Mobilalkalmazás-alapú beavatkozás hatékonysága szorongásos zavarok kezelésére fiatal felnőttek körében

 Bress, J. N., Falk, A., Schier, M. M., Jaywant, A., Moroney, E., Dargis, M., Bennett, S. M., Scult, M. A., Volpp, K. G., Asch, D. A., Balachandran, M., Perlis, R. H., Lee, F. S., & Gunning, F. M. (2024). Efficacyof a mobile app-basedinterventionforyoungadultswithanxietydisorders. JAMA Network Open, 7(8), e2428372. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2024.28372

Készítette: Tóth György

Bress és munkatársainak 2024-es tanulmánya egy Maya nevű mobiltelefonos alkalmazás hatékonyságának vizsgálatáról szólt, amely fiatal felnőttek szorongásának csökkentését célozta önállóan végezhető kognitív viselkedésterápiás (CBT) technikák segítségével. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy a felhasználói elköteleződés ösztönzésére használt különböző jutalmazási stratégiák (pontgyűjtés, pontvesztés, és társas támogatással kombinált pontgyűjtés) befolyásolják-e a terápia hatékonyságát.

 

A szorongásos zavarok az elmúlt időszakban gyorsabban növekedtek a 18–25 évesek körében, mint bármely más felnőtt korosztályban. Az Egyesült Államok egészségügyi szakértői szerint a növekedés üteme a COVID-19 járvány idején jelentősen felgyorsult, ugyanakkor a pszichiátriai diagnózisok száma már a járvány előtt is emelkedett a fiatalok körében. A szorongásos zavarok alacsony életminőséggel, munkavégzési nehézségekkel, a társas kapcsolatok és tanulmányi eredmények romlásával, valamint anyagi terhekkel járnak együtt, azonban pszichoterápiás intervenciókkal hatékonyan kezelhetőek. Az érintettek nagy része a gyógyszeres kezelések helyett a pszichoterápiás kezeléseket támogatja, ez pedig különösen igaz a fiatal felnőttekre. A hatékony intervenciók ellenére viszont sokan nem jutnak megfelelő ellátáshoz, mivel a hagyományos terápiákhoz való hozzáférés gyakran akadályokba ütközik (pl. anyagi és földrajzi korlátok, mentális egészséghez fűződő stigma, stb.). Ennek kiküszöbölésére a digitális megoldások ugyanakkor lehetőséget nyújthatnak az önálló, könnyen hozzáférhető mentális egészségügyi támogatásokhoz.

 

A kutatásban 59 szorongásos zavarral küzdő fiatal felnőtt vett részt (átlagéletkor: 23 év). Az intervenció egy 12 terápiás modult tartalmazó hat hetes program volt, a mobilapplikáció eszköztárában pedig többek közt a pszichoedukáció, kognitív átkeretezés, relaxációs és expozíciós gyakorlatok is megtalálhatóak voltak. A vizsgált személyek szorongásának mértékét az intervenció 3. és a 6. hetében mérték, valamint a program befejezése után a 12. héten is, utókövetés gyanánt. A résztvevőket három ösztönzési csoportba sorolták: a pontgyűjtéses, a pontvesztéses és a társas támogatással kombinált pontgyűjtők csoportjába. A pontvesztéses csoportban a felhasználók előre rendelkeztek bizonyos mennyiségű pontokkal, melyeket a feladat teljesítésének elmulasztása esetén elveszíthettek. Ezzel szemben a pontgyűjtéses csoportban a résztvevők a feladatok teljesítésével pontokat nyerhettek. A társas támogatással kombinált pontgyűjtők szintén pontokat szerezhettek az elvégzett feladatokért a pontjgyűjtéses csoporthoz hasonlóan, azonban a pontszerzéses ösztönzés mellett egy kijelölt támogató személy értesítéseket kapott a felhasználó haladásának mértékéről, így lehetőséget kapott bátorítani a résztvevőt a feladatok további folytatására.

 

A kutatás végeredményét a szorongás mértékének, az elköteleződés és a társadalmi támogatás hatásának szempontjából vizsgálták. Ami a szorongást illeti, minden csoportban jelentős szorongáscsökkenést mértek, ez a javulás pedig a kezelés után 6 héttel is fennmaradt, ugyanakkor a különböző pontgyűjtési stratégiák nem mutattak különbséget a szorongás csökkentésében. Az elköteleződés szempontjából szintén jó eredményeket sikerült elérni, ugyanis a résztvevők átlagosan a 12 feladatból 10,8-at teljesítettek, 64%-uk pedig be is fejezte az összes feladatot. A felhasználói elégedettség átlagosan 4,2/5 volt, ami meghaladja az elfogadhatósági küszöböt. Bár a társadalmi támogatás  nem eredményezett szignifikáns különbséget, a különféle ösztönzési stratégiák hozzájárultak az elköteleződés fenntartásához.

Mindezt összegezve az eredmények azt mutatják, hogy a Maya alkalmazás hatékonyan csökkentette a szorongást fiatal felnőttek körében, és önállóan is működőképesnek bizonyult. Az alkalmazás átfogó CBT eszköztára, vizuálisan vonzó felülete és játékossá tett elemei kulcsszerepet játszottak a sikerében, ennek tükrében pedig a digitális mentális egészségügyi megoldások, mint a Maya, ígéretes alternatívák lehetnek a hagyományos terápiák kiegészítésére, különösen az elérhetőség növelésében és a mentális egészségügyi szakemberek hiányának csökkentésében.