Vajon pánikzavar esetében az internet-alapú kognitív viselkedésterápia ugyanolyan hatékony, mint a szemtől szemben zajló CBT?

Kiropoulos, L. A., Klein, B., Austin, D. W., Gilson, K., Pier, C., Mitchell, J., & Ciechomski, L. (2008). Is internet-based CBT for panic disorder and agoraphobia as effective as face-to-face CBT? Journal of Anxiety Disorders, 22(8), 1273–1284.doi:10.1016/j.janxdis.2008.01.008
Készítette: Pintér Anikó

Kiropoulos és munkatársai (2008) kutatásukban a Panic Online internet alapú kognitív viselkedésterápiás módszer hatékonyságát hasonlították össze a hagyományos, szemtől-szemben történő kognitív viselkedésterápia hatékonyságával olyan betegeken, akik pánikzavarral, illetve agorafóbiával küzdenek.
A pánikzavar a kiszámíthatatlan és látszólag spontán pánikrohamok előfordulásától való krónikus félelemként is leírható betegség. Számos nyugati országban végzett felmérések szerint a pánikzavar incidenciája 2,2 és 5% között van, az alapellátásban részesülő betegek körében pedig körülbelül 8%. A kórkép gyógyítására legszélesebb körben alkalmazott terápiás módszer a kognitív viselkedésterápia (CBT). A terápiák során cél a beteg megfelelő edukálása, az önellenőrzés, a tünetek és a félelmetes helyzetek ellenőrzött expozíciója. Ezen kívül a módszer fontos része a tünetek okainak és következményeinek újraértelmezése kognitív terápiás elemek segítségével. Számos klinikai vizsgálat eredményei alátámasztották, hogy a kognitív viselkedésterápiás elveken alapuló többelemes pánikkezelési protokollok segítségével akár 75–95% -os gyógyulást érhetnek el a betegeknél. A CBT jól bevált kezelés pánikzavarra (agorafóbiával, vagy anélkül), különösen akkor, ha speciális kezelési kézikönyvek alapján végzik azt (pl.: Barlow és Craske (2000) „A szorongás és a pánik feletti hatalom” munkafüzetei). Azonban a terápia legmagasabb hatékonyságának eléréséhez legalább 12-15 szemtől szembeni terápiás órára van szükség, ami számos problémát vet fel; magas költségek, hosszas várólisták, időpontegyeztetési problémák. Ezekre szolgálhat megoldásként a Panic Online internet alapú CBT-s módszere.
Kiropoulos és munkatársai (2008) a fent említett, és a hagyományos módszert hasonlították össze tanulmányukban, melyhez 86 DSM-IV alapján diagnosztizált beteget osztottak két csoportba; 46 résztvevőt a PO online módszerével, 40 személyt pedig klasszikus CBT-s módszerrel kezeltek 12 hétig. A terápiák előtt számos kérdőívet vettek fel a résztvevőkkel (pl.: Depresszió, Szorongás és Stressz Skála, Pánikzavar Súlyossága Skála, Agorafóbiás Kogníciók Skála), melyeket megismételtek a 12 hét elteltével is.
A statisztikai próbák eredményei, melyekkel többek között a terápiák hatékonyságát, a páciensek elégedettségét, és a pánikmentes funkcionálást vizsgálták, alátámasztják a felvetést, mi szerint a Panic Online internetes módszer ugyanolyan hatékony, mint a klasszikus, szemtől-szemben zajló CBT. Mindkét kezelési mód csökkenti a pánikbetegség és az agorafóbia súlyosságát (melyet az ADIS-IV-el és a PDSS-el mértek). Továbbá a módszerek hasonlóan csökkentették a pánikrohamok sűrűségét, a depressziót, szorongást és stresszszintet, valamint egyaránt növelték az életminőség szintjét minden aspektusból. A résztvevők mindkét kezelési módszert egyformán hitelesnek és kielégítőnek találták. A szemtől-szembeni CBT kezelési csoport résztvevői nagyobb elégedettségről számoltak be a terapeutájukkal való kommunikációról, azonban a Panic Online módszerének esetében a kezelés jóval kevesebb időt vesz igénybe. A kutatás rámutat, hogy az internetalapú kezelések, mint például a PO, potenciálisan segíthetnek a hozzáférhetőségi problémák leküzdésében a pánikzavar kezelésében.