Öst, L. G. (2008). Efficacy of the third wave of
behavioral therapies: A systematic review and meta-analysis. Behaviour research
and therapy, 46(3), 296-321.
Az
összefoglalást készítette: Meixner Júlia
A vizsgálat célja
A kutatás céljaként tűzte ki a szerző (1) a harmadik
hullámhoz tartozó terápiák hatékonyságát vizsgáló randomizált
kontrollvizsgálatok módszertani minőségének áttekintését, (2) a harmadik hullám
terápiáinak hatékonyságvizsgálatát egy metaanalízis során, és (3) az említett
terápiák EST (empirically supported therapy) kritériumoknak való megfelelésének
ellenőrzését, tehát annak a vizsgálatát, hogy a cikk készültekor elérhető
kutatások alapján ezek az eljárások empirikusan alátámasztott kezelési
protokolloknak tekinthetők-e.
A kutatásban összesen ötféle kezelési eljárás
hatékonyságát vizsgálták, ezek a következők voltak:
elfogadás-
és elköteleződésterápia (acceptance and commitment therapy, ACT)
dialektikus
viselkedésterápia (dialectical behavior therapy, DBT)
kognitív
viselkedésanalízis-rendszer terápia (cognitive behavioral analysis system of
psychotherapy, CBASP)
integratív
viselkedés-párterápia (integrative behavioral couple therapy, IBCT)
funkcionális
analízisterápia (functional analytic psychoterapy, FAP)
(Érdemes lehet megjegyezni, hogy a felsorolt
kezeléseket az ACT kivételével más felosztás szerint inkább a kognitív
megközelítés második hullámához tartozó terápiáknak szokás tekinteni. Bár a
szerző ettől eltérő módon csoportosítja az áttekintett eljárásokat, azok
hatékonyságának vizsgálata szempontjából a továbbiakban ennek nem lesz
különösebb jelentősége.)
Eljárás
1985 és 2007 között készült, a kognitív terápiák
harmadik hullámához tartozó eljárások hatékonyságát vizsgáló, összesen 29
randomizált kontrollvizsgálatokat tekintettek át a vizsgálatban. A megfelelő
cikkek összegyűjtése után a kutatások módszertani szigorúságát egy 22
szempontot tartalmazó skála segítségével ítélték meg. Ennek során az alábbi
módszertani szempontokat vizsgálták meg:
A
pszichoterápia kimenetének mérésére vonatkozó vizsgált módszertani szempontok
A
minta leírásának egyértelműsége
A
mentális zavar súlyosságának megítélése, a diagnózis megbízhatósága
A
minta reprezentativitása
A
kimeneti változók specificitása (pl. általános jóllét, vagy tünetspecifikus
kérdőívek)
A
kimeneti változók mérésének reliabilitása és validitása
Vak,
megfelelően képzett értékelők alkalmazása
A
résztvevők kísérleti és kontrollcsoportba való sorolásának random módja
A
vizsgálat elrendezése (milyen kontrollcsoportokat alkalmaztak)
Erőelemzés,
statisztikai elemzések
Mérési
időpontok
Specifikus,
jól dokumentált, megismételhető kezelési program
Terapeuták
száma, képzettsége, tapasztalata, kompetenciája
A
kezelési protokollhoz tartották-e magukat a terapeuták
A
kísérő kezelések betartásának ellenőrzése
A
lemorzsolódás kezelése
Klinikai
szignifikancia
A
terápiás idő egyenlősége a kontroll- és kísérleti csoportban
A vizsgált kutatások módszertani szigorúságát emellett
igyekeztek az áttekintett vizsgálatokhoz illesztett CBT-hatékonyságvizsgálatokkal
is összevetni, tekintve, hogy a sztenderd kognitív viselkedésterápia
szakirodalmában számos megfelelő módszertannal készített randomizált
kontrollvizsgálat született már, amelyek közül sok az EST-kritériumoknak is
megfelelt. Ehhez minden vizsgált harmadik hullámhoz tartozó kutatáshoz
megpróbáltak illeszteni egy az azonos évben (illetve +/- 1 évben) készült, az
azonos folyóiratban publikált kutatást.
Eredmények
A harmadik hullám terápiáinak módszertani elemzésével
kapcsolatos eredmények
Összességében módszertanilag sokkal kevésbé
mutatkoztak szigorúnak a harmadik hullámhoz tartozó terápiák hatékonyságát
vizsgáló kutatások, mint a kognitív viselkedésterápiát vizsgáló randomizált
kontrollvizsgálatok. Többek között problémát jelentett, hogy az ACT-kutatások
nem minden esetben diagnosztizálták a résztvevőik mentális zavarait, a
DBT-vizsgálatok esetében igen magas volt a lemorzsolódás, és ettől függetlenül
is kisebb elemszámmal dolgoztak. Összesen 11 szempont esetében teljesített rosszabbul
vagy az ACT, vagy a DBT, vagy mindkét kezelési eljárás.
A harmadik hullám terápiáinak hatásméret-mutatói
Az ACT és a DBT esetében is közepesen erős
hatásméretet találtak. Várólistás kontrollcsoporthoz hasonlítva a hatásméretek
erősnek mutatkoztak. Aktív vagy szokásos kezelésben részesülő
kontrollcsoporttal összehasonlítva közepes hatásméretet állapítottak meg. A
harmadik hullám terápiái összességében szignifikáns, közepesen erős
hatásméret-mutatókkal rendelkeznek.
A harmadik hullám terápiái mint tudományosan
alátámasztott terápiák
Két kutatás jobbnak találta az ACT-t a placebo
pszichoterápiánál, négy vizsgálat jobbnak találta a szokványos kezeléshez
képest, de ezekben a kutatásokban jelentős módszertani hiányosságokat is
találtak, ezért a kutatások nem feleltek meg az EST-kritériumoknak. A
módszertanilag legerősebb kutatások nem találták hatékonyabbnak az ACT-t a
másik vizsgált kezeléshez képest. A DBT-kutatások közül két vizsgálat találta
hatékonyabb eljárásnak a DBT-t más kezelési eljárásokhoz képest, de ezek a
kutatások más szempontokból nem feleltek meg az EST-kritériumoknak. A Linehanék kutatócsoportja által készített
vizsgálatok megfelelő hatékonyságról számoltak be, és megfelelő módszertannal
is rendelkeztek, ahhoz azonban, hogy a DBT megkaphassa az EST-minősítést,
legalább még egy másik, független kutatócsoport által készített vizsgálatnak
meg kellene felelnie ezeknek a kritériumoknak, ez a feltétel azonban nem
teljesül. A CBASP és az IBCT esetében
nem áll rendelkezésre elég kutatás, így ezek sem tesznek eleget jelenleg az
EST-kritériumoknak. A FAP vizsgálatának irodalmában pedig randomizált
kontrollvizsgálatok egyáltalán nem álltak rendelkezésre.
Mindezzel együtt a kutatás publikálásának idejekor,
2008-ban egyik vizsgált eljárás sem felelt meg az EST-kritériumoknak. A
terápiák hatékonyságának közepesen erős hatásméretei arra utalnak, hogy az
említett kezelések hatékony, megfelelő eljárások lehetnek. Ahhoz azonban, hogy
tudományosan is alátámasztott kezelésnek minősüljenek, a jövőben még több megfelelő
módszertannal készített randomizált kontrollvizsgálat elvégzésére lesz szükség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése