2021. december 29., szerda

A kognitív viselkedésterápia hatékonysága a perinatális depresszió megelőzésében és kezelésében

Sockol, L.E. (2015). A systematic review of the efficacy of cognitive behavioral therapy for treating and preventing perinatal depression. Journal of Affective Disorders 177(2015)7–21

 Készítette: Juhász Bettina


Minden ember életében előfordulnak olyan időszakok, amikor kiemelt figyelmet érdemes szentelni a fizikai és mentális egészség kialakításának és fenntartásának. Ilyen például a szülés körüli, azaz perinatális időszak is. A gyermek születését megelőző illetve követő időszak egy egyensúlyvesztéssel járó életesemény, amely alkalmazkodást igényel – tehát egy normatív krízis, amely sikeres megoldása elősegíti az anya fejlődését. A kevésbé sikeres megoldás pedig alacsonyabb pszichológiai jólléthez, szülés utáni (posztpartum) depresszióhoz, szorongásos zavarokhoz vezethet (Hajduska, 2015).

Empirikusan bizonyított, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony módszer a depresszió kezelésében és megelőzésében. Korábbi kutatások a témakörben már vizsgálódtak a perinatális populációban, azonban ezek nem tértek ki a kognitív viselkedésterápia hatékonyságának potenciális moderátor-tényezőire. A kognitív viselkedésterápia azon alapul, hogy a kogníció helytelenül működő mintázatai okozzák az érzelmi distresszt és a nem jól alkalmazkodó viselkedést. A célja, hogy segítse a klienseket a diszfunkcionalis hirdelmeik és viselkedésmódjaik azonosításában, értékelésében és módosításában. Perinatális személyeken is széleskörben alkalmazzák, hiszen a depresszió várandósság alatt, valamint a posztpartum során is gyakori jelenség.

A kognitív viselkedésterápiás intervenciók bizonyítottan csökkentik a perinatális depresszió tüneteit, sőt, a gyermekek tekintetében is pozitívan hatnak a kimenetelre.  Jelen cikk célja a kognitív viselkedésterápia átfogó hatékonyságának vizsgálata mellett a potenciális moderátor-tényezők feltárása.

A vizsgálat fontos eredményei között érdemes kiemelni, hogy a  CBT intervenciók hatékonyak a perinatális depresszió megelőzésében és kezelésében is: a tünetek a preventív és az intervenciós kezeléseket követően is csökkentek. Továbbá, megelőző célú kognitív viselkedésterápiával csökkenthető a posztpartum depresszió kialakulásának a valószínűsége, mindezzel együtt a posztpartum időszakban végzett intervenció hatékonyabbnak bizonyult, mint a várandósság alatti. Végül pedig, preventív kezelés esetén jelen kutatás esetében az egyéni terápiát találták effektívebbnek.

A cikk ezen felül további ígéretes eredményeket is feltárt. A peripartum időszakában fokozottabban jelen lehetnek a kezelést akadályoztató tényezők, mint az utazás, az azzal együttjáró idő, valamint, hogy ebben az időben meg tudja-e oldani a szülő a gyermek felügyeletét. Épp ezért a vizsgálat során bevonásra kerültek telefonon, interneten végzett kognitív viselkedésterápiák. Az internet segítségével kivitelezett CBT alkalmak is szignifikánsan csökkentették a depresszió tüneteit az átlagpopuláción, ebből levonható az a következtetés, hogy a perinatális személyeken is jól alkalmazható, így csökkenthetők a fent felsorolt akadályok.

 

További felhasznált irodalom:

Hajduska, M. (2015). Krízislélektan. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Naeem, F., Latif, M., Mukhtar, F., Kim, Y. R., Li, W., Butt, M. G., ... & Ng, R. (2021). Transcultural adaptation of cognitive behaviora...