Carlbring, P., Andersson, G., Cuijpers, P., Riper, H., & Hedman-Lagerlöf, E. (2014). Internet-based vs. face-to-face cognitive behavior therapy for psychiatric and somatic disorders: an updated systematic review and meta-analysis. Cognitive Behaviour Therapy, 47(1), 1–18. https://doi.org/10.1080/16506073.2017.1401115
Készítette: Keserű Bálint
A pandémia fenekestől felforgatta az emberek életét. Bizonyos technológiai újítások jelentek meg és az életünk részévé váltak nagyon hamar. A szolgáltatások többsége kényszerpályára került. Vagy áttér az online világba vagy lehúzz a rolót. Ez az egészségügyben sem volt másképp. Az embereknek segítségre volt szüksége, így nem lehetett a munkát sem félbehagyni sem befejezni.
A járvány végéhez közeledve kutatások indultak, amelyek az online terápiák hatékonyságát vizsgálták. Aranyi Gábor és munkatársai (2022) azt találták, hogy a páciensek nagyobb biztonságban érezték magukat az online térben, mindemellett hasonló előnyként emelték ki a rugalmasságot és az utazás megspórolást is. A személyes jelenlét nélkülözése nem volt negatív hatással a páciens és terapeuta közötti bizalmi kapcsolatra sem, amely a terápiák egyik jelentős faktora.
Érdekes azonban, hogy a világjárványt megelőzően már voltak próbálkozások a kognitív viselketésterápia (részben) internet alapúvá tételévé (ICBT – internet based/delivered cognitive therapy). Már az 1990-es évek vége felé elkezdődtek az első még kezdetleges próbálkozások (Andersson és mtsai, 2013). Napjainkban már több program is elérhető (Beating the Blues, MoodGym, Brave). Hasonló elvek alapján épül fel, mint a tradicionális elődje. 6-15 modulból áll, amelyek modulonként 35-50 percet ölelnek fel. Többféle minőségben talál az találhatunk anyagok, eszközöket. Bizonyos platformokon az audio fájlok vannak többségben, máshol a videók és interaktív anyagok, de majdnem az összesben közös hogy valamilyen formában, de lehetőség van a szakemberekkel direkt is kapcsolatot fenntartani.
Andersson és munkatársai (2014) 13 tanulmány eredményeit összevetette próbáltak választ találni, hogy hatását tekintve van-e különbség az ICBT és a tradicionális szemtől szembeni CBT között. Metaanalízisükben hét mentális zavart vettek górcső alá (szociális szorongás zavar ; pánikzavar ; major depresszió; testdiszmorfia; tinnitus; erekciós zavar; arachnofóbia). Nem találtak szignifikáns különbséget a lemorzsolódás terén az ICBT és a CBT- s csoportok között, továbbá mind a két feltétel esetében megállapítható volt, hogy a fentebb említett zavarok esetén egyenlő mértékben bizonyultak hatásosnak.
Összességében úgy gondolom, hogy az internet alapú kognitív viselkedésterápia egy remek kiegészítője, sőt bizonyos esetekben helyettesítője is lehet a hagyományos viselkedés terápiának. Az alacsonyabb belépési küszöbnek és a rugalmasságának köszönhetően egy szélesebb társadalmi hozzáférést lehet biztosítani, így nem csak edukálva hanem eszközt is adva az erre rászoruló embereknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése