A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szülés utáni depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szülés utáni depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 30., kedd

A CBT hatása a szülés utáni depresszióra, szorongásra és stresszre: metaanalízis

Li, X., Laplante, D. P., Paquin, V., Lafortune, S., Elgbeili, G., & King, S. (2022). Effectiveness of cognitive behavioral therapy for perinatal maternal depression, anxiety and stress: A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Clinical Psychology Review92, 102129. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2022.102129


Készítette: Szalai Vivien


A szülés utáni egy év kihívásai (pl. szociális, anyagi nehézségek) növelik az anyai mentális egészségügyi problémák valószínűségét, mint például a depressziót, szorongást és a stresszt. A metaanalízisben a szülés utáni stressz két formáját vizsgálták. Az egyik a generalizált stressz, ami olyan eseményekből származik, amik meghaladják az anyák megküzdési képességeit és PTSD-t, amik potenciálisan életveszélyes történések, pl.traumatikus szülés. A rendelkezésre álló adatok szerint a szülés utáni depresszió prevalenciája 17%, a szorongásé 15% és a PTSD-é 4%.  


Az enyhe vagy közepes mértékű perinatális depresszióra az ellátásban elsők között javasolják a CBT-t, mint kezelést. A CBT két fő részből áll, ezek a kognitív átstrukturálás és a viselkedésaktiváció. A terápiában a distresszt fenntartó maladaptív gondolatok és torzítások megváltoztatására fókuszálnak. A viselkedésaktiváció pedig az egyén számára kellemes tevékenységek végzésének növelését jelenti, ami hozzájárulhat a pszichológiai jóllét növeléséhez és fenntartásához. A kognitív viselkedésterápiát az anyák több formában is igénybe vehetik: csoportosan, egyénileg, online, telefonos formában vagy munkafüzet alapú terápiát is választhatnak. Továbbá lehetőségük van arra is,hogy a partnerükkel vegyenek részt a csoportos és / vagy egyéni foglalkozáson.

 

A metaanalízisben olyan cikkeket válogattak ki és néztek át, ahol a szülés utáni depressziót, szorongást és stresszt csak CBT-vel, vagy CBT-vel és más intervencióval (CBT-CI) kezelték. A CBT-CI-be nem tartoznak bele azok az intervenciók, amelyben a kognitív viselkedésterápiát mindfulness-szel, edukációval vagy szociális támogatással kombinálták. 

 

A metaanalízishez a cikkeket PubMed, Embase, CINAHL, PsycINFO, és Cochrane Library online adatbázisából nyerték, a 2020 áprilisáig megjelent kutatásokat nézték át. Keresőszavak közé tartozott többek közt “pregnancy”, “postpartum”, “postnatal”, “depression” “anxiety”. Kizárták azokat cikkeket, ahol a terhes nőknek bipoláris depresszió vagy skizofrénia diagnózisa volt, akut mentális betegségük volt, szerhasználati problémáik voltak, mesterséges megtermékenyítés útján estek teherbe, túlsúlyosak voltak és magas kockázatú terhességük volt.


A beválogatott cikkekben vizsgált személyek terhesek voltak, vagy maximum 12 hónappal voltak szülés után, kimutathatóak voltak rizikófaktorok szülés utáni depresszióra, korai depressziós, szorongó vagy stressz-tüneteket mutattak, vagy elérték a depresszió, szorongás és stressz klinikai szintjét. A cikkek vizsgálatai randomizált kontrollált vizsgálatok vagy kvázi-randomizált kontrollált vizsgálatok voltak. Többféle kontroll csoportot vizsgáltak: treatment as usual (TAU), várólista, szülői edukáció, információátadás a kezelésről, aktív kontrollcsoport, és olyan kontrollcsoport, ahol semmilyen intervenció nem történt. Összesen 77 cikk felelt meg a kritériumoknak, ez összesen 11 221 vizsgált nőt jelent. Ezekből 11-et kizártak és végül 66-ot szerepelt a metaanalízisben. 

 

A metaanalízisben a CBT rövid- és hosszútávú hatásait vizsgálták. Depresszió tekintetében rövid távon a csak CBT intervenció szignifikánsan javította az anyai depresszió tüneteit és csökkentette a depresszió szintjét a kontrollcsoporthoz képest. A CBT-CI csoportban nagyobb javulást észleltek, mint a kontrollcsoportban. Hosszú távú hatást tekintve a csak CBT szignifikánsan csökkentette a depresszió mértékét a kontrollcsoporthoz viszonyítva, a depressziós tüneteket pedig a CBT és a CBT-CI is szignifikánsan csökkentette a kontrollcsoporthoz képest. A terhesség alatti csak CBT és az interperszonális pszichoterápia CBT-vel kombinálva szignifikánsan csökkentette a posztpartum depresszió kockázatát.

 

Szorongást rövid távon vizsgálva a csak CBT szignifikánsan csökkentette a szorongás szintjét a kontrollcsoporthoz viszonyítva.  Hosszú távon a CBT csoportban a szorongás szintje szignifikánsan csökkent a kontrollcsoporthoz képest, és nagyobb mértékű volt a szorongáscsökkenés, mint a kontrollcsoportban. A CBT-CI és a kontrollcsoport között nem volt szignifikáns különbség. A csak CBT beavatkozás ezen kívül a stresszt szignifikánsan csökkenti rövid távon a kontrollcsoporthoz képest, és nagyobb stressz-csökkenés tapasztalható, mint a kontrollcsoportban. A CBT-CI és a kontrollcsoport között nem volt különbség a stressz csökkenésének szempontjából. PTSD-t vizsgálva rövid távon a csak CBT csoport és a kontrollcsoport között nem volt különbség, azonban hosszú távon a CBT intervenció a PTSD-s tünetek csökkenésével jár együtt.

 

Összefoglalva tehát elmondható, hogy csak a CBT és a CBT-CI egyaránt hatékony a perinatális depresszió kezelésére rövid- és hosszútávon is. A csak CBT intervenció hatékony a perinatális szorongás kezelésére rövid és hosszútávon is. Emellett hatékonyan csökkenti a perinatális stresszt rövidtávon, és a perinatális PTSD-t hosszútávon. 

 

2018. június 16., szombat

Internetes kognitív viselkedésterápia szülés utáni depresszióval küzdő nőknek


Milgrom J., Danaher BG., Gemmil AW, Holt, C., Holt CJ., Seeley Jr., Tyler MS., Ross J. & Ericksen, J. (2016). Internet Cognitive Behavioral Therapy for Women With Postnatal Depression: A Randomized Controlled Trial of MumMoodBooster. Journal of medical Internet research, 18(3).

Készítette: Katona Nóra

A kutatás fő oka a tény, hogy szülés utáni depresszióban szenvedő nők kevesebb, mint 50%-a kér segítséget, még abban az esetben is, ha felismerik a depressziót. Az ellátás kerülésének okai gyakorta a stigmatizáltságtól való félelem, reménytelenség érzés, rossz anya szerep félelme, így fontos a terápia alkalmazásának népszerűsítése.
Ebben az ausztráliai randomizált kontroll vizsgálatban egy 6 üléses internetes (MumMoodBooster) program (melyet pszichometriailag korábban teszteltek) hatékonyságát vizsgálták, klinikai depresszió diagnózisát kapott, szülés után lévő nők mintáján. A MumMoodBooster program egy kognitív viselkedésterápiás beavatkozás, amely jelentős részt interaktív, magában foglal egy honlapot és telefonos coachingot is. A vizsgálatban két csoportot hasonlítottak össze (CBT vs általános ellátás), amelyben a résztvevők 18 évesnél idősebbek voltak és 1 évnél fiatalabb gyermekkel rendelkeztek. A kutatás kezdetekor, illetve a kutatás végén (12 hét) a mintában szereplő nők diagnosztikai felmérése történt telefonon a DSM-IV standardizált klinikai interjúja és a Beck Depresszió Kérdőív segítségével. A depresszió tüneteit emellett többször mérték a kutatás során a Patient Health Questionnare (PHQ) kérdőívvel, a csoportokat pedig az internetes randomizáció segítségével alkották meg. A szülés utáni depresszió (PND) definíciója szerint, major vagy minor depressziós epizód, amely a szülés utáni első évben kezdődik. A kutatás fő hipotézise az volt, hogy a MumMoodBooster használata csökkenteni fogja a depresszió tüneteit, és a depresszív epizód remissziója növekedni fog az általános ellátással szemben.
A kognitív viselkedésterápia hat internetes leckét foglalt magában, amelyek úgy lettek létrehozva, hogy elősegítsék az elköteleződést és viselkedésváltozást. A korábbi kutatásokon alapulva, a program felépítése viselkedésváltozást igénylő feladatokkal indult, amelyet kognitív feladatok követtek. A leckék tartalmaznak videókat, audio anyagokat, animációt, írásos anyagokat, illetve a résztvevők maguk is leírhatták az élményeiket, tölthettek fel fotókat. Létrehoztak egy nyomtatható leckekönyvet is, amelybe a résztvevők feljegyezhették a hangulati állapotukat és az aznap végzett aktivitásukat is, emellett házi feladatokat is adott a program. A CBT csoport telefonos segítséget is kapott, minden héten maximum harminc perc formájában, pszichológusok, klinikai szakpszichológusok és egészségpszichológusok személyében. Feladatuk a bátorítás, támogatás, az egyes feladatok átbeszélése volt.

A MumMoodBooster programja


Az általános ellátás alatt a vizsgálati személyek megneveztek egy egészségügyi dolgozót (általában a védőnőt, szülésznőt vagy háziorvost), aki megkapta a klinikai felmérés során létrejött anyagokat és a beteggel, valamint más orvosokkal együtt kezelési tervet dolgoztak ki, emellett írásos anyagokat, e-maileket kaptak.
A kutatás végén a CBT-t kapók 79%-a nem felelt meg a depresszió kritériumainak a DSM-IV és a BDI alapján, ellentétben az általános ellátást kapó csoporttal, ahol az arány 18% volt. E két fő faktor mellett vizsgálták a szorongást, negatív gondolatokat, párkapcsolati elégedettséget, szülői énhatékonyság érzését, ezek a változók nem mutattak szignifikáns különbséget. A vizsgálati csoportban a Likert skála szerint 2-4 közötti elégedettséget jelöltek meg a vizsgálati személyek a programmal, ugyanakkor csak 86%-uk teljesítette mind a hat ülést. Mind a két csoportban, ám az általános ellátást kapó csoportban szignifikánsan többen kerestek külső segítséget (fórumok, csoportterápiák, orvosi vélemények).

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

Schema Therapy for Personality Disorders: A Qualitative Study of Patients’ and Therapists’ Perspectives

De Klerk, N., Abma, T. A., Bamelis, L. L., & Arntz, A. (2016). Schema therapy for personality disorders: A qualitative study of patients...