Internet alapú kognitív viselkedésterápia hatékonysága: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

Christ, C., Schouten, M. J., Blankers, M., van Schaik, D. J., Beekman, A. T., Wisman, M. A., ... & Dekker, J. J. (2020). Internet and computer-based cognitive behavioral therapy for anxiety and depression in adolescents and young adults: systematic review and meta-analysis. Journal of medical Internet research, 22(9), e17831. 

Készítette: Fiala Máté Ábel

        Manapság a különböző depresszív és szorongásos zavarok elterjedtek nem csak a felnőttek, de a fiatal felnőttek körében is. Ezek a zavarok negatív irányba befolyásolják a személy hangulatát, s szélsőséges esetben súlyos hatásuk is lehet az egyénre nézve. A WHO 2017-es  felmérése alapján, globális szinten több mint 300 millió embert értint a depresszió, ami a teljes populáció nagyjából 4,4%-át jelenti. A problémát azonban fokozza, hogy ez a szám növekvő tendenciát mutat (WHO, 2017). 

Sajnos annak ellenére, hogy rengeteg embernek okoznak nehézséget ezek a zavarok, s számuk egyre csak növekszik, az érintettek jelentős része nem kap ellátást. A kognitív viselkedésterápia megfelelő eszköz a kezelésre, azonban a terapeuta és kliens szemtől-szembeni helyzete miatt az ellátás költséges, így kevesek számára elérhető alternatíva (Magyarországon több helyen is elérhető a TB alapú kezelés, például a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pszichoterápiás Osztályán). 

Mi lehet tehát a megoldás, hogy egy hasznos eszközt minél több emberhez eljuttassunk, ezzel növelve a társadalom általános jóllétét? Erre adhat izgalmas alternatívát az internet alapú kognitív viselkedésterápia (computerized cognitive behavior therapy), mely a személyes helyzet kiváltásával, egy rögzített program alapján kíséri végig a felhasználót. Az internet alapú intervenciók célja a maladaptív kogníciók felismerése és megfelelő információfeldolgozás kialakítása ezáltal javítva a felhasználók problémamegoldó stratégiáit. Az interneten több ilyen program is elérhető, melyeknek költsége a személyes terápia töredéke (például: MoodGym, Brave). 

Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon kihagyva a személyes segítőt a folyamatból, ezeknek az eszközöknek van-e hasonlóan kimutatható hatásuk a depresszív és szorongásos zavarok leküzdésében? 

Carolien Christ és munkatársai metaanalízise erre a kérdésre igyekszik választ találni. Munkájukban szisztematikus kereséssel 7670 cikk közül, főképp az elérhető anyagok alacsony megbízhatósága miatt, végül a szűrések után 24-et emeltek be a vizsgálatba. Az eredmények alapján a cCBT passzív kontroll csoporttal összehasonlítva közepes hatásnagysággal csökkenti a szorongásos és depresszív tüneteket azoknak a felnőttek és fiatal felnőttek körében, akik valamilyen kezelést követően (CBT, TAU) vették igénybe a szolgáltatást. Fontos továbbá, hogy a cCBT program aktív kezelést követően a pácienseknél nem mutat szignifikáns különbséget egyszemélyes helyzetekhez (CBT, TAU) képest a szorongásos tünetek csökkentése szempontjából, azonban depresszív tünetek esetén alulmarad a hagyományos intervenciókhoz képest (nem szignifikáns hatásnagysággal). 

Bár az eredmények bíztatóak, különösen a szorongásos tünetek poszt-intervenciós csökkentése szempontjából, fontos kiemelni, hogy még mindig kevés randomizált kontrollált vizsgálatból nyeert adatunk áll rendelkezésre a témában. A jövőben mindenképp érdemes több figyelmet fordítani az internet alapú kognitív viselkedésterápiás eszközök hatásvizsgálatára, valamint fejlesztésükre, hiszen fontos, hogy minél több ember részesülhessen mentálhigiénés ellátásban. 

 

Egyéb felhasznált irodalom: 

World Health Organization. (2017). Depression and other common mental disorders: global health estimates (No. WHO/MSD/MER/2017.2). World Health Organization.