Mauries, S., Dufayet, G., Lengereau, A., Lejoyeux, M., Geoffroy, P. A., & Dupong, I. (2024). Cognitive-behavioral therapies in the management of adolescents with cannabis use disorder (CUD): a systematic review. Drug and alcohol dependence, 111321.
Készítette: Rékási Dániel
Háttér és célkitűzés
A kannabisz a legelterjedtebb
illegális szer a serdülők körében, különösen Franciaországban, ahol a 17 évesek
37%-a életében már legalább egyszer használta ezt a kábítószert (Spilka and Le
Nézet, 2018). Az ismételt vagy nagy mennyiségű használat károsan befolyásolja
az agyi fejlődést, különösen a temporális és frontális kéregben (Batalla et
al., 2013), rontja a munkamemóriát és a gátló kontrollt (Morin et al., 2019),
továbbá a napi rendszerességű marihuanahasználat bizonyítottan növeli a
pszichiátriai betegségek, például pszichotikus zavarok vagy depresszió
kialakulásának kockázatát (Rey et al., 2002). Ennek ellenére jelenleg nincs
egységesen elfogadott módja a kannabiszhasználati zavar (CUD) kezelésének a
serdülők körében.
Az itt bemutatott tanulmány célja
az volt, hogy megvizsgálja a kognitív viselkedésterápia (későbbiekben CBT)
különböző formáinak alkalmazását a serdülők körében, és értékelje azok
hatékonyságát az absztinencia fenntartásában és az adherencia egyes mutatóiban.
Módszerek
A szerzők összesen kilenc
randomizált kontrollált vizsgálatot elemeztek, amelyek serdülőkorú (12–18 éves)
kannabiszhasználók kezelésére fókuszáltak. A kiválasztott vizsgálatok főként az
Egyesült Államokban zajlottak, egyet pedig Hollandiában végeztek. A vizsgálatokban
részt vevők száma 59 és 600 között mozgott, összesen 1641 résztvevővel. A CBT
különböző formáit alkalmazták, köztük egyéni (CBT-i), csoportos (CBT-g)
terápiát és úgynevezett család-tréninget. A kezelés célja az elemzésbe bevont
cikkekben a kannabiszhasználat csökkentése vagy teljes megszüntetése volt. Az
absztinencia megállapítása önbevallás, vizeletvizsgálat vagy ezek kombinációja
alapján történt.
A kilenc vizsgálatban a kezelés
formái a következők voltak:
·
Csoportos
CBT (CBT-g): Öt
vizsgálat vizsgálta ezt a formát, amelyet gyakran rövidebb, 5-10 alkalomból
álló ülések jellemeztek. Ezek gyakran motivációs interjúval indultak. A CBT-g
különösen hatékony volt a serdülők szociális támogatásának növelésében és a
visszaesési kockázatok kezelésében.
·
CBT-g
kombinálva Contingency Management technikákkal, amelyek lényege, a zseton
rendszerhez hasonlóan, hogy a kezelésben részt vevők, elért eredményeikért
jutalomban részesülnek, például az egyik tanulmányban vásárlási utalványok
formájában. Két tanulmány használta ezt a kezelési formát.
·
Egyéni
CBT (CBT-i): Hat
tanulmány alkalmazta az egyéni terápiát, amely 7–22 ülést tartalmazott. Ez a
forma lehetőséget adott a személyre szabott kezelési tervre, például a
kannabiszhoz kötődő hiedelmek módosítására és a stresszkezelésre.
·
Családterápiás
megközelítések:
Négy tanulmányban alkalmaztak család/szülő-tréninget, például az Adolescent
Community Reinforcement Approach (ACRA) modellt, amely a szülők bevonásával
javította a családi kommunikációt és erősítette a támogatói környezetet.
Hatékonyság
A kutatások kezelési módszereinek
sokfélesége és az alkalmazott módszerek különböző kombinációja miatt nehéz
szilárd állításokat megfogalmazni a témában, de a következő néhány eredmény az
áttekintésből így is kiolvasható. A rövidebb CBT-programok hatékonyabbak voltak
az absztinencia elősegítésében, különösen akkor, ha motivációs interjúval vagy
család-tréninggel kombinálták őket. Azokban az esetekben, amikor családtagokat
is bevontak, a visszaesési arány csökkent, és a résztvevők nagyobb
valószínűséggel fejezték be a terápiát. A pozitív megerősítést alkalmazó
módszerek, például a Contingency Management (CM), amely jutalmat kínált az
absztinencia fenntartásáért, vegyes eredményeket hoztak.
Az elemzés korlátai
·
A
vizsgálatok sokfélesége (például eltérő terápiás módszerek, mintaösszetétel)
megnehezíti az általános következtetések levonását. Pl.: A CBT módszereket
gyakran kombinálták a Motivációs Interjú módszerével.
·
A
tanulmányok többségében kevés résztvevő volt, ami csökkenti az eredmények
statisztikai erejét.
·
A
vizsgálatok nagy része ugyanazon kutatócsoportoktól származott, ami torzíthatja
az eredményeket.
·
A
kezelési formák elnevezése szakmán belül is változékonyságot mutat. Könnyen
meglehet, hogy léteznek egyéb, hasonló módszereket elemző munkák, amelyekre nem
vonatkozott a keresés.
·
Az
olyan vizsgálatokban, amelyeknek része valamilyen jutalom lehetősége (pl.: CM
Contingency Management), felmerül a jutalom torzító hatása az önbevallásban. A
beválasztott cikkek közül kettőben lehet erről szó.
Diszkusszió és kitekintés
A CBT sokoldalú és ígéretes
megközelítésnek bizonyult a serdülők kannabiszhasználati zavarának kezelésében.
A terápia rövidebb formái különösen alkalmasak a serdülők számára, mivel
javítják a részvételi hajlandóságot és csökkentik a lemorzsolódás kockázatát. A
motivációs interjúval és család-tréninggel való kombináció tovább növelheti a
hatékonyságot. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség, hogy
egységesíthessék a módszereket és nagyobb mintákon vizsgálják azok
hatékonyságát. Különösen hasznos lenne a különböző terápiás megközelítések
közvetlen összehasonlítása, valamint a családi dinamika és a környezeti
tényezők részletesebb vizsgálata. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a
CBT-t alkalmazó kezelési stratégiák integrálása a serdülők körében jelentős
előnyökkel járhat. Az addiktológusok és pszichológusok számára fontos útmutatót
nyújt a terápiás megközelítések kiválasztásában, különös tekintettel a rövidebb
kezelési ciklusokra és a család bevonására. Az eredmények alapján a CBT
hozzájárulhat a közegészségügyi stratégiák hatékonyságának növeléséhez a
serdülők körében fennálló függőségek kezelésében, egyúttal hangsúlyozva a
további kutatások szükségességét a terápia optimalizálása érdekében. Ez a
szisztematikus áttekintés, korlátaival együtt is átfogó képet nyújt a kognitív
viselkedésterápia, serdülők kannabiszhasználati zavarának kezelésében való
alkalmazásáról. A tanulmány rávilágít a terápiás megközelítések hatékonyságára,
változataira, és arra, hogy a kezelés kiegészítése motivációs interjúval (MI)
vagy család-tréninggel hogyan javíthatja az eredményeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése