Pan, M. R., Huang, F., Zhao, M. J., Wang, Y. F., Wang, Y. F., & Qian, Q. J. (2019). A comparison of efficacy between cognitive behavioral therapy (CBT) and CBT combined with medication in adults with attention-deficit/hyperactivity disorder (ADHD). Psychiatry research, 279, 23-33.
Készítette: Gál Brigitta
Az ADHD egy gyermekkorban kialakuló idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a figyelmetlenség, a hiperaktivitás és az impulzivitás nem megfelelő szintje jellemez, és gyermekkori előfordulási aránya 3–5%. Az ADHD prevalenciáját felnőtteknél húsz országban a közelmúltban 2,8%-ra becsülték.
Jelen kutatás célja volt feltárni, hogy a gyógyszeres kezeléssel kombinált kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyabb-e csak a CBT-nél az alapvető tünetekben, az érzelmi tünetekben, az önbecsülésben, valamint a szociális és kognitív funkciókban az ADHD-ban szenvedő személyeknél. Résztvevők a Peking University Sixth Hospital járóbetegellátásban levő betegei 2013-2018 között, 124 beteg (volt, aki előzőleg is részt vett egy RTC vizsgálatban + járóbeteg ellátásban lévők), ebből mindenki 12 hetes CBT-n vett részt, 67 gyógyszeres kezelés mellett, 57 anélkül. A vizsgálat előtt a résztvevőknek beállították a megfelelő gyógyszereiket (megfelelő dózisban), figyelembe véve a tüneteket. A vizsgálat idejére (12 hét) arra kérték a résztvevőket, hogy maradjanak a kiszabott gyógyszeradag mellett (mellékhatásokat rögzítették a kutatók, amennyiben felléptek).
A kutatás során használt eszközök: önbeszámolós kérdőívek: ADHD-rating scale (ADHD-RS), mely az ADHD tünetekre kérdez rá; Self-Rating Anxiety Scale (SAS) and Self-Rating Depression Scale (SDS), melyek a szorongás és depresszió tüneteire kérdeznek rá; Self-Esteem Scale (SES) önértékelést méri fel; Behavior Rating Inventory of Executive Function-Adult version (BRIEF-A) önszabályozás a mindennapokban; World Health Organization Quality of Life-Brief version (WHOQOLBREF), mely az élettel való elégedettséget méri fel. A kérdőívcsomag kitöltésére minden héten sor került.
Az eljárás során a CBT programot csoportokban végezték, egy csoportban 8-12 fő, ülések időtartama: 2 óra. Az ülésekről készült hangfelvétel és jegyzőkönyv. Összesen 12 ülés, 6 modullal: szervezés és tervezés, figyelemelterelés csökkentése, adaptív gondolkodás, a halogatás kezelése, hasznos kapcsolatok és számbavétel/áttekintés (review).
Eredmények: Mindkét csoport jelentős javulást mutatott az ADHD – RS összpontszámában, valamint az alskálákon külön-külön is. Általánosságban, egy csökkenő tendencia volt megfigyelhető, valamint a CBT csoportnak magasabb pontszáma volt, azonban ez nem számít szignifikáns különbségnek. A gyógyszert fogyasztók csoportját két csoportra osztották a készítmény típusa szerint methylphenidate és atomoxetine alcsoportokra, azonban köztük sem mutattak ki szignifikáns különbséget.
A CBT hatásosabb volt a szorongásos és depressziós tünetek és az önbizalom kezelésében ADHD-s felnőttek körében, mint más terápiás megközelítés. Javultak az érzelmeket érintő tünetek, azonban a két csoport között nem volt különbség. A SES pontszám, vagyis az önértékelés mértéke az ADHD tüneteihez, valamint az emocionális státuszhoz kapcsolható, azonban ebben az esetben sem volt kimutatható szignifikáns különbség a két csoport között. WHOQOL – BREF: A korábbi tanulmányok eredményeinek megfelelően, jelentős fejlődés mutatkozott a fizikai területen a CBT csoporton belül, viszont a CBT + M csoporton belül nem volt jelentős változás ezen az alterületen. BRIEF – A: Mindkét csoportban jelentős fejlődést mutattak ki, amely egybehangzik a szakirodalomban fellelhető eredményekkel, ugyanis korábban azt találták, hogy a kognitív terápiával fejleszthető a tervezési és rendszerezési képesség, valamint a meta-kognitív terápia segítségével hatékonyabbá válik az időbeosztás (ability to manage time). A CBT + M csoport több alskálán ért el jobb eredményt, mint a CBT csoport, amely arra enged következtetni, hogy hatékonyabbá váltak a végrehajtó funkcióik. Korábbi tanulmányok is kiemelik, hogy a gyógyszeres kezelés hatására javulnak a végrehajtó funkciók, mely változás kimutatható a BRIEF – A-val és más, ugyanezen változót mérő eszközzel is.
A tanulmányban megjelenő, az ADHD alaptüneteivel kapcsolatos eredmények megegyeznek a szakirodalomban talált eredményekkel, A korábbi metaanalízisek eredményei arra világítanak rá, hogy a CBT közepes – nagy hatásnagyságot mutat az ADHD kezelésében. Valamint a korábban megjelenő tanulmányok kiemelik azt is, hogy a CBT gyógyszerrel kombinálva jelentősebb javulás érhető el az ADHD tüneteiben, valamint az önbizalom és önhatékonyság területén, mint a hagyományos kezeléssel. Ebbe a kutatásba olyan személyeket vontak be, akiknek a gyógyszeres kezelés után is fennálltak az ADHD-s tünetek. A szerzők szerint, a CBT és gyógyszeres kezelés kombinációja akkor hatékony igazán, amikor valakinél nem javultak számottevően a tünetek a gyógyszeres kezelést követően. Korábbi kutatásokkal ellentétben, a szerzők bevették a végrehajtó funkciók mérését is, hogy az alaptünetek, emocionális tünetek és a szociális funkciókat érintő tünetek mellett a kognitív funkciókat is alaposabban elemezzék. Az elsődleges eredményeikkel kapcsolatban, a szerzők feltételezik, hogy a korábbi eredményektől való eltérés a páciensek kiindulási tüneteinek súlyosságától és CBT hatásosságát befolyásoló egyéb tényezőkből (adherencia, kezelési motiváció és a változásra való hajlandóság) adódhatott.
A kutatás limitációi
A vizsgálati személyek iskolázottak voltak, viszonylag magas IQ-val, nem reprezentálják a teljes felnőtt ADHD populációt (magas IQ -> védőfaktor, IQ összefügg az ADHD prognózissal). Ez a tanulmány korábbi adatbázisok másodlagos elemzése volt egy újabb RCT-vizsgálat helyett. A jövőben érdemes lenne egy várólistás csoportot is bevezetni. Ezen kívül nem követték a CBT hosszútávú hatékonyságát (12 hét csupán) és nem mérték a placebo hatást.
Következtetések
12 hetes csoportos CBT hatékony volt ADHD-s felnőtteknél az ADHD fő tünetei, a szorongás és a depresszió tünetei, és a szociális funkciók tekintetében, ami arra utal, hogy a CBT a felnőttkori ADHD kultúrák közötti terápiája, függetlenül attól, hogy gyógyszerekkel együtt alkalmazzák-e vagy sem. A jövőben jó lenne megfigyelni, hogy milyen tényezőktől függ az, hogy ki hogyan reagál a kezelésre, valamint fontos lenne felállítani a kezelési prioritásokat, mivel más kezelésben kell részesíteni a gyerekeket és a felnőtteket életkori adottságaikból adódóan.
Az ADHD egy gyermekkorban kialakuló idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a figyelmetlenség, a hiperaktivitás és az impulzivitás nem megfelelő szintje jellemez, és gyermekkori előfordulási aránya 3–5%. Az ADHD prevalenciáját felnőtteknél húsz országban a közelmúltban 2,8%-ra becsülték.
Jelen kutatás célja volt feltárni, hogy a gyógyszeres kezeléssel kombinált kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyabb-e csak a CBT-nél az alapvető tünetekben, az érzelmi tünetekben, az önbecsülésben, valamint a szociális és kognitív funkciókban az ADHD-ban szenvedő személyeknél. Résztvevők a Peking University Sixth Hospital járóbetegellátásban levő betegei 2013-2018 között, 124 beteg (volt, aki előzőleg is részt vett egy RTC vizsgálatban + járóbeteg ellátásban lévők), ebből mindenki 12 hetes CBT-n vett részt, 67 gyógyszeres kezelés mellett, 57 anélkül. A vizsgálat előtt a résztvevőknek beállították a megfelelő gyógyszereiket (megfelelő dózisban), figyelembe véve a tüneteket. A vizsgálat idejére (12 hét) arra kérték a résztvevőket, hogy maradjanak a kiszabott gyógyszeradag mellett (mellékhatásokat rögzítették a kutatók, amennyiben felléptek).
A kutatás során használt eszközök: önbeszámolós kérdőívek: ADHD-rating scale (ADHD-RS), mely az ADHD tünetekre kérdez rá; Self-Rating Anxiety Scale (SAS) and Self-Rating Depression Scale (SDS), melyek a szorongás és depresszió tüneteire kérdeznek rá; Self-Esteem Scale (SES) önértékelést méri fel; Behavior Rating Inventory of Executive Function-Adult version (BRIEF-A) önszabályozás a mindennapokban; World Health Organization Quality of Life-Brief version (WHOQOLBREF), mely az élettel való elégedettséget méri fel. A kérdőívcsomag kitöltésére minden héten sor került.
Az eljárás során a CBT programot csoportokban végezték, egy csoportban 8-12 fő, ülések időtartama: 2 óra. Az ülésekről készült hangfelvétel és jegyzőkönyv. Összesen 12 ülés, 6 modullal: szervezés és tervezés, figyelemelterelés csökkentése, adaptív gondolkodás, a halogatás kezelése, hasznos kapcsolatok és számbavétel/áttekintés (review).
Eredmények: Mindkét csoport jelentős javulást mutatott az ADHD – RS összpontszámában, valamint az alskálákon külön-külön is. Általánosságban, egy csökkenő tendencia volt megfigyelhető, valamint a CBT csoportnak magasabb pontszáma volt, azonban ez nem számít szignifikáns különbségnek. A gyógyszert fogyasztók csoportját két csoportra osztották a készítmény típusa szerint methylphenidate és atomoxetine alcsoportokra, azonban köztük sem mutattak ki szignifikáns különbséget.
A CBT hatásosabb volt a szorongásos és depressziós tünetek és az önbizalom kezelésében ADHD-s felnőttek körében, mint más terápiás megközelítés. Javultak az érzelmeket érintő tünetek, azonban a két csoport között nem volt különbség. A SES pontszám, vagyis az önértékelés mértéke az ADHD tüneteihez, valamint az emocionális státuszhoz kapcsolható, azonban ebben az esetben sem volt kimutatható szignifikáns különbség a két csoport között. WHOQOL – BREF: A korábbi tanulmányok eredményeinek megfelelően, jelentős fejlődés mutatkozott a fizikai területen a CBT csoporton belül, viszont a CBT + M csoporton belül nem volt jelentős változás ezen az alterületen. BRIEF – A: Mindkét csoportban jelentős fejlődést mutattak ki, amely egybehangzik a szakirodalomban fellelhető eredményekkel, ugyanis korábban azt találták, hogy a kognitív terápiával fejleszthető a tervezési és rendszerezési képesség, valamint a meta-kognitív terápia segítségével hatékonyabbá válik az időbeosztás (ability to manage time). A CBT + M csoport több alskálán ért el jobb eredményt, mint a CBT csoport, amely arra enged következtetni, hogy hatékonyabbá váltak a végrehajtó funkcióik. Korábbi tanulmányok is kiemelik, hogy a gyógyszeres kezelés hatására javulnak a végrehajtó funkciók, mely változás kimutatható a BRIEF – A-val és más, ugyanezen változót mérő eszközzel is.
A tanulmányban megjelenő, az ADHD alaptüneteivel kapcsolatos eredmények megegyeznek a szakirodalomban talált eredményekkel, A korábbi metaanalízisek eredményei arra világítanak rá, hogy a CBT közepes – nagy hatásnagyságot mutat az ADHD kezelésében. Valamint a korábban megjelenő tanulmányok kiemelik azt is, hogy a CBT gyógyszerrel kombinálva jelentősebb javulás érhető el az ADHD tüneteiben, valamint az önbizalom és önhatékonyság területén, mint a hagyományos kezeléssel. Ebbe a kutatásba olyan személyeket vontak be, akiknek a gyógyszeres kezelés után is fennálltak az ADHD-s tünetek. A szerzők szerint, a CBT és gyógyszeres kezelés kombinációja akkor hatékony igazán, amikor valakinél nem javultak számottevően a tünetek a gyógyszeres kezelést követően. Korábbi kutatásokkal ellentétben, a szerzők bevették a végrehajtó funkciók mérését is, hogy az alaptünetek, emocionális tünetek és a szociális funkciókat érintő tünetek mellett a kognitív funkciókat is alaposabban elemezzék. Az elsődleges eredményeikkel kapcsolatban, a szerzők feltételezik, hogy a korábbi eredményektől való eltérés a páciensek kiindulási tüneteinek súlyosságától és CBT hatásosságát befolyásoló egyéb tényezőkből (adherencia, kezelési motiváció és a változásra való hajlandóság) adódhatott.
A kutatás limitációi
A vizsgálati személyek iskolázottak voltak, viszonylag magas IQ-val, nem reprezentálják a teljes felnőtt ADHD populációt (magas IQ -> védőfaktor, IQ összefügg az ADHD prognózissal). Ez a tanulmány korábbi adatbázisok másodlagos elemzése volt egy újabb RCT-vizsgálat helyett. A jövőben érdemes lenne egy várólistás csoportot is bevezetni. Ezen kívül nem követték a CBT hosszútávú hatékonyságát (12 hét csupán) és nem mérték a placebo hatást.
Következtetések
12 hetes csoportos CBT hatékony volt ADHD-s felnőtteknél az ADHD fő tünetei, a szorongás és a depresszió tünetei, és a szociális funkciók tekintetében, ami arra utal, hogy a CBT a felnőttkori ADHD kultúrák közötti terápiája, függetlenül attól, hogy gyógyszerekkel együtt alkalmazzák-e vagy sem. A jövőben jó lenne megfigyelni, hogy milyen tényezőktől függ az, hogy ki hogyan reagál a kezelésre, valamint fontos lenne felállítani a kezelési prioritásokat, mivel más kezelésben kell részesíteni a gyerekeket és a felnőtteket életkori adottságaikból adódóan.
