Poggi, G., Liscio, M., Pastore, V., Adduci, A., Galbiati, S., Spreafico, F., ... & Massimino, M. (2009). Psychological intervention in young brain tumor survivors: the efficacy of the cognitive behavioural approach. Disability and Rehabilitation, 31(13), 1066-1073.
Készítette: Szabó Blanka Erzsébet
Az egyre hatékonyabb, gyermekkorban kialakult agydaganat kezelésének következtében emelkedik az agydaganatot túlélő gyermekek száma. Azonban több tanulmány bizonyítja, hogy az agydaganat kezelésén átesett gyermekek és serdülők nagyobb valószínűséggel mutatnak viselkedési problémákat, mint társaik, illetve a szociális és érzelmi problémák jelentős kockázatot jelenthetnek számukra. Számos tanulmány olyan jelentős internalizáló problémákat írt le, mint a depresszió, szorongás, szomatikus panaszok, instabilitás, fáradtság és gátoltság. Néhány kutatás az externalizáló magatartás problémáira hívta fel a figyelmet, mint az agresszivitás, az antiszociális viselkedést és a hiperaktivitás. Ezenkívül számos tanulmány azt mutatta, hogy az agydaganattal küzdő gyermekeknél magas a szociális deficitek kockázata: a neurológiai deficitek befolyásolhatják a gyermek képességét a szociális jelzések megértésére és a hosszú kórházi ápolás miatt a fiatal betegek izolálódhatnak az iskolától és társaiktól. A kognitív viselkedésterápiát (CBT) gyakran használják a gyermekek viselkedési és érzelmi rendellenességeinek kezelésére, hatékonyságát több tanulmány is leírta. Mivel a viselkedési és érzelmi rendellenességek gyakori következmények az agydaganatot túlélőknél, a kutatás célja az volt, hogy a CBT intervenció hatékonyságát vizsgálja a fiatalkorú agydaganat túlélők kezelésében.
Negyven kezelésen és rehabilitáción átesett, agytumor túlélő 4–18. éves fiatalt vontak be a vizsgálatba. 23 fő alkotta a kontroll csoportot (nem kaptak kezelést), a 17 páciensből álló kezelési csoport CBT-ülésen vett részt. A kórházi kezelés kezdetén és végén a 4–18. évesekre kifejlesztett Gyermekviselkedési Kérdőívet (CBCL / 4–18) és a Vineland adaptív viselkedési skálát (VABS) töltötték ki a szülők. A résztvevő fiatalokkal Wechsler Intelligencia tesztet vettél fel. Az intervenció CBT-n alapult. A kezelés 4–8 hónapig tartott, heti 2/3 egyéni alkalommal 45–60 perc hosszú ülésekkel, illetve hetente foglalkozást is terveztek a szülők számára. Az életkornak megfelelő CBT-t a beteg fő zavarainak kezelésére fejlesztették ki, amely viselkedéses és kognitív technikákat is tartalmazott, illetve több esteben kaptak szociális készségeik javítását célzó speciális képzést is.
A CBT invencióban részesült fiatalok nagyobb mértékben fejlődtek a szociális készségek területén. Az eredmények szerint a CBT hatékony beavatkozásnak bizonyult az agydaganatot túlélő fiatal betegek számára a daganattal kapcsolatos limitációk kezelésében, mint a szociális nehézségek vagy viselkedési problémák.
A szerzők szükségesnek látják további vizsgálatok tervezését a témában, hogy megerősítsék a CBT hatékonyságát, mint a pszichológiai és viselkedési nehézségek terápiáját a gyermekkori onkológiai betegeknél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése