A tériszony tüneteinek csökkentése egy CBT-alapú alkalmazás segítségével

Donker, T., Cornelisz, I., van Klaveren, C., van Straten, A., Carlbring, P., Cuijpers, P., & van

Gelder, J.-L. (2019). Effectiveness of Self-guided App-Based Virtual Reality Cognitive

Behavior Therapy for Acrophobia. JAMA Psychiatry. doi:10.1001/jamapsychiatry.2019.0219

Készítette: Reppert Zoé

A tériszony, más néven akrofóbia, az egyik leggyakoribb fóbia, ami világszerte rengeteg ember életét megnehezíti. Sokan nemcsak magas helyeken élnek át erőteljes szorongást, hanem ez attól is megakadályozza őket, hogy különböző hétköznapi tevékenységeket elvégezzenek (például felmásszanak egy létrára). Az alábbi kutatás azonban egy új megoldást kínál a tériszony tüneteinek a csökkentésére: a ZeroPhobia nevű virtuális valóság alapú alkalmazást, amely otthonról, önállóan is használható.

A ZeroPhobia egy virtuális valóságon alapuló kognitív viselkedésterápiás (VR-CBT) program, amely okostelefonra letölthető. A teljes körű élményhez szükség van egy kartonból készült VR szemüvegre is. Az applikáció hat animált modulból áll, amelyek lépésről lépésre vezetik végig a felhasználókat a gyakorlatokon egy virtuális terapeuta segítségével. Az intervenció során a saját tempójukban haladhatnak, és az otthonuk kényelméből végezhetik el.

A program célja, hogy fokozatosan szembesítse a résztvevőket a magassággal kapcsolatos félelmeikkel, például virtuális hidak vagy magas épületek szimulált környezetében. Az alkalmazás hatásának az alapja a kitettségen alapul, vagyis a résztvevők ismételten szembesülnek a félt helyzettől, így megtanulják, hogy a várt katasztrófa nem következik be, ezáltal csökkennek a szorongásos tüneteik.

Donker és munkatársai a 2019-ben megjelent cikkükben a ZeroPhobia alkalmazás hatékonyságát és felhasználóbarát jellegét tesztelték. A kutatásban 193 fő vett részt, akiket a holland lakosságból toboroztak. Az alanyok egyik csoportja használta az applikációt, míg a másik csoport várólistán maradt. A kísérleti csoportnak három héten belül el kellett végeznie a program hat modulját, úgy, hogy legalább heti kétszer foglalkoznak vele. Az eredmények bizonyították, hogy a ZeroPhobia hatékonyan csökkenti a tériszony mértékét, ugyanis a virtuális valóság-terápiát alkalmazó résztvevők tériszonnyal kapcsolatos szorongásos tünetei jelentős mértékben csökkentek a három hét alatt a várólistás kontrollcsoporthoz képest. Sőt, a pozitív változások három hónappal később is fennmaradtak. A résztvevők a ZeroPhobia alkalmazást felhasználóbarátnak minősítették.

Az említett vizsgálat a tériszony első teljesen önálló kezelését teszteli. A kutatásnak azonban limitáció is voltak. A vizsgálat során a résztvevők 23%-a morzsolódott le nem kompatibilis mobiltelefon miatt, bár a szerzők szerint ez nem veszélyezteti az eredmények megbízhatóságát. Továbbá, az adatok kizárólag saját bevallású méréseken alapultak, valamint az utánkövetés három hónap volt, így az alkalmazás hosszabb távú hatásai ismeretlenek. Végezetül pedig a kutatási eredmények általánosíthatósága a holland Android alapú okostelefon-felhasználókra korlátozódik, akik a holland lakosság 57 százalékát teszik ki.

A kutatás során alkalmazott új módszer megmutatja, hogy a technológia milyen mértékben forradalmasíthatja a mentális egészségügyet. Az olyan alkalmazások, mint a ZeroPhobia, megfizethető és széles körben elérhető alternatívát nyújtanak azok számára, akik nem férnek hozzá a hagyományos terápiás lehetőségekhez. Bár a kutatás elsősorban a tériszony kezelésére irányult, a módszer a jövőben más fóbiák vagy szorongásos zavarok kezelésére is alkalmazható lehet.

Mindfulness mobil applikáció hatása a stresszcsökkentésre egyetemisták körében

Huberty, J., Green, J., Glissmann, C., Larkey, L., Puzia, M., & Lee, C. (2019). Efficacy of the mindfulness meditation mobile app “calm” to reduce stress among college students: Randomized controlled trial. JMIR mHealth and uHealth, 7(6), e14273.

Készítette: Hammer Angéla 

Az egyetemisták több, mint háromnegyede megemelkedett stresszszintről számol be, mely többek között számos, tipikusan ezt a korosztályt érintő stresszorhoz és követelményekhez is köthető, mint például a szülőkről való leválás, karriert és pénzügyeket érintő kérdések vagy akár a megnövekedett terhelés és a magénélet egyensúlyának fenntartása.  A stressz mentális egészségre gyakorolt potenciális negatív befolyása mellett, kiemelt hatást gyakorolhat a testi egészségre és az egészségviselkedésre. A megnövekedett stressz szinttel jellemezhető hallgatók rosszabb alvási és egészségtelenebb étkezési szokásokkal, kevesebb elvégzett testedzéssel és megnövekedett alkoholfogyasztással jellemezhetőek, tehát hasznos lenne számukra a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása.

A mindfulness alapú intervenciók egyre népszerűbbek a hallgatók körében, és különböző tanulmányok alapján hatásosnak is bizonyultak. A mindfulness alapja egy olyan állapot megteremtése, melyben a személy ítéletmentesen a jelen pillanatra koncentrálhat. Habár korábbi tanulmányok alapján a módszer sikeresnek mondható a stresszcsökkentésben, de klasszikus értelembe nem feltétlen lehet ideális az egyetemi hallgatóknak, annak időigényessége, szigorú keretei és költségei miatt.

Ugyanakkor a hallgatók 98%-a használja az internetet, 85%-uk rendelkezik okostelefonnal, és nagy részük kifejezte nyitottságát is az online folyó mentális egészséget célzó kezelések irányában. Az ebben a témában fejlesztett telefonos applikációk száma folyamatosan növekszik, és a felhasználók az egészségügyi ellátás és a kezelés hatékonyságának javulásáról számolnak be. A kifejezetten mindfulness applikációk egy innovatív irányvonalat képviselnek a kezelésben, már több, mint 500 angol nyelven elérhető alkalmazás létezik manapság.

Jelen tanulmány célja az volt, hogy egy 8 hetes mindfulness meditáció hatékonyságát vizsgálaja egyetemisták körében egy mobil applikáció segítségével.

A kutatás módszertani elrendezését tekintve randomizált, kontrollált vizsgálat volt, mely a 8 hetes intervenciót és a 12 hetes utánkövetést foglalta magába. A résztvevőket véletlenszerűen sorolták be a csoportokba, az intervencióban résztvevők legalább napi 10 percet meditáltak az applikáció segítésével. A Calm egy olyan mindfulness alapú meditációs applikáció, mely gyakorlatok széles körét kínálja. A meditációs anyagok tartalom és hossz tekintetében is különbözőek lehetnek, ugyanakkor az alkalmazás időnként kognitív viselkedésterápiás elemeket is beépít a gyakorlatokba.

A vizsgálatba végül 88 fő került beválogatásra, akiket közösségi média, e-mailes levelező lista, illetve egyetemi professzorok segítségével toboroztak. A vizsgálati személyek végül olyan Southwestern Egyetemre járó hallgatók lehettek, akik betöltötték a 18. életévüket, rendelkeztek okostelefonnal, hajlandóságot mutattak a Calm applikáció letöltésére, beszéltek angolul, beleegyeztek a randozmizációba és magas észlelt stressz szintről számoltak be.

Az eredmények alapján az intervenciót követően szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport között több mért változóban is, többek között az észlelt stressz szintjében és a mindfulness mind az öt faktorában és az önegyüttérzésben, mely eredmények az utánkövetésnél is fennmaradtak. Továbbá a személyek kifejezetten hasznosnak találták, és évezték az applikáció használatát, többen kifejezték, hogy a kutatást követően is szívesen maradnának felhasználók.

A mindfulness meditáció ebből a szempontból való megközelítése jövedelmező lehet a stresszcsökkentésben, mivel kevesebb erősforrást (költségek, személyzet) igényel, a hallgatók bárhonnan be tudnak csatlakozni, és időhatékony, ugyanakkor mindenképpen szükségesek további kutatások a témát illetően.