Wölfling, K., Müller, K. W., Dreier, M., Ruckes, C., Deuster, O., Batra, A., & Hanke, S. (2019). Efficacy of short-term treatment of internet and computer game addiction: a randomized clinical trial. JAMA psychiatry, 76(10), 1018-1025.
Készítette: Vida Zsófia Ildikó
Napjainkban a videójátékokkal való időtöltés az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység. Ennek elterjedésével párhuzamosan emelkedett a tudományos érdeklődés, a videójátékok káros hatásai, illetve azok problémás használata iránt, mely jelenség a köznyelvben csak “játékfüggőségként” ismert. 2013-ban az „internetes játék-zavar” bekerült a Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének legújabb kiadásának (DSM-5; American Psychiatric Association 2013) harmadik részébe, amelyben a további kutatást igénylő zavarok között kapott helyet. Hasonlóan a szerencsejáték függőséghez, ebben az eseteben is egy viselkedéses függőségről beszélhetünk. A viselkedéses addikció alatt, azokat a zavarokat érthetjük, amelyek esetében a függőséget nem valamilyen pszichoaktív szer, hanem valamilyen viselkedés váltja ki. Függő magatartásról pedig akkor beszélhetünk, ha a viselkedés uralni kezdi az egyén életét, károsítja annak és környezetének testi-lelki állapotát. Az élet egyéb területei elveszítik jelentőségüket, mint például a családi, baráti kapcsolatok, vagy a tanulás szerepe, s a túlzásba vitt tevékenység válik meghatározóvá az egyén életében. Továbbá, csökkent kontroll figyelhető meg a játékkal töltött idővel, gyakorisággal, intenzitással kapcsolatban. Korábbi kutatások alapján a videójátékfüggőség inkább a férfiakat érinti nagyobb arányban. Epidemiológiai kutatások alapján pedig azt találták, hogy a használati zavar gyakran együtt jár pszichoszociális problémákkal, mentális zavarokkal (pl.: depresszió), a fizikai egészség romlásával, illetve az életminőség csökkenésével.
A bemutatott kutatásban a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékonyságát vizsgálták, az internetes videójátékhasználat esetében. Jelen vizsgálatban a CBT rövidített verzióját alkalmazták, amely individuális és csoportos intervenciós elemeket is alkalmaz, amelyet STICA módszernek neveztek el. Jelen kutatást négy német, illetve osztrák klinikán végezték, s az adatokat 2012 és 2017 között gyűjtötték, az adatok elemzésére pedig 2019-ben került sor. A vizsgálati mintát kizárólag férfiak alkották, mivel a klinikákon kezelt személyek 90%-a férfi volt. A kutatásba végül 143 férfit vontak be, akiknek az átlagéletkora 26 év, s közülük 72 személyt vontak be a terápiás folyamatokba, míg 71 személy a kontrollcsoportot alkotta, akik várólistán szereplő, még nem kezelt férfiak voltak. A részvevők 52.4%-át, egyéb komorbid zavarral is diagnosztizálták (többnyire gyenge és mérsékelt depresszió). Maga a terápia egy 15 hétig tartó CBT alapú terápia, amelyet eredetileg internetfüggőség esetén alkalmaznak, s 15 csoportos, illetve 8 egyéni alkalmat jelent, amelyeket klinikai szakpszichológusok, illetve pszichiáterek vezettek.
A fő cél a tünetmentesség elérése volt. A kutatási adatok elemzése során azt találták, hogy a CBT terápiában résztvevő személyek 69.4%-a (72-ből, 50 személy) a terápia végére tünetmentes volt, a nem kezelt személyek közül pedig, 23.9%-uk (71-ből 17 személy). A CBT terápiás folyamatban résztvevő személyek esetén a kontrollcsoporthoz képest, a kezelés után jelentős változás volt megfigyelgető a tünetekkel csökkenésével kapcsolatban, amit az AICA 14 tételes kérdőív alapján mértek. Ezen kívül csökkent az online térben töltött idő száma, valamint javult a pszichoszociális működés is. Ezen kívül a depresszió mértéke is csökkent a kontrollcsoportoz képest, ugyanakkor ez a különbség nem volt szignifikáns. Ezek a hatások, magas hatásmutatóval is rendelkeznek (d > 0.60-1.19). Annak ellenére, hogy a vizsgálati csoport meglehetősen heterogén volt, azt találták, hogy ez a fajta rövidített CBT terápia (STICA) hatékonynak bizonyult, függetlenül a személy korától, komorbid zavarától, illetve az intézménytől, ahol a terápiás folyamat végbement. A terápiák során azt is tapasztalták, hogy a személyek gyakran nagyon ambivalensen állnak hozzá a kezelésekhez, nagy a lemorzsolódási arány, amely gyakran összefügg a lelkiismeretesség alacsony szintjével, illetve a negatív affektivitás megnövekedett mértékével, ami internet addikció esetén gyakori. Ezért is fontos a személyek folyamatos motiválása. Ezzel kapcsolatban azt figyelték meg, hogy a csoportos terápiák hasznosnak tűnnek olyan szempontból, hogy a személyek jobban képesek érzelmileg bevonódni, kognitív torzításaikra reflektálni, illetve a csoporttagoktól támogatásban is részesülhetnek.
A rövidített kognitív viselkedésterápia (STICA), tehát hatékony módszernek bizonyul az internetfüggőség, illetve a problémás videojátékhasználat esetén, de további longitudinális vizsgálatok elvégzése ajánlott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése