2017. július 31., hétfő

Internet alapú terápiás beavatkozások evészavarokban



Loucas, C. E., Fairburn, C. G.,  Craig Whittington, C., Pennant, M. E., Stockton, S., & Kendall, T. (2014). E-therapy in the treatment and prevention of eating disorders: A systematic review and meta-analysis. Behaviour Research and Therapy, 63(2014) 122e131.

Készítette: Horvát Mária, ELTE-PPK, Pszichológia MA I. évfolyam
Budapest, 2017. 07. 31.

Az Internet és a mobil alkalmazások széleskörű elterjedése változásokat idézett elő a pszichés megbetegedések kezelése terén. Az online terápiás lehetőségek térhódításával egyre több ember számára válnak elérhetővé ezen lehetőségek. A szerzők az e-terápiák körébe sorolják azokat az intervenciós lehetőségeket, amelyeket elsősorban számítógépen, táblagépen, mobiltelefonon keresztül vehettek igénybe a résztvevők. A terapeutával csak korlátozott személyes kapcsolatot tarthattak fenn a résztvevők, továbbá az információk átadása Internet, letölthető programok, CD-ROM, mobil eszközök segítségével valósulhatott meg.

Jelen kutatás célja az evészavarok esetében a kognitív viselkedésterápia alapú e-terápia hatékonyságának vizsgálata, az ezzel kapcsolatos korábbi kutatások áttekintése, összegzése volt.

Az e-terápiák hatékonyságvizsgálatával kapcsolatos kutatások még kezdeti stádiumban vannak, de számuk viszonylag gyorsan nő. Elfogadottságuk, hatékonyságuk megítélése nagyrészt pozitív. A kutatást a Nice (UK’s National Institute for Health and Care Excellence) módszertanát alkalmazva a NCCMH (National Collaborating Centre for Mental Health) végezte el. Összesen 20 cikket gyűjtöttek össze, melyek az evészavarokkal kapcsolatos prevenció, kezelés és relapszus prevenció témakörébe tartoztak. Az „eredeti” (később metaanalízisbe bevont) kutatásokban az evészavarokkal kapcsolatban három fő szempontot néztek a kutatók: elsősorban vizsgálták a súllyal, alkattal kapcsolatos aggodalom, törődés mértékét, a személy által alkalmazott étrendbeli megszorításokat, a vékony alkatra való törekvés jelenségét, a bulimiát, és a globális étkezési zavart, mint pszichopatológiát. Második lépésben a falásrohamok és a nem megfelelő súlykontroll viselkedés meglétét (pl. hánytatta-e magát a személy) nézték meg. Harmadik lépésben pedig falásrohamok megszűnését illetve a nem megfelelő súlykontroll viselkedés megszűnése is figyelemmel kísérték.

A mintában való beválasztásra nézve nem voltak előírások, szabályok. A minta az egész populációra, minden korcsoportra kiterjedt, beleértve a magas kockázatú csoportokat és a komplett, egyéni eseteket is.

A keresési stratégia során több adatbázisban (Embase, Medline, PreMedline, PsycINFO, Sociological Abstracts, CENTRAL, ASSIA, BEI, ERIC, stb.) kerestek a kutatók. A metaanalízisbe - mely a korábbi, CBT alapú, evészavarok témakörét tárgyaló e-terápiákat mutatja be-alkalmassági feltételek alapján válogatták be a cikkeket. Az alkalmassági feltételek közé sorolható az, hogy az eredeti kutatások publikált, randomizált kontroll vizsgálatok lehettek, melyek e-terápiákhoz kötődtek. Témájuk az étkezési zavarok megelőzése, kezelése kellett, hogy legyen, egy aktív beavatkozással, kontroll feltétellel való összehasonlítással. Összesen tehát 20 kutatást találtak megfelelőnek arra, hogy bevonják őket egy metaanalízisbe.

Az adatok elemzése (előállítása és összefoglalása) során a Review Manager (RevMan) 5.2 software-t használták, mely review tanulmányok készítésére és kezelésére alkalmas program. A kutatás eredményeit tekintve négy fő eredményre jutottak a kutatók. Megállapították, hogy a kezelésre vonatkozó tanulmányokból nem volt levonható egy közös bizonyítóerővel bíró következtetés. A relapszus programok közül csak egy mutatott pozitív hatást, ez az eredmény csupán egy tanulmányból jött. A prevenciós programok közül kiemelkedtek a „Student Bodies” programot tartalmazó kutatások, melyek az evészavarok csökkentését tűzték ki célul. A Student Bodies egy olyan multimédiás, pszichoedukációs, online önsegítő program, mely a San Diego-i és Stanfordi Egyetemről indult útjára. Fő célja a testtel való elégedettség növelése, a testkép fejlesztése és az étkezési zavarok előfordulásának csökkentése a programban résztvevők számára. A program eredményességét bizonyítja az, hogy a résztvevők fogyással kapcsolatos aggodalmainak mennyisége csökkent. A megemelkedett BMI-vel rendelkező résztvevők esetében, akik befejezték a programot, az evészavarok megjelenésének kockázata lecsökkent, sőt gyakran meg sem jelentek az evészavarok. A magas kockázati rizikóval rendelkező nők esetében az utánkövetések azt mutatták, hogy a résztvevőknek csökkent a súllyal, alakjukkal kapcsolotatos aggodalma, illetve a vékony testalakatra való törekvéseik mérséklődtek, egészségesebben táplálkoztak, tornáztak, és kevésbé fordultak elő náluk az evészavarok, összeségében tüneteik csökkentek. A „Student Bodies” program hatékonysága ellenére, összességében elmondható, hogy a metaanalízisbe bevont 20 kutatás bizonyítóereje alacsonynak bizonyult.

A kutatás főbb eredményeit az alábi két review cikk alapján foglalhatjuk össze. Az első cikk szerzői Aardoom és munkatársai (2013) úgy vélik, hogy az internet egy ígéretes eszköz az evészavarok kezelésében. Dölemeyer és munkatársai (2013) azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a kognitív viselkedésterápián alapuló internetes beavatkozások a személyes terápia alternatívájaként szolgálnak az evészavarok kezelésében. Jelen tanulmány szerzői ezzel a véleménnyel nem értenek egyet. Ők úgy gondolják, hogy az e-terápis hatása bizonytalan mind a bulimiában és az evészavarokban általánosságban véve. Az anorexia kezeléséről a fenti két cikk nem tartalmaz információt, így erről az evészavarról semmit nem tudhatunk meg a cikkek alapján. Az egyetlen, szerény eredményeket felmutató program a Student Bodies volt.

 Összességében elmondható, hogy az kognitív viselkedésterápián alapuló e-terápiák hatékonysága az étkezési zavarok esetében bizonytalan kimenetelű, épp ezért a jövőben további kutatások, fejlettebb módszerek lesznek szükségesek az evészavarok témakörének jobb megismerése érdekében. A személyesen nyújtott kognitív viselekedésterápia az online terápiánál nagyobb hatékonysággal alkalmazható evészavarok esetében. Más terápiákkal, módszerekkel  kombinálva pedig még tovább növelhető a hatékonysága. Az evészavarok kezelésében - a kognitív viselkedésterápián kívül - alkalmaznak még biológiai és gyógyszeres terápiákat, pszichodinamikus terápiát, interperszonális pszichoterápiát, hipnoterápiát illetve családterápiát is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Naeem, F., Latif, M., Mukhtar, F., Kim, Y. R., Li, W., Butt, M. G., ... & Ng, R. (2021). Transcultural adaptation of cognitive behaviora...