Morvaridi, M., Mashhadi, A., Shamloo, Z. S., & Leahy, R. L. (2019). The effectiveness of group emotional schema therapy on emotional regulation and social anxiety symptoms. International Journal of Cognitive Therapy, 12(1), 16-24.
készítette: Dombóvári Anna Lilla
A szociális szorongást a társas szituációktól és az idegenekkel folytatott kommunikációtól való félelem jellemzi. A szociálisan szorongó személyek félnek attól, hogy a szorongásos tüneteik (például verejtékezés, elvörösödés) miatt negatív megítélést kapnak másoktól, ami egy idő után a társas szituációk elkerüléséhez vezethet. Az érzelemszabályozási nehézségek több mentális zavart is jellemezhetnek, így a szociális szorongást is. A szociálisan szorongó személyek az érzelmeiket negatívnak, kontrollálhatatlannak és extrém mértékűnek értékelik, amely elősegíti, hogy erős félelem alakuljon ki ezekkel az érzelmekkel kapcsolatban, így tovább fokozódhat a szorongásélmény. Az érzelemszabályozás problémái fontos szerepet játszanak a szociális szorongásban, így ennek kezelése is hatékony lehet a zavar kezelésében.
Az Érzelmi Sématerápia (Emotional Schema Therapy, EST) az érzelemszabályozás szociális-kognitív megközelítése. Alapfeltevése, hogy a személyek eltérnek abban, hogy mennyire képesek azonosítani, megnevezni vagy megkülönböztetni a megjelenő érzelmeiket. A teória szerint, ha egy érzelem aktiválódik, akkor különböző sémák jelennek meg, amelyek lehetnek pozitívak (például: kontroll, elfogadás, érvényesítés, stb.) vagy negatívak (például: bűntudatérzés, leegyszerűsítés, racionalizálás, stb.). Ezek mellett a sémák mellett megjelenhetnek negatív hiedelmek az érzelmekkel kapcsoltban, amelyek maladaptív megküzdési stratégiákat alakíthatnak ki, mint amilyen például rágódás, aggódás vagy elkerülés. Az EST célja a negatív hiedelmek átstrukturálása és az adaptív megküzdési stratégiák elősegítése. Az érzelmi sématerápia különféle érzelemszabályozási stratégiákat alkalmaz, mint például érzelmek azonosításának vagy megkülönböztetésének gyakorlása, az érzelmekkel kapcsolatos bűntudat csökkentése, vagy érzelmek elfogadásának tudatosítása.
Jelen vizsgálat célja a csoportos EST hatékonyságának vizsgálata szociális szorongással diagnosztizált személyek kezelésében. A mintáról elmondható, hogy 18-35 év közötti, szociális szorongással diagnosztizált nőből állt. A kutatásban randomizált módon 12 személy került a kísérleti csoportba, és szintén 12 személy került a kontroll csoportba. A vizsgálat során a kísérleti csoport résztvevői egy 10 alkalmas csoportos érzelmi sématerápiában vettek részt, a kontroll csoport tagjai pedig várólistára kerültek.
Az eredmények alapján elmondható, hogy a kísérleti csoportban az összes pozitív érzelmi séma előfordulása szignifikánsan nőtt, míg a negatív érzelmi sémák előfordulása csökkent a 10 alkalom hatására. Ezen túl szignifikáns különbséget találtak a kísérleti és a kontroll csoport között az érzelemszabályozásban: a kísérleti csoportban szignifikánsan alacsonyabb szintű elfojtás és magasabb szintű újraértékelés jelent meg a kontroll csoporthoz képest. A szorongásos tünetek szintén csökkenést mutattak a kezelést követően a kísérleti csoportban.
Összegezve az eredményeket az EST hatékony megközelítésnek bizonyult a szociális szorongás kezelésében. A terápia specifikus stratégiáinak és eszközeinek hatékony hatása mellett szintén fontos szerepet játszott a csoportos elrendezés is, mivel a résztvevő személyeknek segített, hogy azt érezhették, hogy nincsenek egyedül problémáikkal és élményeikkel, így egyfajta normalizáló hatással rendelkezett a csoportos elrendezés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése