2020. július 12., vasárnap

Dialektikus viselkedésterápia borderline személyiségzavarral és antiszociális viselkedéssel küzdő férfiak számára: egy klinikai vizsgálat

Wetterborg, D., Dehlbom, P., Långström, N., Andersson, G., Fruzzetti, A. E., Enebrink, P. (2018). Dialectical behavior therapy for men with borderline personality disorder and antisocial behavior: a clinical trial. Journal of Personality Disorders, 32, 1 – 18.
Készítette: Burka Janka

Bevezetés
Borderline személyiségzavar (BPD) alatt olyan komplex mentális rendellenességet értünk, amelyre az érzelmi labilitás, impulzivitás, kapcsolati problémák, valamint identitászavar jellemző. Mindemellett BPD diagnózissal rendelkező betegek esetében gyakori az önsértő magatartás, valamint fokozottabb a szuicid veszély. Eddig úgy tartották, hogy a BPD főként nőket érint, azonban az utóbbi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy hasonló tendenciát mutat férfiak esetében is. A borderline személyiségzavarral küzdő férfiak sok esetben mutatnak antiszociális viselkedést, valamint gyakori szerhasználók lehetnek. A társuló komorbid zavarok nagy kihívást jelentenek a mentális egészségügyi rendszer, valamint a büntető igazságszolgáltatás számára. 
A borderline személyiségzavarral élő betegek körében hatásos eljárásnak bizonyult a dialektikus viselkedésterápia (DBT). A hagyományos ellátásban részesülőkkel összehasonlítva a DBT hatékonyabbnak bizonyult az önsértő magatartás, a harag, a depresszió, valamint a szorongás csökkentésében, mialatt növelte az általános mentális egészségi állapotot. A DBT célja, hogy a diszfunkcionális viselkedéseket adaptív magatartásformákra cserélje. A készségek fejlesztését a csoportos ülések alatt 4 modul segíti, melyek az alábbiak: mindfulness, interperszonális hatékonyság, érzelemszabályozás, valamint feszültségtűrés. Jóllehet, a DBT hatékonynak bizonyult BPD páciensek körében, a kutatók kiemelik, hogy a férfiak aránya az eddigi hatékonyságvizsgálatokat illetően rendkívül csekély. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül, hogy a BPD gyakran társul antiszociális személyiségzavarral, amely tovább növelheti a szuicid veszély kockázatát az érintett betegek körében. Jelen tanulmány célja az említett hiányosságok fényében, hogy megvizsgálja a DBT hatékonyságát borderline személyiségzavarral diagnosztizált és antiszociális viselkedést mutató férfiak körében.

Módszer
A 12 hónapos DBT program célcsoportjaként olyan felnőtt férfiakat jelöltek meg, akik BPD diagnózissal rendelkeztek, valamint legalább egyszer előfordult, hogy törvénybe ütköző cselekedetet hajtottak végre, ami büntető eljárást vont maga után. Előzetesen, a kizáró tényezők meghatározásában három kritériumot vettek figyelembe: pszichotikus zavarokat, 70 alatti IQ értéket, valamint olyan súlyos mértékű szerhasználatot, amely kezelése fekvőbeteg ellátást kíván. A vizsgálat vezetői engedélyt kértek minden résztvevőtől, hogy felvehessék a kapcsolatot egy hozzátartozójukkal. A kezdeti létszámhoz (N=30) képest összesen 19 fő fejezte be a vizsgálatot. A résztvevők heti egy óra egyéni, valamint heti 2,5 óra csoportos terápián vettek részt. A diszfunkcionális viselkedési formákat standardizált interjúkkal, valamint a naplózás módszerével mérték. Továbbá kérdőívek segítségével vizsgálták az agresszív és szabályszegő viselkedést, a borderline tüneteket, a depressziót, a szorongást, valamint a szerhasználatot. Végül a résztvevők DBT kezeléssel kapcsolatos tapasztalatait, véleményét önbeszámolók formájában értékelték az utóvizsgálat részeként.

Eredmények
Fontos eredmény, hogy a terápia előtt a résztvevők 100%-a mutatott valamilyen antiszociális magatartásformát, amely a DBT kezelés végén 75%-ra csökkent. Szignifikáns csökkenést tapasztaltak az alábbi diszfunkcionális viselkedések tekintetében: önsértés, verbális és fizikai agresszió, bűncselekmény. Továbbá a kezelés alatt a BPD és a depresszió tünetei is jelentős mértékben csökkentek. Érdekes eredmény, hogy a szorongás, illetve a szerhasználat tekintetében nem tapasztaltak eltérést. Azok a vizsgálati személyek, akik végig részt vettek a DBT kezelésben nagyfokú elégedettségről számoltak be. 

Kitekintés
Jelen kutatás hiánypótló mind a célcsoport, mind pedig a módszer hatékonyság-vizsgálatának tekintetében. Úgy tűnik, a DBT hatékony kezelési alternatíva lehet BPD diagnózissal rendelkező és antiszociális viselkedést mutató férfiak számára. A maladaptív viselkedési formák csökkenése, továbbá a mentális egészségi állapot növekedése ígéretes kezdeti eredményeknek bizonyulnak. Összességében jó kiindulópontot jelenthetnek egy jövőbeni randomizált vizsgálatnak. 

A mindfulness alapú intervenciók hatásossága pszichiátriai zavarokban

Goldberg, S., Tucker, R., Greene, P., Davidson, R., Wampold, B., Kearney, D., & Simpson, T. (2018). Mindfulness-based interventions for psychiatric disorders: A systematic review and meta-analysis. Clinical Psychology Review, 59, 52-60.
Készítette: Balogh Fanni

A mindfulness alapú intervenciókra különösen nagy figyelem irányult az utóbbi két évtizedben (Goldberg et al., 2018), így rendkívül sok tanulmány született a hatásosságára vonatkozóan, összehasonlítva más terápiákkal. A jelen cikkben Goldberg et al. (2018) tanulmányát szeretném összefoglalni, akik egy rendkívül széles körű metaanalízist végeztek, a mindfulness alapú intervenciók hatásosságának vizsgálatára a különböző pszichiátriai zavarokban.

A szerzők 171 -2000 és 2016 között publikált- tanulmányt elemezve, 142 független, klinikai mintán hasonlították össze a mindfulness hatásosságát különböző kontroll kondíciókkal. Így összesen több mint 12.000 felnőtt személy eredményeit foglalták össze, akik vagy valamilyen pszichiátriai diagnózist kaptak, vagy egy kritikus küszöbértéket meghaladó tünetekkel rendelkeztek. A mindfulness alapú intervenciók hatásosságát a következő kontroll feltételekkel hasonlították össze: 1) nincsen semmilyen kezelés, 2) a személy minimális, rövid intervencióban részesül, 3) a személy nem specifikus, aktív kontroll alatt áll, 4) a személy specifikus, aktív kontroll alatt áll, 5) a személy valamilyen már bizonyított hatékonyságú intervencióban részesül. A metaanalízisbe azokat a tanulmányokat válogatták be, ahol az intervenció fő komponense a mindfulness alapú meditáció volt, és az intervencióban részesülő személyek egy otthoni meditációs program keretein belül gyakoroltak egy meghatározott időn keresztül. A mindfulnesst más -pl. kognitív- módszerekkel kombináló technikákat (pl. Mindfulness Alapú Kognitív Terápia, MBCT) alkalmazó tanulmányokat szintén bevették az elemzésbe.

A szerzők elemzése alapján a mindfulness alapú intervenciók -a kezelés befejezése után közvetlenül vizsgálva- hatékonyabbnak bizonyultak azoknál a feltételeknél, amelyekben 1) a személy nem kapott kezelést, 2) a személy minimális, rövid intervencióban részesült, 3) a személy nem specifikus, aktív kontroll alatt állt, illetve ahol 4) a személy specifikus, aktív kontroll alatt állt. Továbbá hatékonyságuk nem különbözött a már bizonyított hatékonyságú intervencióktól. Az utánkövetés során -átlagosan 6,43 hónap után- a mindfulness alapú intervenciók még mindig hatékonyabbnak bizonyultak a következő feltételeknél: 1) ahol a személyek nem kaptak kezelést, 3) ahol a személyek nem specifikus, aktív kontroll alatt álltak, illetve 4) ahol a személyek specifikus, aktív kontroll alatt álltak. Továbbá hatékonyságuk nem különbözött a 2) minimális, rövid idejű intervencióktól, és a 5) már bizonyítottan hatékony intervencióktól.

 

A kezelés befejezése után közvetlenül mérve

Az utánkövetés során mérve

A mindfulness alapú intervenciók hatékonyabbnak bizonyultak, mint:

·         Nincs kezelés

·         Minimális, rövid intervenció

·         Nem specifikus, aktív kontroll

·         Specifikus aktív kontroll

·         Nincs kezelés

·         Nem specifikus, aktív kontroll

·         Specifikus aktív kontroll

A mindfulness alapú intervenciók hatékonysága nem különbözött:

·         Bizonyítottan hatékony intervenciók

·         Minimális, rövid intervenció

·         Bizonyítottan hatékony intervenciók


A mindfulness alapú intervenciók különösen hatékonynak bizonyultak depresszió és krónikus fájdalom esetén, a dohányzásról való leszokás megsegítésében, illetve különböző szerhasználathoz kötődő és viselkedéses addikciókban. Az eredmények alapján a szerzők javasolják a mindfulness alapú intervenciók beemelését a bizonyítottan hatásos intervenciók közé.

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A mindfulness-alapú kognitív terápia, mint kiegészítő kezelés hatékonysága OCD-s személyeknél

Külz, A. K., Landmann, S., Cludius, B., Rose, N., Heidenreich, T., Jelinek, L., … Moritz, S. (2018). Mindfulness-based cognitive therapy (MB...