Chiang, K. J., Tsai, J. C., Liu, D., Lin, C. H., Chiu, H. L., & Chou, K. R. (2017). Efficacy of cognitive-behavioral therapy in patients with bipolar disorder: A meta-analysis of randomized controlled trials. PloS one, 12(5), e0176849.
Készítette: Kelemen Rebeka
Bipoláris affektív zavar (mániás depresszió) esetén a gyógyszeres kezelés jelenti az elsődleges gyógyítási, terápiás megoldást. Ezzel szemben manapság egyre több szakirodalom hívja fel arra a figyelmet, hogy a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együttes alkalmazása hatékonyabbnak bizonyul bipoláris zavarnál, mivel a kiegészítő pszichoterápiás kezelés növeli a betegek együttműködését, a tudatosság mértékét és fontos szerepe van a megküzdésben is. Ezek az említett tényező pedig együttesen segítenek abban, hogy a beteg a gyógyszeres kezelésre jobban reagáljon.
A szakirodalmak a CBT-t bíztató kiegészítő terápiának tekintik. Korábbi randomizált kontrollált vizsgálatokban beszámoltak a CBT hangulatstabilizátorok melletti lehetséges pozitív hatásairól. A CBT megelőzheti a relapszust, gyengítheti a tünetek erősségét és elősegíti a gyógyszeres kezelésben az adherenciát.
Jelen metaelemzés célja az volt, hogy felbecsüljék a terápiás kimeneteleket akkor, ha egy bipoláris beteg a gyógyszerek mellett CBT-ben is részt vesz azzal szemben, amikor csak az alap gyógyszeres kezelést kapja. A szerzők a hangsúlyt a depresszív tünetekre, a mánia súlyosságára, a visszaesés mértékére és a szociális működésre tették. A metaanalízis során elektronikus keresést végeztek, s az elemzésbe bekerült korábbi vizsgálatoknak négy kritérium tekintetében kellett megfelelniük: (1) randomizált kontrollvizsgálat volt, (2) a vizsgált betegek 18 évesnél idősebbek voltak, (3) a kutatásban két vizsgálati csoport szerepelt (kontroll csoport: csak gyógyszeres kezelést kaptak, CBT csoport: gyógyszer mellett CBT-ben is részt vettek), (4) legalább egy releváns eredményről beszámolt a kutatás a relapszus arány, a depresszív tünetek, a mánia súlyossága vagy a pszichoszociális működésre vonatkozóan. A metaanalízisbe végül 19, a kritériumoknak megfelelő vizsgálatot vettek be. Ezekből 10 vizsgálat egyéni, 9 pedig csoportos CBT-t használt. A terápiás alkalmak száma 8-tól 30-ig terjedt a kutatásokban, míg az alkalmak hossza 45 perctől 120 percig.
A bevont vizsgálatokból 13 számolt be arról, hogy CBT kiegészítő terápia esetén nagyobb mértékben csökkent a depresszió szintje ahhoz képest, mint amikor csak gyógyszeres kezelést kaptak a betegek. CBT hatására 11 kutatásban szignifikánsan csökkent a mánia súlyossága, 10-ben pedig a kontroll csoporthoz viszonyítva szignifikánsan csökkent a relapszus aránya utánkövetéskor. Emellett javult a pszichoszociális működés is CBT kiegészítő terápia esetén. Az elemzésben beszámolnak arról, hogy a 90 percnél hosszabb terápiás ülések hatékonyabbnak bizonyultak, mivel ez a kezelési időtartam szignifikánsan javította a depresszív tüneteket és a mánia súlyosságát. A 19-ből 2 kutatás esetén számoltak be olyan betegekről, akik rezisztensek voltak a gyógyszeres kezelésre, tehát náluk a farmakoterápia nem volt hatékony. Ezzel szemben a CBT hatékonynak bizonyult a gyógyszerrezisztens betegek körében is. Ez a tény felhívja arra a figyelmet, hogy miért is fontos a két kezelés együttes használata. Annak ellenére, hogy elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés bipoláris zavar esetén, mégis van, amikor nem bizonyul hatékonynak.
A kutatók szerint fontos kiemelni a jelen metaanalízis limitációit, melyek közül megemlítendő a limitált mintaméret a bevont kutatásokban, illetve az életkori, nemi és a CBT stílus heterogenitásának problematikája. Ezen túl további limitáció, hogy elképzelhető annak lehetősége, hogy a nem szignifikáns eredményeket korábbi kutatásokból nem publikálták a témában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése