Loucas, C. E., Fairburn,
C. G., Craig Whittington, C., Pennant,
M. E., Stockton, S., & Kendall, T. (2014). E-therapy in the treatment and
prevention of eating disorders: A systematic review and meta-analysis.
Behaviour Research and Therapy, 63(2014) 122e131.
Készítette: Horvát Mária,
ELTE-PPK, Pszichológia MA I. évfolyam
Budapest, 2017. 07. 31.
Az Internet és a mobil
alkalmazások széleskörű elterjedése változásokat idézett elő a pszichés
megbetegedések kezelése terén. Az online terápiás lehetőségek térhódításával egyre
több ember számára válnak elérhetővé ezen lehetőségek. A szerzők az e-terápiák
körébe sorolják azokat az intervenciós lehetőségeket, amelyeket elsősorban
számítógépen, táblagépen, mobiltelefonon keresztül vehettek igénybe a
résztvevők. A terapeutával csak korlátozott személyes kapcsolatot tarthattak
fenn a résztvevők, továbbá az információk átadása Internet, letölthető
programok, CD-ROM, mobil eszközök segítségével valósulhatott meg.
Jelen kutatás célja az
evészavarok esetében a kognitív viselkedésterápia alapú e-terápia
hatékonyságának vizsgálata, az ezzel kapcsolatos korábbi kutatások áttekintése,
összegzése volt.
Az e-terápiák
hatékonyságvizsgálatával kapcsolatos kutatások még kezdeti stádiumban vannak,
de számuk viszonylag gyorsan nő. Elfogadottságuk, hatékonyságuk megítélése
nagyrészt pozitív. A kutatást a Nice (UK’s National Institute for Health and
Care Excellence) módszertanát alkalmazva a NCCMH (National Collaborating Centre
for Mental Health) végezte el. Összesen 20 cikket gyűjtöttek össze, melyek az
evészavarokkal kapcsolatos prevenció, kezelés és relapszus prevenció témakörébe
tartoztak. Az „eredeti” (később metaanalízisbe bevont) kutatásokban az
evészavarokkal kapcsolatban három fő szempontot néztek a kutatók: elsősorban
vizsgálták a súllyal, alkattal kapcsolatos aggodalom, törődés mértékét, a
személy által alkalmazott étrendbeli megszorításokat, a vékony alkatra való
törekvés jelenségét, a bulimiát, és a globális étkezési zavart, mint
pszichopatológiát. Második lépésben a falásrohamok és a nem megfelelő
súlykontroll viselkedés meglétét (pl. hánytatta-e magát a személy) nézték meg.
Harmadik lépésben pedig falásrohamok megszűnését illetve a nem megfelelő
súlykontroll viselkedés megszűnése is figyelemmel kísérték.
A mintában való
beválasztásra nézve nem voltak előírások, szabályok. A minta az egész
populációra, minden korcsoportra kiterjedt, beleértve a magas kockázatú
csoportokat és a komplett, egyéni eseteket is.
A keresési stratégia
során több adatbázisban (Embase, Medline, PreMedline, PsycINFO, Sociological
Abstracts, CENTRAL, ASSIA, BEI, ERIC, stb.) kerestek a kutatók. A
metaanalízisbe - mely a korábbi, CBT alapú, evészavarok témakörét tárgyaló
e-terápiákat mutatja be-alkalmassági feltételek alapján válogatták be a
cikkeket. Az alkalmassági feltételek közé sorolható az, hogy az eredeti
kutatások publikált, randomizált kontroll vizsgálatok lehettek, melyek
e-terápiákhoz kötődtek. Témájuk az étkezési zavarok megelőzése, kezelése
kellett, hogy legyen, egy aktív beavatkozással, kontroll feltétellel való
összehasonlítással. Összesen tehát 20 kutatást találtak megfelelőnek arra, hogy
bevonják őket egy metaanalízisbe.
Az adatok elemzése
(előállítása és összefoglalása) során a Review Manager (RevMan) 5.2 software-t
használták, mely review tanulmányok készítésére és kezelésére alkalmas program.
A kutatás eredményeit tekintve négy fő eredményre jutottak a kutatók. Megállapították,
hogy a kezelésre vonatkozó tanulmányokból nem volt levonható egy közös
bizonyítóerővel bíró következtetés. A relapszus programok közül csak egy
mutatott pozitív hatást, ez az eredmény csupán egy tanulmányból jött. A
prevenciós programok közül kiemelkedtek a „Student Bodies” programot tartalmazó
kutatások, melyek az evészavarok csökkentését tűzték ki célul. A Student Bodies
egy olyan multimédiás, pszichoedukációs, online önsegítő program, mely a San
Diego-i és Stanfordi Egyetemről indult útjára. Fő célja a testtel való
elégedettség növelése, a testkép fejlesztése és az étkezési zavarok
előfordulásának csökkentése a programban résztvevők számára. A program
eredményességét bizonyítja az, hogy a résztvevők fogyással kapcsolatos
aggodalmainak mennyisége csökkent. A megemelkedett BMI-vel rendelkező
résztvevők esetében, akik befejezték a programot, az evészavarok megjelenésének
kockázata lecsökkent, sőt gyakran meg sem jelentek az evészavarok. A magas
kockázati rizikóval rendelkező nők esetében az utánkövetések azt mutatták, hogy
a résztvevőknek csökkent a súllyal, alakjukkal kapcsolotatos aggodalma, illetve
a vékony testalakatra való törekvéseik mérséklődtek, egészségesebben
táplálkoztak, tornáztak, és kevésbé fordultak elő náluk az evészavarok,
összeségében tüneteik csökkentek. A „Student Bodies” program hatékonysága
ellenére, összességében elmondható, hogy a metaanalízisbe bevont 20 kutatás
bizonyítóereje alacsonynak bizonyult.
A kutatás főbb
eredményeit az alábi két review cikk alapján foglalhatjuk össze. Az első cikk
szerzői Aardoom és munkatársai (2013) úgy vélik, hogy az internet egy ígéretes
eszköz az evészavarok kezelésében. Dölemeyer és munkatársai (2013) azt a
véleményt fogalmazták meg, hogy a kognitív viselkedésterápián alapuló
internetes beavatkozások a személyes terápia alternatívájaként szolgálnak az
evészavarok kezelésében. Jelen tanulmány szerzői ezzel a véleménnyel nem
értenek egyet. Ők úgy gondolják, hogy az e-terápis hatása bizonytalan mind a
bulimiában és az evészavarokban általánosságban véve. Az anorexia kezeléséről a
fenti két cikk nem tartalmaz információt, így erről az evészavarról semmit nem
tudhatunk meg a cikkek alapján. Az egyetlen, szerény eredményeket felmutató
program a Student Bodies volt.
Összességében elmondható, hogy az kognitív
viselkedésterápián alapuló e-terápiák hatékonysága az étkezési zavarok esetében
bizonytalan kimenetelű, épp ezért a jövőben további kutatások, fejlettebb
módszerek lesznek szükségesek az evészavarok témakörének jobb megismerése
érdekében. A személyesen nyújtott kognitív viselekedésterápia az online
terápiánál nagyobb hatékonysággal alkalmazható evészavarok esetében. Más
terápiákkal, módszerekkel kombinálva
pedig még tovább növelhető a hatékonysága. Az evészavarok kezelésében - a
kognitív viselkedésterápián kívül - alkalmaznak még biológiai és gyógyszeres
terápiákat, pszichodinamikus terápiát, interperszonális pszichoterápiát,
hipnoterápiát illetve családterápiát is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése