A CBT hatékonysága depressziós gyermekek és serdülők esetében: szisztematikus áttekintés és metaregressziós analízis

 

Oud, M., De Winter, L., Vermeulen-Smit, E., Bodden, D., Nauta, M., Stone, L., ... & Stikkelbroek, Y. (2019). Effectiveness of CBT for children and adolescents with depression: A systematic review and meta-regression analysis. European psychiatry, 57, 33-45.

Készítette: Berezvai Dorka

Háttér

A fiatalkori depresszió egy olyan súlyos állapot, amelynek hosszú távú következményei lehetnek, például öngyilkosság, problémás szerhasználat vagy gyenge iskolai teljesítmény. Ráadásul serdülők körében magas a depresszióba való visszaesési arány: az első epizódot követő öt éven belül 50%-uknál fordul elő visszaesés. Bár az egyik leginkább ajánlott kezelési mód a kognitív viselkedésterápia (CBT), gyermekek és serdülők esetében gyakran csak alacsony vagy közepes mértékű hatékonyságot mutat.

Módszer

Ezen metaanalízis azt vizsgálta, hogy a CBT mely elemei és kontextuális, valamint strukturális tényezői járnak együtt pozitív hatásokkal és növelik a terápia hatékonyságát. A szerzők csak olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat választottak be a vizsgálatba, amelyekben gyermekeket és serdülőket kezeltek klinikai depresszióval vagy szubklinikai tünetekkel. A terápia hatékonyságát depressziós tünetek, remisszió, gyógyulás, diagnózis kockázata és életminőség szempontjából vizsgálták. Az egyes összetevők és tényezők közötti összefüggések feltárásához metaregressziót végeztek.

 

Eredmények

A CBT hatása általánosságban kis mértékű volt ugyan, de csökkentette a depressziós tüneteket és növelte a remisszió, valamint a gyógyulás valószínűségét, bár a bizonyítékok minősége legtöbbször alacsony volt. A CBT a depresszió kialakulásának kockázatát is mérsékelten csökkentette a kontrollcsoportokhoz képest. A kezelések utáni életminőség javulásáról nem voltak egyértelmű eredmények. A személyes terápiás formátum hatékonyabbnak bizonyult, mint az online intervenciók.

A terápia összetevői jelentősen befolyásolták annak hatékonyságát: a viselkedésaktiváció és a kognitív átstrukturálás (negatív gondolatok megkérdőjelezése) kombinációja mutatkozott a legerősebb hatékonyságúnak, szignifikáns összefüggést mutattak a depressziós tünetek csökkenésével. A szülők bevonása szintén növelte a terápia hatékonyságát, különösen akkor, ha a beavatkozás mind a fiatalt, mind az elsődleges gondozót célozta.

Limitációk

Más fontos CBT komponensek (pl. pozitív megerősítés, célkitűzés), valamint kontextuális és strukturális tényezők (pl. életkor, depresszió súlyossága) bevonása hiányzott a vizsgálatból, ezekre is érdemes lehet a jövőben figyelmet fordítani. A viselkedésaktiváció és negatív gondolatok megkérdőjelezése komponensek hatékonynak bizonyultak kombinációban, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy ezek önállóan is hozzáadott értéket képviselnek, így ennek további vizsgálata indokolt. Limitáció még, hogy a legtöbb eredmény alacsony minőségű és a hatásméret kicsi. A jövőbeli kutatásoknak érdemes a CBT személyre szabására összpontosítaniuk, hogy a terápia jobban igazodjon az egyéni szükségletekhez.

Összegzés

Összefoglalva, a CBT hasznos beavatkozási forma lehet a fiatalkori depresszió kezelésében, azonban hatásossága korlátozott, különösen, ha nem tartalmaz célzott, jól megtervezett összetevőket. Az eredmények alapján a viselkedésaktiváció, a kognitív átstrukturálás és a szülők bevonása kulcsfontosságú elemek lehetnek a hatékonyság növelésében. A jövőben a releváns terápiás elemek kiemelésével és a nem hatékony összetevők csökkentésével javítani lehetne a kezelések eredményességét.