ELTE CBT: Az alkoholhasználati zavar kezelése: Az Anonim Alkoholisták program és a kognitív viselkedésterápia integrálása

Breuninger, M. M., Grosso, J. A., Hunter, W., & Dolan, S. L. (2020). Treatment of alcohol use disorder: Integration of Alcoholics Anonymous and cognitive behavioral therapy. Training and Education in Professional Psychology, 14(1), 19. DOI:10.1037/tep0000265

Készítette: Layton Sandra Dean

Az alkoholhasználati zavar az amerikaiak által tapasztalt leggyakoribb pszichológiai betegség, évente körülbelül 13,9% a diagnosztizált személyek száma (2015). Viszont az egyének csupán 10%-a részesül kezelésben. A legelterjedtebb és legnépszerűbb kezelési módszer a 12 lépeses program használata. Habár gyakori a ennek alkalmazása, nincsenek pontos szabályozások a vezetők képzettségét illetően. Gyakran arról számoltak be a 12 lépéses program vezetői, hogy nem érzik elég felkészültnek magukat, mivel képzésük alatt kevés figyelem irányul a 12 lépéses program didaktikus oktatására. Emellett sok pszichológus és klinikus foglalkozik alkoholhasználati zavarral küzdő egyénekkel kognitív viselkedés terápiás eszközökkel, viszont a két program kombinációjára és integrálási lehetőségeire egyik képzés sem tér ki. Sokan nem ismerik a CBT és az A.A. program hasonlóságait és együtt használatának lehetőségeit, pedig a beteg populációban gyakran mindkét módszerrel foglalkoznak. Általában két különböző terapeuta/ülés vezető foglalkozik a két módszerrel, de a másik program ismerete sokban segíthetné a kliens fejlődését. A CBT-t sokszor kiegészíti a 12 lépéses program, így a program jobb megismerése növelheti a terápiával való elégedettséget, illetve megerősítheti a terápiás szövetséget is. Hasznos lenne, ha a szakemberek között eloszlatnánk a jelenlevő tévhitek, mivel ezek hátráltatják a hatékony együttműködést, illetve a két terápia kiegészítő jellegét.

Több tudományosan megalapozott módszert ismerünk az alkoholfogyasztási zavar kezelésére, a legtöbb kutatási eredmény a CBT terápiáról jelent meg, ezt csoportos, egyéni és családterápiás formában is használják. A visszaesés prevenció (RP) egy CBT alapú kézikönyvre épül, amelynek célja a használatra való kényszer csökkentése. Fontos eszközei a használattal kapcsolatos gondolatok megvitatása; az asszertív kommunikációs készségek fejlesztése; a stresszel való megküzdés alternatív módjainak feltérképezése. Egy másik módszer a motivációt fokozó terápia, amelynek a motivációs interjú technikája az alapja, ez a belső motiváció felébresztésére kifejlesztett terápiás módszer. Ezenkívül fontos még a 12 lépest facilitáló terápia, amelynek fő célja az A.A. gyűléseken való részvétel bátorítása. További 12 lépéses programok általánosan egy kölcsönös segítő és önsegítő csoporból állnak, melyek kiegészülnek egyéni szupportív technikákkal az absztinencia elérése érdekében.

A 12 lépéses program alapvető koncepciója, hogy a függőségi ciklus mind fizikai, mind kognitív szinten zajlik. Az alkoholfogyasztást fizikai sóvárgás követi, így az alkoholista elsődleges problémája a kognitív folyamatokban rejlik, amely a számtalan negatív következmény ellenére visszatéríti az iváshoz. Az elsődleges probléma a gondolkodás maladaptív mintája, amely miatt az alkoholista alkohollal enyhíti negatív érzelmeit (azaz a nyugtalanságot, ingerlékenységet, elégedetlenséget).

Fontos lenne a tévhitek eloszlatása a12 lépéses programmal kapcsolatban, így a leggyakoribbakat most ismertetném.

1. Az A.A. közösség, ugyanazt, mint a 12 lépéses program.

A gyűléseken való részvétel nem egyenlő a program végzésével, a gyűlések támogató közösséget biztosítanak a lépések elvégzéséhez, de maga a program egyéni elemeket tartalmaz, amely egyéni erőfeszítést igényel.

2. Csökkenti a személyes felelősséget a józanságért.

Habár a program első lépése az “erőtlenség” elismerése az alkohollal szemben, ez nem veszi el a személyes felelősség érzését az egyénektől. Inkább az a felfogás kerül előtérbe, hogy azzal, hogy felfedezik a függők a “nálunknál nagyobb erőt”, akiben bízhatnak, hogy ad nekik erőt az alkohollal szemben. Így már nem erőtlenek, hanem náluk van a döntési lehetőség.

3. Ez egy vallásos program, amely megköveteli az Istenbe vetett hitet.

A program több elemére is hatással volt a kereszténység (pl.: önvizsgálat, gyónás és közösségi szolgálat), de nincs vallási jellege a közösségnek és a programnak sem. A „nálam hatalmasabb erő” felismerését nem kell feltétlenül keresztény Istenként interpretálni, így ateistáknak is hasznos segítséget jelenthet.

4. A tagság feltétele az alapvető leszokásra való motiváció megléte.

A tagság egyetlen feltétele az ivás abbahagyásának vágya, nem feltétlenül szükséges az elején a belső motiváció megléte. Sokszor kevés motiváció jellemző a résztvevőkre, mivel az eszköztelenség érzése eluralkodik rajtuk.

Fontos kiemelnünk a CBT és a 12 lépéses program hasonlóságait és mindkét módszerben használt technikáit a hatékony integrációs lehetőségek megismeréséhez.

Motiváció növelése: A motiváció a legjobban úgy érhető el, ha valaki megosztja személyes történetét, hogy a tagok azonosulhassanak a történettel, majd megosztja a gyógyulás reményét és ajándékát. Ez a módszer a viselkedési ambivalenciát célozza meg, amely az egyének jelenlegi állapota és a vágyott állapota között lévő különbségre világít rá.

Kontingencia menedzsment: A.A. csoportban az absztinenciát jutalmazzák és megerősítik többféle módon és időközönként. Kitüntetéssel, tapssal, ünnepségekkel, több felelősséggel, illetve a csoport bizalma és befogadása is megerősítésként szolgálnak.

Relapszus-prevenció: Ez a módszer azt célozza, hogy a függők azonosítsák a helyzeteket és jelzéseket, amelyek növelhetik az alkoholfogyasztásuk valószínűségét. Felhívja a figyelmüket azoknak a személyek, helyek és dolgok elkerülésére, amelyek újra az ivási gondolatokat helyeznék előtérbe.

Kognitív átstruktúrálás: A maladaptív alkohollal kapcsolatos gondolatok átstruktúrálása a cél. Az alkohol ivást előidéző hiedelmek, érzések átalakítása és helyettesítése egy adaptívabb változattal a végső cél.

Proszociális viselkedés elősegítése: A közösség számára hasznos viselkedés jó hatással lehet a pozitív én-sémák kialakítására, a személyes értékek megélésére, a pozitív társas elköteleződés és támogatás megtapasztalására. Az altruista magatartás és a többiek segítése mindkét program készségfejlesztésébe beletartozik.

Relaxáció/imagináció: Relaxációs készségek fejlesztése fontos módszer a stresszel való megküzdés érdekében. A meditáció, a tudatos jelenlét, az imaginációs feladatok segítségével eszközöket kapnak a pozitív megküzdési módok támogatására.

ELTE CBT

2024. január 29., hétfő

Az alkoholhasználati zavar kezelése: Az Anonim Alkoholisták program és a kognitív viselkedésterápia integrálása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Visszaélés jelentése

Címkék