Telefonos kognitív viselkedésterápia (CBT) és online kognitív viselkedésterápia hatékonysága irritábilis bélszindrómában szenvedő betegeknél (ACTIB)

Everitt, H. A., Landau, S., O’Reilly, G., Sibelli, A., Hughes, S., Windgassen, S., … Moss-Morris, R. (2019). Assessing telephone-delivered cognitive–behavioural therapy (CBT) and web-delivered CBT versus treatment as usual in irritable bowel syndrome (ACTIB): a multicentre randomised trial. Gut, gutjnl–2018–317805. doi:10.1136/gutjnl-2018-317805  

Everitt, H. A., Landau, S., O’Reilly, G., Sibelli, A., Hughes, S., Windgassen, S., … Moss-Morris, R. (2019).Cognitive behavioural therapy for irritable bowel syndrome: 24-month follow-up of participants in the ACTIB randomised trial. The Lancet Gastroenterology & Hepatology. doi:10.1016/s2468-1253(19)30243-2 

Készítette: Vitányi Dániel

Az irritábilis bélszindróma (IBS) az emésztőrendszer funckiózavara, amely elég gyakori, világszinten a lakosság jellemzően 10-20 százalékát érintő betegség. Az IBS rendszerint olyan krónikus, azaz hosszan fennálló panaszokkal jár, mint a hasfájás, a puffadás és a rendszertelen székelés, amely jelenthet hasmenést, szorulást vagy ezt a kettőt felváltva. A betegség során megjelenő tünetek következtében az IBS-ben szenvedő betegek rendszerint csökkent életminőségről és szociális funkcionálásról, illetve pszichológiai distresszről számolnak be. Mivel a mai napig nem teljesen tisztázott, hogy mi áll a betegség hátterében, ezért a kezelések jellemzően a tünetek, illetve a betegség során jelentkező panaszok csökkentésére fókuszálnak. A kezelési lehetőségek között főként életmódbeli változtatások, a diéta és a gyógyszeres kezelés szerepel, de a legtöbb beteg esetében ezek nem elegendőek az összes tünet teljes megszüntetéséhez. Fontos kiemelnünk, hogy a face-to-face, azaz a hagyományos módon, a terapeutával egy légtérben végzett kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságát tudományos bizonyítékok támasztják alá az irritábilis bélszindróma kezelésében. Az így végzett CBT hatékonyan képes csökkenteni a betegségben jelentkező tüneteket és az életminőséget a nem megfelelő hiedelmek leépítésével és megküzdési stratégiák fejlesztésével.  

Az IBS-ben alkalmazott kognitív viselkedésterápia kapcsán sok kérdés maradt még megválaszolatlanul. Ezek közül jelen tanulmány arra fókuszál, hogy lehetséges-e, a face-to-face végzett terápia helyett, telefonon vagy az interneten végzett CBT alkalmazásával hatékonyan kezelni a betegségben jelentkező tüneteket. Illetve további kérdésként felmerül, hogy az így végzett terápia hosszú távon is hatékony marad-e. A vizsgálat kutatói 3 csoporton tesztelték elképzeléseiket. Az első (kontroll) csoport csak az általánosan használt gyógyszeres kezelésben részesült. A második csoport a gyógyszeres kezelés mellett telefonos kognitív viselkedésterápiában is részesült, amely önsegítő füzeteket, házi feladatokat és 1 órás, heti rendszerességű terápiás telefonbeszélgetést tartalmazott, összesen 8 óra terápiás támogatás formájában. A harmadik csoport a hagyományos gyógyszeres kezelés mellett a CBT-t  8 online ülésen érhette el, továbbá 5x30 perces telefonbeszélgetés is lefolytathatott terapeutájával az 1., 3., 5. héten, illetve a 4. és 8. hónapban. Így ez a csoport mintegy 2,5 órányi terápiás támogatásban részesült. A kutatásban a vizsgálati személyek tüneteit a vizsgálat kezdetén, majd ezt követően 3, 6 és 12 hónappal mérték fel. 

A kutatás eredményei szerint mind a telefonon, mind az online formában végzett kognitív viselkedésterápia hatékonyabb az IBS tüneteinek csökkentésében, mint az önmagában alkalmazott gyógyszeres kezelés. Azonban a kutatás további eredményei azt sugallják, hogy habár a 3 hónapos méréskor a telefonos és az online formában végzett CBT ugyanolyan hatékonynak mutatkozik a tünetek csökkentésében, addig hosszú távon (a 6, a 12, és a 24 hónapos mérések alkalmával) a telefonos formában végzett terápia hatása tartósabbnak mutatkozik, mint az online formában végzett CBT-jé. 

Vajon pánikzavar esetében az internet-alapú kognitív viselkedésterápia ugyanolyan hatékony, mint a szemtől szemben zajló CBT?

Kiropoulos, L. A., Klein, B., Austin, D. W., Gilson, K., Pier, C., Mitchell, J., & Ciechomski, L. (2008). Is internet-based CBT for panic disorder and agoraphobia as effective as face-to-face CBT? Journal of Anxiety Disorders, 22(8), 1273–1284.doi:10.1016/j.janxdis.2008.01.008
Készítette: Pintér Anikó

Kiropoulos és munkatársai (2008) kutatásukban a Panic Online internet alapú kognitív viselkedésterápiás módszer hatékonyságát hasonlították össze a hagyományos, szemtől-szemben történő kognitív viselkedésterápia hatékonyságával olyan betegeken, akik pánikzavarral, illetve agorafóbiával küzdenek.
A pánikzavar a kiszámíthatatlan és látszólag spontán pánikrohamok előfordulásától való krónikus félelemként is leírható betegség. Számos nyugati országban végzett felmérések szerint a pánikzavar incidenciája 2,2 és 5% között van, az alapellátásban részesülő betegek körében pedig körülbelül 8%. A kórkép gyógyítására legszélesebb körben alkalmazott terápiás módszer a kognitív viselkedésterápia (CBT). A terápiák során cél a beteg megfelelő edukálása, az önellenőrzés, a tünetek és a félelmetes helyzetek ellenőrzött expozíciója. Ezen kívül a módszer fontos része a tünetek okainak és következményeinek újraértelmezése kognitív terápiás elemek segítségével. Számos klinikai vizsgálat eredményei alátámasztották, hogy a kognitív viselkedésterápiás elveken alapuló többelemes pánikkezelési protokollok segítségével akár 75–95% -os gyógyulást érhetnek el a betegeknél. A CBT jól bevált kezelés pánikzavarra (agorafóbiával, vagy anélkül), különösen akkor, ha speciális kezelési kézikönyvek alapján végzik azt (pl.: Barlow és Craske (2000) „A szorongás és a pánik feletti hatalom” munkafüzetei). Azonban a terápia legmagasabb hatékonyságának eléréséhez legalább 12-15 szemtől szembeni terápiás órára van szükség, ami számos problémát vet fel; magas költségek, hosszas várólisták, időpontegyeztetési problémák. Ezekre szolgálhat megoldásként a Panic Online internet alapú CBT-s módszere.
Kiropoulos és munkatársai (2008) a fent említett, és a hagyományos módszert hasonlították össze tanulmányukban, melyhez 86 DSM-IV alapján diagnosztizált beteget osztottak két csoportba; 46 résztvevőt a PO online módszerével, 40 személyt pedig klasszikus CBT-s módszerrel kezeltek 12 hétig. A terápiák előtt számos kérdőívet vettek fel a résztvevőkkel (pl.: Depresszió, Szorongás és Stressz Skála, Pánikzavar Súlyossága Skála, Agorafóbiás Kogníciók Skála), melyeket megismételtek a 12 hét elteltével is.
A statisztikai próbák eredményei, melyekkel többek között a terápiák hatékonyságát, a páciensek elégedettségét, és a pánikmentes funkcionálást vizsgálták, alátámasztják a felvetést, mi szerint a Panic Online internetes módszer ugyanolyan hatékony, mint a klasszikus, szemtől-szemben zajló CBT. Mindkét kezelési mód csökkenti a pánikbetegség és az agorafóbia súlyosságát (melyet az ADIS-IV-el és a PDSS-el mértek). Továbbá a módszerek hasonlóan csökkentették a pánikrohamok sűrűségét, a depressziót, szorongást és stresszszintet, valamint egyaránt növelték az életminőség szintjét minden aspektusból. A résztvevők mindkét kezelési módszert egyformán hitelesnek és kielégítőnek találták. A szemtől-szembeni CBT kezelési csoport résztvevői nagyobb elégedettségről számoltak be a terapeutájukkal való kommunikációról, azonban a Panic Online módszerének esetében a kezelés jóval kevesebb időt vesz igénybe. A kutatás rámutat, hogy az internetalapú kezelések, mint például a PO, potenciálisan segíthetnek a hozzáférhetőségi problémák leküzdésében a pánikzavar kezelésében.

Három internetes pszichoterápiás módszer hatékonyságvizsgálata kezelést nem kereső problémás online szerencsejátékos mintán – Randomizált kontroll vizsgálat

Luquiens A, Tanguy ML, Lagadec M, Benyamina A, Aubin HJ, Reynaud M (2016): The Efficacy of Three Modalities of Internet-Based Psychotherapy for Non–Treatment-Seeking Online Problem Gamblers: A Randomized Controlled Trial. J Med Internet Res, 18(2):e36
DOI: 10.2196/jmir.4752

Készítette: Fodor Anna

A problémás szerencsejáték használat egyre több embert érint, viszont a kezelésben való részvétel még mindig nagyon alacsony arányú. Utóbbi hátterében a stigmatizáltság mellett az is szerepet játszik, hogy az érintettek nemigen vannak tudatában szakmai segítséget nyújtó forrásoknak. Az online térben zajló szerencsejáték nagyobb kockázattal jár a problémás szerencsejáték használat kialakulása szempontjából, mint az offline környezet, valamint a pókerjátékosok körében nagyobb arányba fordul elő, mint egyéb szerencsejátéknál, így a kutatás mintája online pókerjátékosokból áll.
Több korábbi  kutatás is beszámolt a kognitív viselkedésterápia sikereiről a problémás szerencsejáték használat csökkentésében, ám a teljesen internet alapú intervenciók hatékonyságáról kevés adatunk van, pedig előnyei közé tartozik a személyes terápiához képest, hogy könnyen elérhető, kényelmes és költséghatékony.
A kutatás célja, hogy megvizsgálja három internetes pszichoterápiás intervenció hatékonyságát problémás szerencsejáték használók körében: (1) személyre szabott visszajelzés a szerencsejáték használati állapotukról emailben, (2) egy CBT programot tartalmazó önsegítő könyv elérhetőségét tartalmazó email tanácsadás nélkül, (3) ugyanez a CBT program heti feloszlásban való kézhezvétele emailben egy képzett pszichológus személyre szabott tanácsadásával kísérve.
A szerzőknek három előfeltevésük van: (1) a három intervenció eredményesebb lesz, mint a kontroll feltétel (ahol nem kapnak visszajelzést és tanácsadást), (2) a kevésbé problémás szerencsejáték használók számára eredményesebb az az intervenció, ami kevésbé időigényes (állapotvisszajelzés és CBT könyv tanácsadás nélkül), (3) a problémásabb szerencsejáték használók számára a nagyobb energiabefektetést igénylő intervenció lesz hatékonyabb (a CBT könyv személyre szabott tanácsadással)
Módszer:
Online póker szolgáltató honlapjáról toboroztak 18. életévüket betöltött játékosokat, akik egy kérdőívet tölthettek ki a problémás szerencsejáték használatról. Akinek a Problémás Szerencsejáték-használat Súlyossági Mutatója (Problem Gambling Severity Index - PGSI) 5 vagy afölötti lett, részletes tájékoztatással egybekötött felkérést kapott a kutatásban való részvételre. Ezután random besorolták a résztvevőket a négy csoport valamelyikébe. A kontrollcsoport tagjai emailben kaptak értesítést arról, hogy a kontroll csoportba kerültek, így intervencióban nem részesülnek csak igény esetén a 12. hét végén. A visszajelzést kapó csoport szintén kapott egy emailt, de ők a PGSI kiértékelésüket is kézhez kapták. A CBT csoportúak a komoly eredményeket maga mögött tudó Ladouceur önsegítő könyvét kapták meg, ami egy hat lépésből álló program ( motiváció, anyagi problémák, kognitív torzítások, kiváltó ingerek/triggerek, élet újraszervezés, visszaesés megelőzése).
Adatfelvétel:
A játékosok online profiljához tartozó szerencsejáték használati adatokat (amiket a szolgáltató automatikusan rögzít) három alkalommal vizsgálták: bevonáskor (baseline), majd 6 és 12 héttel a bevonás után; a PGSI-t bevonáskor és 12. héttel bevonás után mérték.
A felkértek 43,8%-a töltötte ki a PGSI kérdőívet (1122, átlagéletkor 35.8 év, 92,07% férfi), a problémás szerencsejáték használók (5 pont vagy afeletti mutatójúak) átlag PGSI értéke 9 volt, ami patológiás szerencsejáték használatot jelez. A baseline PGSI értékek között bevonáskor nem volt eltérés a négy csoport között. A legnagyobb lemorzsolódás a tanácsadásban részesülő csoportban volt (a 12. héten 97.3%). PGSI eltérés jelent meg az intervenciós és kontroll csoport között a 6. héten: az intervenciók valamelyikében résztvevők egyharmada a 6. héten már a nem problémás szerencsejáték használó kategóriába került (5 alatti PGSI), azonban  a 12. héten mért értékek között nem volt szignifikáns különbség.
Eredmény:
Nem találtak szignifikáns különbséget az intervenciós csoportok között a kontroll csoporthoz képest. A tanácsadásban részesülő csoportban volt a legnagyobb lemorzsolódás.
A szerzők ambiciózus célja volt, hogy proaktívan kínáljanak intervenciót a problémás szerencsejáték használóknak, ám a lemorzsolódási arány a vártnál is magasabb lett. Másik eredmény, hogy a problémás szerencsejáték használók körében figyelmet érdemel a „kevesebb néha több” elv, mivel a nagyobb befektetést igénylő tanácsadásban részesülő csoportban volt a legnagyobb a program megszakítása, hiába az általánosan megfogalmazott álláspont, hogy a személyre szabott tanácsadás hatékonyabb a tanácsadást nem tartalmazó intervenciókhoz képest – jelen mintán ezzel ellentétes eredményeket találunk. Ezeket a váratlan eredményeket magyarázhatja a kutatásban résztvevők alacsony fokú belső motivációja (ami a gyógyulás motorja), az, hogy a kiválasztásnál a szerzők nem használtak szigorú kritériumokat (csak a nagykorúság volt feltétel). A későbbiekben az intervenciók szabadon választhatóvá tétele, ahol a résztvevő döntheti el, hogy milyen mértékben és hogyan szeretne segítséget kapni talán segíthet a tanácsadással szembeni ellenállásból fakadó lemorzsolódáson, illetve érdemes lehet kiszűrni a szorongással és depresszióval küzdő pácienseket, valamint lehetővé tenni a résztvevők visszajelzésének fogadását, ami további értékes információval szolgálhat a lemorzsolódás hátteréről.