Nadiga, D. N., Hensley, P. L., & Uhlenhuth, E. H. (2003). Review of the long-term effectiveness of cognitive behavioral therapy compared to medications in panic disorder. Depression and Anxiety, 17(2), 58–64.
Készítette: Csikós Nóra
A következőkben Nadiga, Hensley és Uhlenhuth 2003-as áttekintő tanulmányát szeretném összefoglalni, melyben ők maguk arra tesznek kísérletet, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) hosszú távú hatását mérjék fel, pánikzavarral diagnosztizált páciensek körében.
A pánikzavar kezelésére használt gyógyszeres kezelés befejezése után kb. az esetek 50%-ban relapszus figyelhető meg. Ezzel szemben a CBT módszer egyik hangoztatott előnye, hogy elvégzése után is jóval nagyobb százalékban maradnak remisszióban a pánikzavarban szenvedők. Ez az áttekintő cikk ennek a feltételezésnek igyekezett alaposabban utánajárni, ehhez pedig igen szigorú és konzervatív megközelítést alkalmaztak a CBT és gyógyszeres kezelés hosszú távú hatásainak összehasonlítását mérő vizsgálatokra.
Összesen 78 cikket találtak a témában, melyből végül csak 3 került be az áttekintésbe. A szerzők néhány szempont mentén az összefoglalóban szereplő vizsgálatok eredményeit is újrakalkulálták, így hipotézisük alapján egy pontosabb, bár valóban moderáltabb hosszútávú hatékonyságot vártak a CBT kezelésektől. Ezek a szempontok a következők voltak: először is, a vizsgálatok utánkövetéses szakaszából kiesett személyeket automatikusan a CBT-re nem reagáló kategóriába sorolták. Valamint olyan kutatásokat kerestek, ahol az utánkövetés során felmérték azt is, hogy a résztvevők vettek-e részt valamilyen más kezelésben is az akut és 6 hónappal későbbi vizsgálati szakasz között. Amennyiben igen, azt is úgy kezelték, hogy ezeknél a résztvevőknél a mért CBT kezelés nem volt elég a remisszióhoz. További szempontként hozzák be, hogy az ilyen jellegű kutatásokban azt is szükséges lenne nézni, hogy az utánkövetés időpontja előtt volt-e relapszus, nem csak azt, hogy az adott pillanatban remisszióban vagy relapszusban van-e a résztvevő. Valamint, csak olyan vizsgálatokat emeltek be, melyben a CBT hosszútávú hatását a kezelés vége után legalább 6 hónapban határozták meg.
Összességében ez a cikk a CBT moderált hosszútávú hatását állapította meg, azonban a szerzők említenek néhány limitációt, mely árnyalja az eredmények értelmezhetőségét. Ebből az egyik a kevés, összesen 3 vizsgálat bevonása. A másik fontos tényező, hogy a megszokottnál szigorúbb mércét alkalmaztak a résztvevők remisszió és relapszus csoportokban való besorolásánál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése