2024. január 31., szerda

A kevert kognitív viselkedésterápia klinikai hatékonysága egy hagyományos személyes kognitív viselkedésterápiával felnőttkori depresszió esetén: randomizált kontrollált kiegyenlített vizsgálat

Mathiasen, K., Andersen, T. E., Lichtenstein, M. B., Ehlers, L. H., Riper, H., Kleiboer, A., Roessler, K. K (2022). The Clinical Effectiveness of Blended Cognitive Behavioral Therapy Compared With Face-to-Face Cognitive Behavioral Therapy for Adult Depression: Randomized Controlled Noninferiority Trial. Journal of Medical Internet Research, 24 (9). DOI: 10.2196/36577

Készítette: Csikós Endre


Bevezetés

    Közismert jelenség volt a koronavírus-járvány alatt, hogy a terápiás kapcsolatok az online térbe kényszerültek. Ugyanakkor már a COVID-ot megelőzően történtek kutatások azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos, személyes terápiát milyen módon lehet felváltani online formátumokkal. A kognitív viselkedésterápia (CBT) személyes, de online megtartott formája mellett felmerült egy kizárólag online modulokból álló formátum. Ebben az esetben a kliensek saját maguk szerezhetik meg a hagyományos CBT-ben is elsajátított tudást és gyakorlatot.

    Ez a formátum az internet-alapú kognitív viselkedésterápia (Internet-Based Cognitive Behavioral Therapy, iCBT). Az iCBT kidolgozása mögötti alapvető szándék a szakember segítségét kereső és az ellátórendszer kapacitása közt tátongó rés csökkentése volt.

    Több kutatás rávilágított ugyanakkor arra, hogy egy internetalapú formátum hatékonyságát jelentősen növelhetjük, ha az online modulok mellett hagyományos, személyes terápiás alkalmakat is beiktatunk. Egy Norvégiában végzett kutatás során azt találták, hogy a modulokat követő 30 perces személyes alkalmakon résztvevők szignifikánsan, közepes hatásmérettel jobb eredményeket mutattak a depressziót mérő kérdőíven, mint a várólistás kontrollcsoportban levők. A résztvevők alapvetően pozitívan értékelték a módszert és elmondásuk szerint a személyes alkalmak növelték a motivációjukat és elköteleződésüket is a terápia mellett. Egy másik, hasonló formátummal végzett kutatás az Egyesült Államokban szignifikáns és nagy csökkenést talált a depresszió tüneteiben a résztvevőknél.   

  A kevert, online modulokból és személyes alkalmakból álló formátum kevert kognitív viselkedésterápiaként (Blended Cognitive Behavioral Therapy, B-CBT) terjedt el. Egy ilyen formátum egyrészt enyhít az iCBT-vel kapcsolatos nehézségeken, másrészt merít a hagyományos CBT előnyeiből. A személyes alkalmak lehetővé teszik a terápia személyre szabását, de a B-CBT fele annyi személyes alkalomból áll, mint a hagyományos, tehát ezzel jelentősen tehermentesítheti a szakembert és a klienst is. Az online modulok mindig a kliens rendelkezésére állnak, tehát igénybe veheti őket akkor és ott, ahol szükségét érzi. Emellett a jól strukturált online modulok biztosítják, hogy minden kliens ugyanazt a színvonalú kezelést kapja. Ezeken túl a B-CBT csökkentheti az iCBT során fellépő kételkedést a számítógép által közvetített terápiával kapcsolatban. Végül pedig fontos megemlíteni, hogy a kevert formátum a legtöbb fennálló ellátórendszerrel kompatibilisebb, tehát könnyebben átültethető a gyakorlatba, mint az iCBT.

Mindezekből kiindulva a szerzők fontosnak tartották összevetni a B-CBT hatékonyságát a hagyományos, személyes CBT-vel egy felnőtt, depresszióval küzdő mintán. A két módszer összehasonlítása történt egyrészt a depresszió súlyossága és tünetei mentén, másrészt a kezelésbe vetett hit és a terápiás munkakapcsolattal való elégedettség mentén.


Módszer és eredmények

    A kutatásban összesen 76 fő vett részt, ebből csak egy vizsgálati személy adatait nem vonták be az elemzésbe. Az összes résztvevő major depresszióban szenvedett (Beck Depresszió Kérdőív és MINI Neuropszichiátriai Interjú alapján). Kizárták a magas szuicid kockázatúakat, komorbid szerfüggőséget, pszichózist és az OCD-t.

    A résztvevőket két csoportba osztották: egy hagyományos, személyes CBT-t és egy B-CBT-t kapott. Mindkét csoport intervenciója 12 alkalmat ölelt fel, ebből a B-CBT csoportban 6 online modul feldolgozását jelentette.

    A vizsgált tényezők közül a fő kimeneti változó a depresszió súlyossága és tünetei voltak. Ezeket a vizsgálat előtt egyszer, a kutatás ideje alatt hetente, majd a lezárást követően 3, 6 és 12 hónap elteltével felmérték.

    A szerzők azt találták, hogy mindkét módszer hatékonyan csökkentette a depresszió tüneteit és a mérőeszközökön elért pontszámot. A két csoport hatékonyságában nem volt eltérés, volt egy nem szignifikáns előnye a hagyományos CBT-nek 3 és 6 hónappal a terápiát követően. Ez talán részben azzal magyarázható, hogy a hagyományos CBT intenzívebb kezelést jelentett a kezdetektől fogva. Hasonlóan nem szignifikáns, de jelzés értékű eltérés volt a kezelésre való reagálásban (legalább 50%-os csökkenés a depressziót mérő mérőeszközön) előnye volt a hagyományos CBT-nek. Nem volt eltérés a két csoport között a kezelést befejezők (legalább 9 alkalommal jelen volt a 12-ből) között sem.

    Érdekes módon a terápiás munkakapcsolat értékelésében sem volt eltérés a résztvevők részéről. Ugyanakkor ha ezt a kapcsolatot csak a terapeutákra vonatkozólag vizsgálták, akkor a különbség szignifikáns volt. Tehát a B-CBT-t vezető terapeuták kevésbé értékelték jónak a klienssel folytatott munkakapcsolatot.


A kutatás limitációi

    Az eredmények általánosíthatóságával kapcsolatban fontos limitáció, hogy a kutatás helyszíne egy olyan klinika volt, ahová a résztvevők maguk jelentkeztek. Szükséges volt a vizsgálatot elvégezni egy olyan mintán, ami jobban tükrözi az ellátórendszerbe bekerülő átlag betegeket. Emellett az eredményeket befolyásolhatta, hogy csak a B-CBT csoport kapott automatikus emlékeztetőket a házi feladatok végzéséről. Végül pedig a viszonylag alacsony mintaelemszám miatt nehéz megállapítani, hogy a két kezelés valóban egyenrangú-e.


Következtetések

    A B-CBT egy fontos eszköze lehet az ellátórendszer tehermentesítésének. A vizsgálat rámutatott arra, hogy hatékonyan csökkenti a depresszió súlyosságát és a depressziós tüneteket egy 12 üléses program keretein belül.

    A vizsgálat során megmutatkozott viszont, hogy a B-CBT-t vezető terapeuták rosszabban értékelték a terápiás kapcsolat minőségét, mint a hagyományos CBT-t tartó terapeuták. Ez rámutathat arra, hogy noha a formátum jelentősen tehermentesíti a terapeutákat idő szempontjából, ilyen keretek között nehezebb lehet hasonló minőségű munkakapcsolat kialakítása.

    Összességében pedig noha a B-CBT is hatékony kezelési módja lehet a major depressziónak, fontos kiemelni, hogy nem tökéletes kiváltója a hagyományos CBT-nek. Noha nem szignifikáns, de a legtöbb aspektusban jelzésértékű előnyt láthattunk a hagyományos CBT javára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Naeem, F., Latif, M., Mukhtar, F., Kim, Y. R., Li, W., Butt, M. G., ... & Ng, R. (2021). Transcultural adaptation of cognitive behaviora...