A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány:
Najafi, T. F., Dashti, S., Bolghanabadi, N., Rezvanifard, M., Andaroon, N., Abadibavil, D., ... & Bahri, N. (2021). Evaluation of the effect of cognitive behavioral therapy on tocophobia: A systematic review and meta-analysis. Archives of Psychiatric Nursing, 35(3), 255-260. https://doi.org/10.1016/j.apnu.2021.03.009
Az összefoglalót készítette: Nedelka Erzsébet
Oktató: Dr. Nagy Beáta Magda (ELTE PPK, Szombathely)
A tokofóbia specifikus fóbiának tekinthető, ami intenzív félelmet jelent a terhességtől, illetve a szüléstől. Napjainkban egyre nagyobb médiaszerepet kap, azonban messze nem új jelenségről van szó. Az első írásos dokumentum 1797-ből maradt fent, melyben egy német orvos, Dr. Osiander írt olyan nőkről, akik öngyilkosságot követtek el a szüléstől való félelmükben. 150 évvel később Dr. Louise Victore Marcé úgy ír a tokofóbiával küzdő nőkről, mint akik meg vannak győződve arról, hogy belehalnak a rájuk váró megpróbáltatásokba [a szülésbe] és ez a gondolat melankóliát vált ki belőlük, továbbá kihat gondolataikra is. Ezekben az időkben a félelem még valós volt, mivel a gyerekszülés gyakran vagy az újszülött vagy az anyuka vagy mindkettőjük halálával végződött. Napjainkban azonban a megfelelő orvosi ellátás és higiéniás körülmények között a szüléstől való súlyos, intenzív félelem már irracionálisnak tekinthető (O’Connell et al, 2017).
A tokofóbiának megkülönböztetjük az elsődleges és másodlagos változatát. Az elsődleges tokofóbia esetében az érintett nő még nem volt terhes és nem szült gyermeket, ennek ellenére súlyos félelem fogja el a gyermekszülés gondolatától is. Amennyiben az nő komoly vágyat érez aziránt, hogy édesanya legyen, ez jelentős belső konfliktust okozhat nála. Az elsődleges tokofóbia oka gyakran a gyerekkori vagy felnőttkori szexuális abúzus, vagy valamilyen közeli hozzátartozó, családtag negatív szüléssel kapcsolatos tapasztalata, amit megosztott az egyénnel. A másodlagos tokofóbia azon nőket érinti, akik már legalább egyszer szültek és az valamilyen okból kifolyólag traumatizálta őket. Ezt a traumát kiválthatta halvaszületés vagy a baba valamilyen rendellenessége.
A tokofóbia kezelésére még nincs egyértelműen bizonyított eljárás, azonban a kognitív viselkedésterápiát széles körben alkalmazzák a pszichoedukáció, csoportfoglalkozások és művészetterápia mellett. Najafi és munkatársai ez előbbi módszernek egy speciális változatát, az internet alapú kognitív terápiát járták körül szisztematikus áttekintésükben. Olyan tanulmányokat kerestek, amelyekben az internet alapú kognitív terápiát hasonlították össze más módszerekkel, illetve randomizált, ellenőrzött kontrollcsoportot alkalmaztak. Kritérium volt továbbá, hogy nem a tokofóbia megelőzését szolgálta a beavatkozás, hanem annak kezelésére irányult. A tokofóbia mértékének meghatározására a WIJMA (Wijma Delivery Expectancy), a Van Den Berg és FOBS (Fear of Birth Scale) kérdőíveket alkalmazták. A kutatások alapján Najafi és munkatársai az alábbi következtetéseket vonták le:
- a tokofóbia az egyik legfőbb probléma a terhesség és a szülés során;
- a tokofóbia növeli a fájdalomérzetet mind a szülés, mind már a vajúdás során is, továbbá kellemetlen tapasztalatokat eredményez a szülés folyamatát illetően;
- a kognitív viselkedésterápia jelentősen képes csökkenteni a tokofóbiát, ugyanis a szüléssel kapcsolatos negatív gondolatok célozza meg és megtanítja a várandós nőket, hogy ezekkel a gondolatokkal szembenézzenek és megfelelően kezeljék azokat, így nem egy félelmetes élményként tekintenek a szülésre;
- a kognitív viselkedésterápia fent említett eredményeként a félelem és szorongás kiváltotta izomfeszülés is enyhül, ami hozzájárul a fájdalom mérséklődéséhez és összességében csökkenti a császármetszések számát;
- a hosszabb terápiák eredményesebbek;
- a vizsgálatba bevont tanulmányok iráni, török, svéd és finn mintával dolgoztak és ezek összevetése alapján úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten eredményesebbnek bizonyul a kognitív viselkedésterápia, mint az észak-európai térségben.
A fent említett megállapításokat azonban kellő kritikával kell kezelnünk ugyanis az áttekintett tanulmányokban a beavatkozások része volt kognitív viselkedésterápia mellett az edukáció is, mind a gyermekvárás, mind a szülés tekintetében, továbbá lehetőséget nyújtottak, hogy a nők elmondhassák félelmeiket, megoszthassák bizonytalanságukat mind a csoporttársakkal, mind a szakemberekkel. Ez felveti annak a kérdését, hogy a tudás átadása, a bizonytalanság csökkentése már önmagában is hozzájárulhat a tokofóbia mértékének csökkenéséhez. A felvetés helyességét erősíti, hogy a közel-keleti mintán nagyobb eredményességről számoltak be a kutatók szemben az észak-európai mintával. Előbbi térségben ugyanis nem fektetnek akkora hangsúlyt a nők edukálására, és nem is beszélnek olyan nyíltan a terhességről és szülésről, mint az európai országokban (Hussein, Dahlen, Ogunsiji & Schmied, 2020). Ugyanakkor a kognitív viselkedésterápia bizonyos mértékű eredményességét is igazoltnak tekinthetjük az északi országokban végzett vizsgálatok alapján. Nieminen és munktarásai (2016) és Rondung és munkatársai (2018) kutatásában svéd kismamákat vizsgáltak és úgy találták, hogy mind a terápiában részesülő, mind a kontrollcsoportban csökkent a szüléstől való félelem, azonban az előbbi csoportban egy kicsit nagyobb mértékben. Az eredmények kétértelműsége is jól mutatja, hogy még nagy potenciál rejlik a téma kutatásában.
További felhasznált irodalom:
Hussein, S. A. A. A., Dahlen, H. G., Ogunsiji, O., & Schmied, V. (2020). Jordanian women’s experiences and constructions of labour and birth in different settings, over time and across generations: a qualitative study. BMC Pregnancy and Childbirth, 20(1), 1-15. https://doi.org/10.1186/s12884-020-03034-3
Nieminen, K., Andersson, G., Wijma, B., Ryding, E. L., & Wijma, K. (2016). Treatment of nulliparous women with severe fear of childbirth via the Internet: a feasibility study. Journal of psychosomatic obstetrics & gynecology, 37(2), 37-43. https://doi.org/10.3109/0167482X.2016.1140143
O'Connell, M. A., Leahy‐Warren, P., Khashan, A. S., Kenny, L. C., & O'Neill, S. M. (2017). Worldwide prevalence of tocophobia in pregnant women: systematic review and meta‐analysis. Acta obstetricia et gynecologica Scandinavica, 96(8), 907-920. https://doi.org/10.1111/aogs.13138
Rondung, E., Ternström, E., Hildingsson, I., Haines, H. M., Sundin, Ö., Ekdahl, J., ... & Rubertsson, C. (2018). Comparing internet-based cognitive behavioral therapy with standard care for women with fear of birth: randomized controlled trial. JMIR mental health, 5(3), e10420. https://doi.org/10.2196/10420
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése