Zhang, B., Fu, W., Guo, Y., Chen, Y., Jiang, C., Li, X., & He, K. (2022). Effectiveness of mindfulness-based cognitive therapy against suicidal ideation in patients with depression: A systematic review and meta-analysis. Journal of Affective Disorders.
Készítette: Nagy Bianka Brigitta
A mindfulness-alapú kognitív (MBCT) terápia hatékonyságát vizsgáló kutatások azt támasztják alá, hogy ez a módszer előnyös lehet a klinikai depresszióval küzdő betegek számára, különösen az öngyilkos gondolatok csökkentésében. A klinikai depresszió a legelterjedtebb pszichiátriai rendellenesség és az élet során 20%-os prevalenciával rendelkezik, jelentős költségeket okozva a közegészségügynek.
A tanulmányok azt mutatták, hogy az MBCT szignifikánsan javította a depressziós tüneteket és az öngyilkos gondolatok jelentkezését. Ez egy olyan tudatosságon alapuló terápia, amely arra összpontosít, hogy tudatosan és elfogadóan figyeljük meg a jelenlegi élményeket, és ezen keresztül befolyásoljuk a depresszióhoz kapcsolódó negatív gondolati mintákat.
A depresszió és az öngyilkossági viselkedés közötti kapcsolat népességi attribúciós aránya 80% -ot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a depresszió kezelésével az öngyilkossági viselkedés akár 80%-kal is csökkenhet. A depresszió átfogó kezelése tehát olyan beavatkozásokat igényel, amelyek kifejezetten a szuicidális kockázat csökkentésére irányulnak. Azonban még nem egyértelmű, hogy az MBCT képes-e hatékonyabban csökkenteni az öngyilkossági kockázatot a hagyományos kezelésekhez képest.
A depresszióból fakadó szuicidális hajlamot kognitív és viselkedési rendellenességek okozzák, amelyek, ha nem kezelik őket, újra aktiválódhatnak a következő depressziós epizód során. Az MBCT, a tudatosság tréning révén, lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy szembenézzenek a jelenlegi nehézségekkel, és megtanítsa őket, hogyan kezeljék a jelenlegi gondolataikat és érzéseiket nyitott és elfogadó hozzáállással. Ennek eredményeként az MBCT segíthet a betegeknek azonosítani a korai stádiumban az öngyilkossági gondolatokhoz vezető negatív gondolkodásmódot. Így az MBCT közvetetten hasznos lehet azoknak, akik ismétlődő öngyilkossági gondolatokkal küzdenek.
A kutatók szerették volna kideríteni, hogy az MBCT, mint elsődleges beavatkozás, hatékonyan csökkentheti-e az öngyilkossági gondolatokat és viselkedést a korábbi kutatásokhoz képest. Ezen célból egy metaanalízist végeztek korábbi randomizált kontrollált vizsgálatokon alapulva, összehasonlítva az MBCT-t a hagyományos terápiával depresszióval küzdő betegeknél az öngyilkossági gondolatok csökkentése érdekében.
A beválogatás kritériumai a következők voltak: A tanulmány típusa randomizált kontrollált vizsgálat, amely az MBCT-t összehasonlítja a szokásos kezeléssel, a szuicidális gondolatokra vagy viselkedésre gyakorolt hatását depresszióval küzdő pácienseknél, bármilyen nyelven megjelent 2000. január és 2021. július között és közzétették vagy elfogadták szakértők által peer-review folyóiratokban. A résztvevők 18 vagy annál idősebbek, és depresszióval diagnosztizálták egy formális diagnosztikai osztályozási rendszer alapján.
A 7 tanulmány összesen 479 résztvevőt foglalt magába, ebből 252 főt véletlenszerűen osztottak be az MBCT csoportba, míg 227 főt a szokásos kezelés csoportba soroltak. A résztvevők túlnyomó többsége nő volt. A 7 tanulmány közül 4 Nyugati országokban, 3 pedig Kínában zajlott. Az intervenció időtartalma 8 hét volt, melynek során az MBCT-be került résztvevők heti 1x 2 órában vettek részt mindfulness alapú kognitív terápián, valamint rutin antidepresszáns kezelésben részesültek. A szokásos kezelés csoport résztvevői gyógyszeres kezelést kaptak napi kétszer, egyes tanulmányokban rutin antidepresszáns volt, más tanulmányban különböző gyógyszerek voltak megemlítve. Az intervenció előtt és után is számos kérdőívet töltettek ki a résztvevőkkel, amelyek segítségével mérni tudták a depresszió, valamint az öngyilkossági gondolatok jelentkezésének a mértékét. A következő kérdőíveket használták fel a tanulmányokban: Hamilton Depresszió Skála, Önértékeléses depresszió skála, Öngyilkossági hozzáállás kérdőív, Öngyilkossági kogníciós skála, Beck Depresszió Kérdőív–II, Kentucky Tudatosság Készségek Készlete, Hamilton Depresszió Értékelési Skála, illetve Beck Öngyilkossági Gondolatok Skálája.
Az MBCT befejezésekor minden tanulmányban észlelték, hogy az átlagos öngyilkossági gondolatok pontszáma közepesen csökkent, míg az átlagos depressziópontszám csökkenése is észlelhető volt a megfelelő szokásos kezelés csoporttal összehasonlítva.
Ezek az eredmények alátámasztják az MBCT klinikai alkalmazásának folyamatos kutatásának fontosságát olyan mentális rendellenességekkel küzdő betegeknél, akik öngyilkossági gondolatokkal küzdenek.
A jövőbeli tanulmányoknak az MBCT elterjedésének és alkalmazhatóságának növelésére kell összpontosítaniuk, például mobilalkalmazások kifejlesztésével azon betegeknek, akiknek korlátozott a hozzáférésük a pszichiátriai ellátáshoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése