Hofmann, S. G., Wu, J. Q., & Boettcher, H. (2014). Effect of cognitive-behavioral therapy for anxiety disorders on quality of life: A meta-analysis. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 82(3), 375–391. doi:10.1037/a0035491.
Készítette: Kovács Petra
A tanulmány a kognitív-viselkedésterápia (CBT) hatását vizsgálja a szorongásos zavarokban szenvedő egyének életminőségére (QOL). A QOL értékelése általában magában foglalja az életkörülmények, a mentális és fizikai egészség, a szociális és családi kapcsolatok, valamint a munkahelyi és otthoni működés különböző aspektusainak értékelését. A CBT-t a szorongásos zavarok tüneteinek csökkentésére irányuló hatékony kezelésként ismerik el. A szerzők azonban amellett érvelnek, hogy a tünetek csökkentése mellett fontos a QOL-t a kezelés hatékonyságának további mutatójaként is figyelembe venni. A tanulmány célja, hogy kvantitatív módon áttekintse a CBT hatását a QOL-ra szorongásos zavarokban szenvedő betegek esetében.
A kutatók kifejezetten azokra a CBT-protokollokra összpontosítanak, amelyek a szorongásos zavarokban a maladaptív kogníciók szerepét hangsúlyozzák. Ezek a protokollok osztják azt a feltevést, hogy a kognitív folyamatok befolyásolják a félelmet és a szorongást, és hogy a diszfunkcionális hiedelmek hozzájárulnak a szorongásos zavarok fenntartásához. A tanulmány a QOL változását vizsgálja a CBT során a specifikus fóbiák, a pánikbetegség, a szociális szorongásos zavar, a generalizált szorongásos zavar, a kényszerbetegség és a poszttraumás stressz zavar esetében. Azt is vizsgálják, hogy a tanulmányok minősége, a publikáció éve, a kezelés hossza és a kezelés adminisztrációs módja (egyéni szemtől-szembe, csoportos szemtől-szembe vagy interneten keresztül nyújtott kezelés) mérsékli-e a CBT hatását a QOL-ra.
A felülvizsgálat célja tehát összességében az volt, hogy felmérje a CBT hatékonyságát a QOL javításában a szorongásos zavarokban szenvedő egyének esetében, és betekintést nyújtson a kezelés eredményeit befolyásoló moderáló tényezőkbe.
A kutatók részletes keresést végeztek releváns tanulmányokra olyan adatbázisokban, mint a PubMed, PsycINFO és a Cochrane Könyvtár. A metaanalízisbe csak azok a tanulmányok kerültek be, amelyek meghatározott kritériumoknak megfeleltek, ideértve a kognitív-viselkedésterápiát elsődleges kezelésként alkalmazó tanulmányokat, felnőtt résztvevőket szorongásos zavarok diagnózisával, valamint a kezdeti és utókezelés során mért életminőségi mutatókat. A kutatás minőségének értékelése során a tanulmányokat különböző területeken vizsgálták, beleértve a válogatási torzítást, a tanulmány tervezését, a zavaró tényezőket, a vakítást, az adatgyűjtési módszereket, a kivonulásokat és kihullásokat, az intervenció integritását és a vizsgálat céljához megfelelő elemzéseket. Minden tanulmány kapott "erős", "közepes" vagy "gyenge" pontszámot az egyes területek alapján. Az értékelést két független értékelő végezte, akik előzetes képzésben részesültek. Az adatok kinyerése során a kutatók az összes kiválasztott tanulmányban vizsgálták a minőségi életminőséget és a szorongás tüneteit mérő mutatókat.
A metaanalízis eredményei azt mutatták, hogy a kognitív-viselkedésterápia jelentős hatást gyakorol az életminőségre a szorongásos zavarokban szenvedőknél. A vizsgálat azt is megállapította, hogy az életminőség javulása nagyobb volt a fizikai és pszichológiai területeken, mint a szociális és környezeti területeken. Az alelemzés kis mintanagysága azonban óvatosságot igényel a megállapítások általánosításában. A CBT különböző módozatainak összehasonlításakor a személyes kezelések (mind az egyéni, mind a csoportos) szignifikánsan nagyobb hatásméretet mutattak, mint az interneten keresztül nyújtott kezelések. A vizsgálat azt sugallta, hogy a szemtől szemben végzett beavatkozások hatékonyabbak voltak, és a hosszabb kezelési időtartam az életminőség javulására vonatkozó nagyobb hatásméretekkel járt együtt. Továbbá a vizsgálat megállapította, hogy a CBT-nek volt a legnagyobb hatásmérete az életminőség javulására a poszttraumás stressz zavar esetében, ezt követte a kényszerbetegség, a pánikbetegség, a szociális szorongásos zavar és a generalizált szorongásos zavar. Az eredmények azt sugallják, hogy a kognitív-viselkedésterápia nemcsak rövid távon, hanem hosszabb távon is hatékony lehet a szorongásos zavarok kezelésében és az életminőség javításában. További kutatásokra azonban szükség van a hosszú távú hatások és az esetleges visszaesések megértése érdekében.
A kutatás limitációi közé tartozik, hogy bevont tanulmányok között bizonyos fokú heterogenitás volt. A kutatók azonban azzal érvelnek, hogy a megfigyelt heterogenitás a metaanalitikus áttekintésekben jellemzően előforduló tartományba esik. Továbbá a betegjellemzők szisztematikus jelentésének hiánya korlátozta az olyan változók, mint az életkor és a nemek megoszlása értékelését, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Ezért az eredmények értelmezésekor óvatosságra int, és a nagyobb mintán történő megismétlés ajánlott. Ezenkívül az életminőség (QOL) értékelése kizárólag önbevallásos mérésekre támaszkodott, amelyek torzításoknak lehetnek kitéve. Továbbá, a QOL egyes területeiről szóló részletes jelentések hiánya korlátozta az elemzést egy szélesebb körű értékelésre, ezért a jövőbeni tanulmányoknak arra kell törekedniük, hogy a QOL egyes területeit, például a fizikai egészséget, a mentális egészséget, a társadalmi tevékenységeket, a munkát, az otthont és a családot vizsgálják, hogy árnyaltabb képet kapjanak a kezelés hatásáról.
E limitációk ellenére a metaanalízis azt sugallja, hogy a szorongásos zavarok CBT-je nemcsak a közvetlen szorongásos tünetek csökkentésére hatékony kezelés, hanem a QOL-ra is jótékony hatással van, különösen akkor, ha a CBT-t hosszabb ideig és személyes kezelés során végzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése