A CBT hatékonysága bipoláris zavar esetén- randomizált kontroll vizsgálatok metaanalízise

Chiang, K. J., Tsai, J. C., Liu, D., Lin, C. H., Chiu, H. L., & Chou, K. R. (2017). Efficacy of cognitive-behavioral therapy in patients with bipolar disorder: A meta-analysis of randomized controlled trials. PloS one, 12(5), e0176849. 

Készítette: Kelemen Rebeka 

Bipoláris affektív zavar (mániás depresszió) esetén a gyógyszeres kezelés jelenti az elsődleges gyógyítási, terápiás megoldást. Ezzel szemben manapság egyre több szakirodalom hívja fel arra a figyelmet, hogy a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együttes alkalmazása hatékonyabbnak bizonyul bipoláris zavarnál, mivel a kiegészítő pszichoterápiás kezelés növeli a betegek együttműködését, a tudatosság mértékét és fontos szerepe van a megküzdésben is. Ezek az említett tényező pedig együttesen segítenek abban, hogy a beteg a gyógyszeres kezelésre jobban reagáljon.  

A szakirodalmak a CBT-t bíztató kiegészítő terápiának tekintik. Korábbi randomizált kontrollált vizsgálatokban beszámoltak a CBT hangulatstabilizátorok melletti lehetséges pozitív hatásairól. A CBT megelőzheti a relapszust, gyengítheti a tünetek erősségét és elősegíti a gyógyszeres kezelésben az adherenciát.  

Jelen metaelemzés célja az volt, hogy felbecsüljék a terápiás kimeneteleket akkor, ha egy bipoláris beteg a gyógyszerek mellett CBT-ben is részt vesz azzal szemben, amikor csak az alap gyógyszeres kezelést kapja. A szerzők a hangsúlyt a depresszív tünetekre, a mánia súlyosságára, a visszaesés mértékére és a szociális működésre tették. A metaanalízis során elektronikus keresést végeztek, s az elemzésbe bekerült korábbi vizsgálatoknak négy kritérium tekintetében kellett megfelelniük: (1) randomizált kontrollvizsgálat volt, (2) a vizsgált betegek 18 évesnél idősebbek voltak, (3) a kutatásban két vizsgálati csoport szerepelt (kontroll csoport: csak gyógyszeres kezelést kaptak, CBT csoport: gyógyszer mellett CBT-ben is részt vettek), (4) legalább egy releváns eredményről beszámolt a kutatás a relapszus arány, a depresszív tünetek, a mánia súlyossága vagy a pszichoszociális működésre vonatkozóan. A metaanalízisbe végül 19, a kritériumoknak megfelelő vizsgálatot vettek be. Ezekből 10 vizsgálat egyéni, 9 pedig csoportos CBT-t használt. A terápiás alkalmak száma 8-tól 30-ig terjedt a kutatásokban, míg az alkalmak hossza 45 perctől 120 percig.  

A bevont vizsgálatokból 13 számolt be arról, hogy CBT kiegészítő terápia esetén nagyobb mértékben csökkent a depresszió szintje ahhoz képest, mint amikor csak gyógyszeres kezelést kaptak a betegek. CBT hatására 11 kutatásban szignifikánsan csökkent a mánia súlyossága, 10-ben pedig a kontroll csoporthoz viszonyítva szignifikánsan csökkent a relapszus aránya utánkövetéskor. Emellett javult a pszichoszociális működés is CBT kiegészítő terápia esetén. Az elemzésben beszámolnak arról, hogy a 90 percnél hosszabb terápiás ülések hatékonyabbnak bizonyultak, mivel ez a kezelési időtartam szignifikánsan javította a depresszív tüneteket és a mánia súlyosságát. A 19-ből 2 kutatás esetén számoltak be olyan betegekről, akik rezisztensek voltak a gyógyszeres kezelésre, tehát náluk a farmakoterápia nem volt hatékony. Ezzel szemben a CBT hatékonynak bizonyult a gyógyszerrezisztens betegek körében is. Ez a tény felhívja arra a figyelmet, hogy miért is fontos a két kezelés együttes használata. Annak ellenére, hogy elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés bipoláris zavar esetén, mégis van, amikor nem bizonyul hatékonynak.  

A kutatók szerint fontos kiemelni a jelen metaanalízis limitációit, melyek közül megemlítendő a limitált mintaméret a bevont kutatásokban, illetve az életkori, nemi és a CBT stílus heterogenitásának problematikája. Ezen túl további limitáció, hogy elképzelhető annak lehetősége, hogy a nem szignifikáns eredményeket korábbi kutatásokból nem publikálták a témában.  

 

Mindfulness-alapú kognitív terápiák hatásvizsgálata bipoláris affektív zavarban szenvedő személyek esetében

 Xuan, R., Li, X., Qiao, Y., Guo, Q., Liu, X., Deng, W., Zhang, L. (2020). Mindfulness-based cognitive therapy for bipolar disorder: a systematic review and meta-analysis. Psychiatry research, 113116. 

Készítette: Bús Mirjam 

A bipoláris affektív zavar világszerte gyakran diagnosztizált mentális betegség.  Ez egy hangulatzavar, aminek diagnosztikus kritériuma, hogy legalább egy mániás vagy hipomániás epizód megjelenése szükséges. A mániás epizódot depresszív vagy hipomániás epizódok előzhetik meg vagy követhetik. A depressziós epizód a hangulat esésével, örömérzet hiányával, energiacsökkenéssel és az aktivitás elszegényedésével jár, ezzel szemben a mániás vagy hipomániás epizód a hangulat emelkedését, az energia növekedését és aktivitásfokozódást von maga után. Mániás és hipomániás epizód elkülönítésében az epizód hossza és a funkciókárosodás mértéke nyújt támpontot,  hipomániás epizód tünetei enyhébbek és rövidebb ideig tartanak, mint a mániás epizód esetében. A zavar kezdete általában 15-19 éves korra tehető. Magas komorbiditást mutat szorongásos zavarokkal, személyiségzavarokkal, szerhasználati zavarokkal és figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral. Végleges gyógymód nem áll még rendelkezésünkre, de megfelelő gyógyszeres vagy pszichoterápiás beavatkozással a tünetek hatékonyan csökkenthetők. Mivel a gyógyszeres terápia nem minden esetben bizonyul hatékonynak, fontos, az alternatív módszerek hatékonyságának vizsgálata.  

A mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT), az úgynevezett harmadik vagy újhullámos kognitív terápiák közé tartozik. A mindfulness lényege, hogy külső és belső élményeinket tudatosan és ítélkezés mentesen tudjuk megélni. A terápia során meditációt, légzőgyakorlatokat, és relaxációs gyakorlatokat tanulnak a résztvevők. A mindfulness alapú kognitív terápia hatásosság a bipoláris affektív zavar tüneteinek kezelésében még nem nyert teljes bizonyosságot. Egyes kutatási eredmények azt mutatják, hogy hatékonyan csökkenti a depressziós és szorongásos tünetek, míg más kutatások nem találtak szignifikáns javulást.  

Jelen metaanalízis célja, hogy megvizsgálja a mindfulness-alapú kognitív terápiák hatékonyságát a bipoláris affektív zavar kezelésében, valamint, hogy kontrollálatlan (pre és post intervenciós teszt) vizsgálatok vagy kontrollált (várólistás vs. terápiában részesült személy) vizsgálatok esetén érvényesül-e jobban a MBCT hatása. A kutatás arra is keresi a választ, hogy meddig tart a MBCT hatása. Az elemzésbe bekerült minden olyan kontrollált vagy nem kontrollált vizsgálat, ahol a résztvevők jelenlegi bipoláris epizódja legalább három hete tart, a diagnózist valamelyik hivatalos diagnosztikus klasszifikációs rendszer alapján kapták (DSM, ICD), 18 évesnél idősebbek és a tanulmányt angol nyelven publikálták. Az elemzésbe végül 10 kutatás került be (3 kontrollált, 7 kontrollálatlan). Azt vizsgálták, hogy a mindfulness-alapú kognitív terápia milyen hatással van a depresszióra, a szorongásra, a mániára, a stresszre, valamint a mindfulness és érzelemszabályozási képességre. A résztvevők pszichometrikus skálákon elért eredményeit hasonlították össze a beavatkozás előtt és után, illetve a várólistás és mindfulness-alapú kognitív terápiában részesülő csoportok között.  

Az eredmények alapján elmondható, hogy  a depresszió, szorongás és a stressz tünetei szignifikánsan csökkentek a beavatkozás után, ezzel szemben a mindfulness és érzelemregulációs képesség nőtt. A mánia tünetei nem enyhültek a beavatkozás után. A depresszió és a  szorongás tünetei a beavatkozás után 3 hónappal is csökkenést mutattak, azonban a hatás 12 hónap után már nem érvényesült. Tehát összességében elmondható, hogy a mindfulness-alapú kognitív terápia hatásos a bipoláris zavar depressziós és szorongásos tüneteinek enyhítésében, azonban ez a hatás időhöz kötött.