2022. szeptember 1., csütörtök

A kognitív viselkedésterápia, valamint a kognitív viselkedésterápia gyógyszeres kezeléssel való kombinálásának hatékonysága ADHD-val küzdő felnőttek körében

Pan, M. R., Huang, F., Zhao, M. J., Wang, Y. F., Wang, Y. F., & Qian, Q. J. (2019). A comparison of efficacy between cognitive behavioral therapy (CBT) and CBT combined with medication in adults with attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD). Psychiatry research, 279, 23-33.
Készítette: Gál Brigitta
Az ADHD egy gyermekkorban kialakuló idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a figyelmetlenség, a hiperaktivitás és az impulzivitás nem megfelelő szintje jellemez, és gyermekkori előfordulási aránya 3–5%. Az ADHD prevalenciáját felnőtteknél húsz országban a közelmúltban 2,8%-ra becsülték. 
Jelen kutatás célja volt feltárni, hogy a gyógyszeres kezeléssel kombinált kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyabb-e csak a CBT-nél az alapvető tünetekben, az érzelmi tünetekben, az önbecsülésben, valamint a szociális és kognitív funkciókban az ADHD-ban szenvedő személyeknél. Résztvevők a Peking University Sixth Hospital járóbetegellátásban levő betegei 2013-2018 között, 124 beteg (volt, aki előzőleg is részt vett egy RTC vizsgálatban + járóbeteg ellátásban lévők), ebből mindenki 12 hetes CBT-n vett részt, 67 gyógyszeres kezelés mellett, 57 anélkül. A vizsgálat előtt a résztvevőknek beállították a megfelelő gyógyszereiket (megfelelő dózisban), figyelembe véve a tüneteket. A vizsgálat idejére (12 hét) arra kérték a résztvevőket, hogy maradjanak a kiszabott gyógyszeradag mellett (mellékhatásokat rögzítették a kutatók, amennyiben felléptek). 
A kutatás során használt eszközök: önbeszámolós kérdőívek: ADHD-rating scale (ADHD-RS), mely az ADHD tünetekre kérdez rá; Self-Rating Anxiety Scale (SAS) and Self-Rating Depression Scale (SDS), melyek a szorongás és depresszió tüneteire kérdeznek rá; Self-Esteem Scale (SES) önértékelést méri fel; Behavior Rating Inventory of Executive Function-Adult version (BRIEF-A) önszabályozás a mindennapokban; World Health Organization Quality of Life-Brief version (WHOQOLBREF), mely az élettel való elégedettséget méri fel. A kérdőívcsomag kitöltésére minden héten sor került.  
Az eljárás során a CBT programot csoportokban végezték, egy csoportban 8-12 fő, ülések időtartama: 2 óra. Az ülésekről készült hangfelvétel és jegyzőkönyv. Összesen 12 ülés, 6 modullal: szervezés és tervezés, figyelemelterelés csökkentése, adaptív gondolkodás, a halogatás kezelése, hasznos kapcsolatok és számbavétel/áttekintés (review). 
Eredmények: Mindkét csoport jelentős javulást mutatott az ADHD – RS összpontszámában, valamint az alskálákon külön-külön is. Általánosságban, egy csökkenő tendencia volt megfigyelhető, valamint a CBT csoportnak magasabb pontszáma volt, azonban ez nem számít szignifikáns különbségnek. A gyógyszert fogyasztók csoportját két csoportra osztották a készítmény típusa szerint methylphenidate és atomoxetine alcsoportokra, azonban köztük sem mutattak ki szignifikáns különbséget. 
A CBT hatásosabb volt a szorongásos és depressziós tünetek és az önbizalom kezelésében ADHD-s felnőttek körében, mint más terápiás megközelítés. Javultak az érzelmeket érintő tünetek, azonban a két csoport között nem volt különbség. A SES pontszám, vagyis az önértékelés mértéke az ADHD tüneteihez, valamint az emocionális státuszhoz kapcsolható, azonban ebben az esetben sem volt kimutatható szignifikáns különbség a két csoport között. WHOQOL – BREF: A korábbi tanulmányok eredményeinek megfelelően, jelentős fejlődés mutatkozott a fizikai területen a CBT csoporton belül, viszont a CBT + M csoporton belül nem volt jelentős változás ezen az alterületen. BRIEF – A: Mindkét csoportban jelentős fejlődést mutattak ki, amely egybehangzik a szakirodalomban fellelhető eredményekkel, ugyanis korábban azt találták, hogy a kognitív terápiával fejleszthető a tervezési és rendszerezési képesség, valamint a meta-kognitív terápia segítségével hatékonyabbá válik az időbeosztás (ability to manage time). A CBT + M csoport több alskálán ért el jobb eredményt, mint a CBT csoport, amely arra enged következtetni, hogy hatékonyabbá váltak a végrehajtó funkcióik. Korábbi tanulmányok is kiemelik, hogy a gyógyszeres kezelés hatására javulnak a végrehajtó funkciók, mely változás kimutatható a BRIEF – A-val és más, ugyanezen változót mérő eszközzel is. 
A tanulmányban megjelenő, az ADHD alaptüneteivel kapcsolatos eredmények megegyeznek a szakirodalomban talált eredményekkel, A korábbi metaanalízisek eredményei arra világítanak rá, hogy a CBT közepes – nagy hatásnagyságot mutat az ADHD kezelésében. Valamint a korábban megjelenő tanulmányok kiemelik azt is, hogy a CBT gyógyszerrel kombinálva jelentősebb javulás érhető el az ADHD tüneteiben, valamint az önbizalom és önhatékonyság területén, mint a hagyományos kezeléssel. Ebbe a kutatásba olyan személyeket vontak be, akiknek a gyógyszeres kezelés után is fennálltak az ADHD-s tünetek. A szerzők szerint, a CBT és gyógyszeres kezelés kombinációja akkor hatékony igazán, amikor valakinél nem javultak számottevően a tünetek a gyógyszeres kezelést követően. Korábbi kutatásokkal ellentétben, a szerzők bevették a végrehajtó funkciók mérését is, hogy az alaptünetek, emocionális tünetek és a szociális funkciókat érintő tünetek mellett a kognitív funkciókat is alaposabban elemezzék. Az elsődleges eredményeikkel kapcsolatban, a szerzők feltételezik, hogy a korábbi eredményektől való eltérés a páciensek kiindulási tüneteinek súlyosságától és CBT hatásosságát befolyásoló egyéb tényezőkből (adherencia, kezelési motiváció és a változásra való hajlandóság) adódhatott. 
A kutatás limitációi 
A vizsgálati személyek iskolázottak voltak, viszonylag magas IQ-val, nem reprezentálják a teljes felnőtt ADHD populációt (magas IQ -> védőfaktor, IQ összefügg az ADHD prognózissal). Ez a tanulmány korábbi adatbázisok másodlagos elemzése volt egy újabb RCT-vizsgálat helyett. A jövőben érdemes lenne egy várólistás csoportot is bevezetni. Ezen kívül nem követték a CBT hosszútávú hatékonyságát (12 hét csupán) és nem mérték a placebo hatást. 
Következtetések 
12 hetes csoportos CBT hatékony volt ADHD-s felnőtteknél az ADHD fő tünetei, a szorongás és a depresszió tünetei, és a szociális funkciók tekintetében, ami arra utal, hogy a CBT a felnőttkori ADHD kultúrák közötti terápiája, függetlenül attól, hogy gyógyszerekkel együtt alkalmazzák-e vagy sem. A jövőben jó lenne megfigyelni, hogy milyen tényezőktől függ az, hogy ki hogyan reagál a kezelésre, valamint fontos lenne felállítani a kezelési prioritásokat, mivel más kezelésben kell részesíteni a gyerekeket és a felnőtteket életkori adottságaikból adódóan. 
 

Internet alapú kognitív viselkedésterápia hatékonysága: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

Christ, C., Schouten, M. J., Blankers, M., van Schaik, D. J., Beekman, A. T., Wisman, M. A., ... & Dekker, J. J. (2020). Internet and computer-based cognitive behavioral therapy for anxiety and depression in adolescents and young adults: systematic review and meta-analysis. Journal of medical Internet research, 22(9), e17831. 

Készítette: Fiala Máté Ábel


        Manapság a különböző depresszív és szorongásos zavarok elterjedtek nem csak a felnőttek, de a fiatal felnőttek körében is. Ezek a zavarok negatív irányba befolyásolják a személy hangulatát, s szélsőséges esetben súlyos hatásuk is lehet az egyénre nézve. A WHO 2017-es  felmérése alapján, globális szinten több mint 300 millió embert értint a depresszió, ami a teljes populáció nagyjából 4,4%-át jelenti. A problémát azonban fokozza, hogy ez a szám növekvő tendenciát mutat (WHO, 2017). 

Sajnos annak ellenére, hogy rengeteg embernek okoznak nehézséget ezek a zavarok, s számuk egyre csak növekszik, az érintettek jelentős része nem kap ellátást. A kognitív viselkedésterápia megfelelő eszköz a kezelésre, azonban a terapeuta és kliens szemtől-szembeni helyzete miatt az ellátás költséges, így kevesek számára elérhető alternatíva (Magyarországon több helyen is elérhető a TB alapú kezelés, például a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pszichoterápiás Osztályán). 

Mi lehet tehát a megoldás, hogy egy hasznos eszközt minél több emberhez eljuttassunk, ezzel növelve a társadalom általános jóllétét? Erre adhat izgalmas alternatívát az internet alapú kognitív viselkedésterápia (computerized cognitive behavior therapy), mely a személyes helyzet kiváltásával, egy rögzített program alapján kíséri végig a felhasználót. Az internet alapú intervenciók célja a maladaptív kogníciók felismerése és megfelelő információfeldolgozás kialakítása ezáltal javítva a felhasználók problémamegoldó stratégiáit. Az interneten több ilyen program is elérhető, melyeknek költsége a személyes terápia töredéke (például: MoodGym, Brave). 

Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon kihagyva a személyes segítőt a folyamatból, ezeknek az eszközöknek van-e hasonlóan kimutatható hatásuk a depresszív és szorongásos zavarok leküzdésében? 

Carolien Christ és munkatársai metaanalízise erre a kérdésre igyekszik választ találni. Munkájukban szisztematikus kereséssel 7670 cikk közül, főképp az elérhető anyagok alacsony megbízhatósága miatt, végül a szűrések után 24-et emeltek be a vizsgálatba. Az eredmények alapján a cCBT passzív kontroll csoporttal összehasonlítva közepes hatásnagysággal csökkenti a szorongásos és depresszív tüneteket azoknak a felnőttek és fiatal felnőttek körében, akik valamilyen kezelést követően (CBT, TAU) vették igénybe a szolgáltatást. Fontos továbbá, hogy a cCBT program aktív kezelést követően a pácienseknél nem mutat szignifikáns különbséget egyszemélyes helyzetekhez (CBT, TAU) képest a szorongásos tünetek csökkentése szempontjából, azonban depresszív tünetek esetén alulmarad a hagyományos intervenciókhoz képest (nem szignifikáns hatásnagysággal). 

Bár az eredmények bíztatóak, különösen a szorongásos tünetek poszt-intervenciós csökkentése szempontjából, fontos kiemelni, hogy még mindig kevés randomizált kontrollált vizsgálatból nyeert adatunk áll rendelkezésre a témában. A jövőben mindenképp érdemes több figyelmet fordítani az internet alapú kognitív viselkedésterápiás eszközök hatásvizsgálatára, valamint fejlesztésükre, hiszen fontos, hogy minél több ember részesülhessen mentálhigiénés ellátásban. 

 


Egyéb felhasznált irodalom: 

World Health Organization. (2017). Depression and other common mental disorders: global health estimates (No. WHO/MSD/MER/2017.2). World Health Organization. 

 

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A kognitív viselkedésterápia, valamint a kognitív viselkedésterápia gyógyszeres kezeléssel való kombinálásának hatékonysága ADHD-val küzdő felnőttek körében

Pan, M. R., Huang, F., Zhao, M. J., Wang, Y. F., Wang, Y. F., & Qian, Q. J. (2019). A comparison of efficacy between cognitive behaviora...