Segal, Z. V., Dimidjian, S., Beck, A., Boggs, J. M., Vanderkruik, R., Metcalf, C. A., Gallop, R., Felder, J. N., & Levy, J. (2020). Outcomes of Online Mindfulness-Based Cognitive Therapy for Patients With Residual Depressive Symptoms: A Randomized Clinical Trial. JAMA psychiatry, 77(6), 563–573. https://doi.org/10.1001/jamapsychiatry.2019.4693
Készítette: Tóth Dóra Virág
2019-ben a World Health Organisation (WHO) adatai szerint világszerte mintegy 280 millió személy szenvedett depresszióban. A gyakran krónikus és visszatérő jellege miatt, a reziduális tünetek alacsony vagy közepes szintje is jelentős károsodással, nagyobb társadalmi szerepterheléssel és a negatív prognózis kockázatával jár - antidepresszáns gyógyszerek elérhetősége mellett is. Így a reziduális tünetek kezelése mind személyes, mind össztársadalmi szinten szükséges.
Segal és munkatársai (2020) ebből kiindulva végezték kutatásukat, amelynek célja a Mindful Mood Balance (MMB) kezelés hatékonyságának vizsgálata volt a reziduális depresszió kezelésében. Az MMB egy mindfulness-alapú kognitív terápia készségeinek digitális átadását biztosítja, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy az akut fázisú kezelésre adott válasz után szekvenciálisan alkalmazzák a depressziós relapszus megelőzésére.
A klinikai vizsgálat a reziduális depresszív tünetek MMB-vel, illetve hagyományos/szokásos depresszió-kezeléssel (UDC=usual depression care) történő kezelésének hatékonyságát hasonlította össze. A kutatás hipotézise az volt, hogy a szokásos kezelés kiegészítése mindfulness alapú terápiával a reziduális tünetek súlyosságának jelentős csökkenéséhez, a depressziós visszaesés alacsonyabb arányához és a remisszió magasabb arányához vezet. Ezenkívül Segal és munkatársai azzal a feltételezéssel is éltek, hogy az MMB-vel kiegészített terápia szignifikánsan több depressziómentes napot, alacsonyabb szorongást és magasabb funkcionális állapotot eredményez az UDC-hez képest. Az eredményeket 15 hónapos időszak alatt értékelték, beleértve egy 3 hónapos beavatkozási intervallumot és egy 12 hónapos követési időszakot.
A kutatók hároméves periódusban (2015-2018) toboroztak online. A résztvevők mindegyike a Kaiser Permanente Colorado alapellátási és viselkedés-egészségügyi klinikáinak legalább egy korábbi major depressziós epizóddal rendelkező felnőtt tagja volt, akik a PHQ egészségügyi állapot kérdőíven 5-9-es pontszámmal rendelkeztek. A kizárási kritériumok közé tartozott a skizofrénia, a bipoláris zavar, akut pszichózis, organikus mentális zavar vagy a pervazív fejlődési elmaradás. Ezen feltételeknek megfelelően végül 460 résztvevő került kiválasztásra és randomizálásra (230-230 fő; átlagéletkor 48,30 év; 75,6% nő). Az egyik csoport a hagyományos depressziós kezelést kapta, a másik pedig az UDC mellett Mindful Mood Balance online terápián is részt vett.
De mi is pontosan a Mindful Mood Balance terápia? Az MMB-t úgy fejlesztették ki, hogy a személyesen végzett mindfulness-alapú kognitív terápiás program fő összetevőit egy online platformon tartalmazza, 8 “ülés” keretében. Az MMB-kezelés megtanítja a résztvevőket arra, hogy hogyan tudnak elszakadni a megszokott, automatikus, diszfunkcionális kognitív mintáktól, hogyan csökkentsék az reziduális depressziós tüneteket és a visszaeséssel szembeni sebezhetőséget. Megmutatja, hogyan legyenek tudatában gondolataiknak, érzéseiknek és testérzeteiknek, és hogyan kezeljék azokat “testszkenneléssel”, légzőgyakorlatokkal, meditációval és tudatos mozgással, mindezt tapasztalati gyakorlaton, videóalapú tanuláson és interaktív tevékenységeken keresztül.
A kísérlet beavatkozási fázisában a résztvevőknek egy coach adott támogatást, aki motivációs és technikai segítséget nyújtott (átlagosan 2,34 óra 12 hét alatt), amely magában foglalt egy 45 perces orientációs telefonhívást, és 10 perces telefonos ellenőrzéseket az első 2 hétben, amelyek utána heti motivációs e-mailekre vagy telefonhívásokra szűkültek. A szokásos depresszió kezelés a Kaiser Permanente felnőttkori depresszióra vonatkozó nemzeti irányelvét követte, ahol az ellátási utakat súlyossági szint szerint határozták meg, és antidepresszánsokkal, pszichoterápiával vagy mindkettővel történő kezelést tartalmaztak.
Az eredmények alapján az MMB-vel együtt történő UDC-kezelés jelentős csökkenést eredményezett a reziduális tünetekben, összehasonlítva a kizárólag hagyományos módszerekkel. Az MMB plusz UDC résztvevőinek nagyobb százaléka ért el remissziót, és nem tapasztalt visszaesést. Emellett a predikcióknak megfelelően csökkent az MMB-t kapó résztvevők szorongása, illetve több depressziómentes napról és jobb funkcionális eredményekről számoltak be a csoport tagjai. Az MMB előnyei már a 3 hónapos beavatkozási időszak alatt nyilvánvalóvá váltak, és a 12 hónapos követési időszak alatt is fennmaradtak.
A kutatás limitációi közé tartozik a vizsgált minta sokféleségének hiánya, az önbevallásos értékelésre való támaszkodás, megerősítő diagnosztikai vagy klinikai interjú hiányában. Emellett a legalább 4 vagy több ülésből álló terápiás expozícióban részesülő résztvevők aránya mindössze 62,6% volt, így a jövőbeni tanulmányokban fel kell tárni az elkötelezettség fokozására szolgáló módszereket, hatékonyságnövelés céljából.
Összességében elmondható tehát, hogy az Mindful Mood Balance UDC-vel együtt történő alkalmazása a depresszió és a funkcionális eredmények jelentős javulását eredményezte a csak hagyományos módszerekkel összehasonlítva. Ezáltal az MMB mint az UDC kiegészítése pragmatikus és hozzáférhető stratégiát biztosít a reziduális tünetekben szenvedő betegek kezelésére az alapellátásban és a foglalkoztatásban egyaránt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése