/ kognitív- viselkedés terápia hatásait tekintve). Az elemzésbe bevont tanulmányokban az alábbi kórképekkel diagnosztizált személyek szerepeltek, teljesítve a mentális zavarok meghatározását jelentő (DSM-5) kritériumokat: Akut stressz zavar (ASD), Pánik zavar (PD), Poszttraumás stressz zavar (PTSD), Obcesszív-kompulzív zavar (OCD), Szociális szorongás (SAD), Generalizált szorongásos zavar (GAD). Jelen tanulmány legfőbb erényei közé tartozik, hogy alapos gonddal válogatta ki az elemzésbe bevont vizsgálatokat, így azok megbízható mérőeszközökkel készült kutatási eredményeket tartalmaztak, és elegendő esetszámmal rendelkeztek a szakmailag releváns következtetések levonásához (pl. hatásméretek kiszámítása is lehetséges volt). Az elemzésbe bevont kutatások többségében mind kognitív technikákat, mind terapeuta által irányított expozíciós technikákat (*olyan terápiás forma, mely magában foglalja a félelmetes helyzet megközelítését, ezáltal felülírva az előzetes elvárásokból fakadó irreális mértékű fenyegetettség érzését*) egyaránt alkalmaztak. 

Összesen 41 tanulmányt válogattak be a kutatók az elemzésbe, 2843 fő részvételével. A mintában szereplő személyek 18-65 év közötti felnőttek voltak, a vizsgálati mintában szereplő személyek átlag életkora pedig 36 év (SD=6,53) volt. Az eredmények azt igazolták, hogy a kognitív viselkedésterápiás beavatkozások az adott diagnosztikai kórkép magtüneteinek kezelésében minden esetben (legalább közepes hatásmérettel) jelentősen hatékonyabbnak bizonyultak a placebo intervencióknál. A kutatók számításai szerint a legnagyobb hatásokat az Obcesszív-kompulzív zavar, az Akut stressz zavar, illetve a Generalizált szorongásos zavar esetében lehetett kimutatni. Ugyanakkor nem csupán az adott problémakör esetében volt megfigyelhető szignifikáns hatása a CBT beavatkozásoknak, hanem az általános szorongásos és depresszív tünetek csökkenésében, valamint a szubjektív életminőség mutatóinak növekedésében kimutathatóak voltak a beavatkozás pozitív hatásai, és jellemzően a CBT terápiára is jobban reagáltak a résztvevők, mint a placebo kezelésekre. Ezeket a pozitív eredményeket tovább erősíti, hogy a 41 tanulmányból 22 a terápia lezárását követően, hosszabb távon is követte a résztvevőket (átlagosan fél éven keresztül), és az utólagos vizsgálatok szerint is kimutathatóak voltak a CBT terápia pozitív hatásai.  

Limitációk, következtetések: A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmények nem teljes mértékben általánosíthatóak, hiszen nem lehet teljes mértékben kiszűrni a feldolgozott tanulmányokból fakadó bizonyos mértékű torzító hatásokat. Továbbá a placebo beavatkozást alkalmazó kontroll csoportok is különféle intervenciókban részesültek a különböző tanulmányokban, így az összehasonlítás pontossága sem teljes értékű. Mindent egybevetve a CBT igazoltan hatékony lehet a kutatásban vizsgált szorongásos kórképek kezelésében. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A mindfulness-alapú kognitív terápia, mint kiegészítő kezelés hatékonysága OCD-s személyeknél

Külz, A. K., Landmann, S., Cludius, B., Rose, N., Heidenreich, T., Jelinek, L., … Moritz, S. (2018). Mindfulness-based cognitive therapy (MB...