Barlow, D. H., Gorman, J.
M., Shear, M. K., & Woods, S. W. (2000). Cognitive-behavioral therapy,
imipramine, or their combination for panic disorder: A randomized controlled
trial. Jama, 283(19), 2529-2536
Készítette:
Lengyel Flóra
Bevezetés
A pánikbetegséghez
gyakran lényeges életminőség csökkenést szokás társítani. A pánikbetegséggel
küzdő egyének gyakran veszik igénybe mind a sürgősségi, mint az általános
orvosi ellátást. A tüneteik ijesztőnek bizonyulhatnak: szívbetegségre
hasonlíthatnak, hasi panaszokkal, szédüléssel járnak. Ezek akár megfoghatatlan
kórképpé duzzadhatnak és folytatódhatnak.
A pánikbetegség szociális
és gazdasági költségeit mindenképp érdemes figyelembe venni. A pánikbetegség
sikeres kezelése az orvosi költségeket 94%-kal toldhatja el, tehát fontos a
törekvés a sikeres kezelési mód megtalálására, akár különböző módszerek
kombinálására.
Annak ellenére, hogy mind
a gyógyszeres kezelés, és a pszichoterápia hatása is bizonyított, és az
esetleges együttes hatásuk sem elhanyagolható, a róluk szóló kutatások
leginkább párhuzamosan zajlottak mostanáig, néha még akár ellenségesen is.
Ez a cikk górcső alá
veszi a lehetséges hatékony kezelési módokat.
Módszer
Kutatási dizájn
A cikk egy randomizált
kontroll tanulmányt mutat be, amiben a kognitív viselkedésterápiát (CBT), és az
Imipramine kezelést hasonlítja össze egymással és a pleceboval is. Tehát a
következő csoportok voltak jelen: CBT, CBT + Imipramine, Imipramine, Imipramine
+ placebo, placebo. A kísérlet hatékonysága érdekében különböző számú személy
vett részt minden egyes csoportban.
Az akut kezelés 12 héten
át tartott, 11 alkalommal vettek részt rajta. A CBT-s alkalmak 50 percig
tartottak, a gyógyszeres kezeléshez kapcsolódó alkalmak pedig kb. 30 percig. A
kombinált kezelésben részt vevő személyek pedig 2 terapeutával is találkoztak,
összesen hetente kb. 75 percig.
Akik jól reagáltak az
akut kezelésre, eljutottak a kísérlet másik fázisába, ami egy 6 hónapos
fenntartó kezelést jelentett.
Vizsgálati személyek
Pánikbetegséggel
diagnosztizált személyek vehettek részt a vizsgálatban, valakinél társult hozzá
enyhe agorafóbia, valakinél pedig nem.
Az előkezelés magában
foglalta, hogy akik szedtek a vizsgálat előtt gyógyszert, azt teljesen ki
kellett tisztítani a szervezetükből, hogy a kísérletet ne befolyásolja.
A kísérletet megelőző 2
hétben teljes körű laboratóriumi és fizikai kivizsgáláson is átestek a
személyek, valamint megerősítették a diagnózisukat az Anxiety Disorders
Interview Schedule-Revised (AIDS-R) segítségével. A kritériumok között
szerepelt az is, hogy a személyek az elmúlt 2 hétben tapasztaljanak minimum egy
enyhe pánikrohamot.
A kizáró kritériumokat a
súlyos fizikai vagy mentális betegségek jelentették, például bipoláris zavar, szkizofrénia,
öngyilkossági hajlam, stb.
312 személy vett részt a
vizsgálatban.
Kezelési feltételek
A pszichoterápiaként
alkalmazott CBT a Boston site-on lett kifejlesztve. Kombinálták az interoceptív
exponálást, a kognitív újrastrukturálást és a légzőgyakorlatokat.
A gyógyszeres és a
placebo kezelés pedig kettős-vak vizsgálatként valósult meg. Az Imipramine
kezdődózisa 10 mg volt, amit napról napra fokozatosan emeltek 50 mg-ig, majd
gyorsabban, míg az 5. hét végére elérték a 200 mg-ot.
Értékelés
Az elsősleges mérőeszköz
a Panic Disorder Severity Scale (PDSS) volt. Mellette felvették a Clinical
Global Impression Scale-t (CGI) is.
Mindkét eszköz
reliabilitása magas, 90% feletti.
Intent-to-treat (ITT) és
intent-to-continue (ITC) analízis is történt.
Kutatási kérdés: A CBT és
a gyógyszer hatékonyabb-e a pánikzavar kezelésére a placebonál, valamint
kombinálva hatékonyabban, mint külön-külön alkalmazva?
Ez a kérdés mind a
posztakut, mind pedig a fenntartó kezelésre is vonatkozik, és az utánkövetés is
fontos.
Eredmények
CBT magában, Imipramine
magában vs. placebo: Mindkét kezelési módszer hatékonynak bizonyult a PDSS
szerint, mind az akut, mind a fenntartó fázisban, viszont az Imipramine
csoportban nagyobb volt a mellékhatások miatti lemorzsolódás aránya.
CBT vs. Imipramine: Nincs
szignifikáns különbség a hatékonyság terén, viszont a gyógyszeres csoportban
többen léptek ki a mellékhatások miatt.
Kombinált vs. önálló
kezelés: A kutatók azt feltételezték, hogy a kombinált kezelés mindenképp
jobbnak fog bizonyulni az önállónál. Viszont az eredmények nem mutatják
egyértelműen ezt. A 3 ITT analízis közül csak egynél mutatkozott előny a
kombináltt kezelés javára. A fenntartó kezelés során végzett ITT analízis és
ITC analízis szerint is a kombinált
kezelés jobban szerepelt (PDSS-el mért adatok szerint). A kezelés abbahagyása
után végzett ITT analízis szerint csak a CBT és a CBT + placebo csoportban
mutatkozott fokozott hatékonyság a placebohoz képest.
Konklúziók
Az eredmények
megmutatták, hogy mind az Imipramine, mind pedig a CBT hatékonyabb kezelésnek
bizonyult a pánikbetegség kezelésére, mint a placebo. Az Imipramine esetében a
válasz minősége magasabbnak bizonyult, míg a CBT-t hosszabb távon jobban
tolerálták a személyek, tehát fenntarthatóbb. Az utóbbi jelenség egybevág a
korábbi kutatásokkal, valamint ugyanez elmondható az Imipramine mellékhatásait
és a gyógyszeres kezelés visszaesés veszélyét illetően is. A kombinált
kezelésnek minimális előnye van csak a monoterápiával szemben. A CBT mellett
adott gyógyszernek a posztakut fázisban volt előnye, de ez az előny nem
bizonyult nagyobbnak, mint abban az esetben, amikor a CBT mellé placebot adtak.
A CBT + Imipramine kombináció a fenntartó fázisban előnyösebbnek bizonyult,
viszont a visszaesés aránya ebben a csoportban volt a legnagyobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése