2021. szeptember 12., vasárnap

A kognitív viselkedésterápia (CBT) és a CBT-vel kombinált gyógyszeres kezelés hatékonyságának összehasonlítása felnőtt figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) esetén

 Mei-Rong, P., Fang, H., Meng-Jie, Z., Yan-Fei, W., Yu-Feng, W. & Qiu-Jin, Q. (2019). A comparison of efficacy between cognitive behavioral therapy (CBT) and CBT combined with medication in adults with attention-deficit/ hyperactivity disorder (ADHD). Psychiatry Research, 279, 23-33. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2019.06.040 

Készítette: Horváth Patrícia

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) az elmúlt években egyre inkább jelen van a köztudatban, szülők és pedagógusok váltak és válnak érzékenyebbé a tünetek iránt. A zavar a gyermekek 3-5%-át érinti, azonban a szemléletváltásnak köszönhetően egyre többen mentesülnek az „ő csak rossz gyerek” bélyegtől, és kapnak esélyt a kezelésre, a funkciók javítására és a hátrányok leküzdésére. Amiről azonban ritkábban esik szó, az az, hogy az ADHD nemcsak gyermekkori zavar, hanem felnőttkorban is fennmaradhat, és a prevalenciája egyes adatok szerint átlagosan 2,8%. A felnőttkori ADHD megnöveli a kockázatát egyéb mentális zavaroknak (pl. a személyiségzavaroknak), továbbá hátrányt jelent az élet számos területén.  

A kezelési irányelvek a kombinált kezelést tartják a leghatékonyabbnak, mely farmakoterápiát és pszichoterápiát (legfőképp kognitív viselkedésterápia – CBT) tartalmaz. Gyermekek esetén bizonyított, hogy a kombinált kezelés hatékonyabb a gyógyszer nélküli viselkedésterápiánál. Felnőtteknél hasonló eredmények születtek, azonban a vizsgálatok csak az ADHD fő tüneteire (figyelemzavar, hiperaktivitás, impulzivitás) terjedtek ki, a komorbid tünetekre és a szociális funkciókra nem.  

Ezek fényében jelen tanulmány célja az volt, hogy az eddig nem vizsgált dimenziókra is bebizonyítsa, hogy a kombinált kezelés (gyógyszer és CBT), hatékonyabb, mint a kognitív viselkedésterápia önmagában.  

A vizsgálatban 124 személy vett részt, közülük 57-en kombinált kezelést, 67-en pedig csak CBT-t kaptak. Előbbi csoportban fontos volt, hogy a gyógyszer jól beállított, legalább két hónapja stabil legyen, utóbbiban pedig az, hogy korábban sem kezelték a résztvevőket gyógyszeresen. Azok a személyek, akik az előre meghatározott kritériumoknak nem feleltek meg, kizárásra kerültek. A csoportok demográfiai adataikban nem különböztek egymástól jelentősen.  

A CBT 12 héten át tartott, és 12 csoportülésből állt. A 6 modult tartalmazó program kitért a szervezés-tervezésre, a figyelmetlenség csökkentésére, az adaptív gondolkodás elősegítésére, a halogatás leküzdésére, a segítő kapcsolatok építésére és a visszajelzésekre. Hét alkalomban viselkedéses stratégiákat tanulhattak a résztvevők, öt alkalomban pedig kognitív technikákat.  

A kutatásban több változó is mérésre került, így az ADHD tünetei, a szorongásos és depresszív tünetek, az önértékelés, a végrehajtó funkciók és az életminőség. Ezek megállapítása önbecslő skálákkal, kérdőívekkel történt.  

A kutatók hipotézise, miszerint a kombinált kezelés az ADHD minden kapcsolódó dimenziójában hatékonyabban csökkenti a tüneteket, mint a gyógyszer nélküli kognitív viselkedésterápia, nem nyert megerősítést. Nem mutatkozott szignifikáns különbség a mért változókban a két csoport között. Mindkét kezelési forma esetén csökkentek az ADHD fő tünetei, a depresszív és szorongásos tünetek, javult az életminőség és több kognitív funkció. Különbség volt a két csoport között azonban abban, hogy a csak CBT-ben részesülő személyeknek az életminőség minden területe javult, míg a kombinált csoportban csupán a pszichológiai és környezeti területek. Ezzel szemben a kombinált kezelés esetében a végrehajtó funkciók mind a hét vizsgált részben fejlődtek, a csak CBT csoportnál pedig mindössze háromban. A kombinált kezelés tehát mindössze egyes végrehajtó funkciók tekintetében bizonyult hatékonyabbnak a kognitív viselkedésterápiánál, más vizsgált változóknál nem.  

A szerzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy kutatásuk nem randomizált kontrollált volt, mely kihathatott az eredmények alakulására. Részletezik még az egyes változók mérési módját, a különböző tünetek szintjét, ami korlátozott értelmezésre adhat okot. Azonban a limitációk ellenére a tanulmány mégis értékes alapot szolgáltat további vizsgálatoknak, és felhívja a figyelmet az ADHD terápiájának egyéb hatékony lehetőségeire, így a kognitív viselkedésterápiára.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A mindfulness-alapú kognitív terápia, mint kiegészítő kezelés hatékonysága OCD-s személyeknél

Külz, A. K., Landmann, S., Cludius, B., Rose, N., Heidenreich, T., Jelinek, L., … Moritz, S. (2018). Mindfulness-based cognitive therapy (MB...