Moreira, M. de F., Gamboa, O. L., & Pinho Oliveira, M. A. (2022). A single‐blind, randomized, pilot study of a brief mindfulness‐based intervention for the endometriosis‐related pain management. European Journal of Pain, 26(5), 1147–1162. https://doi.org/10.1002/ejp.1939
Készítette: Gergely Dominika
Az endometriózis a méhszövethez hasonló szövet méhen kívüli előfordulásával járó krónikus, ösztrogénfüggő betegség. Mind a szövet, mind a betegségtünetek a menstruációs ciklus fázisait követik, ami vérzéssel, fájdalommal, hegesedéssel, és belső szervi összenövésekkel jár. Az elváltozások elsősorban a kismedencei szervek, és a nemi szervek területét érintik (pl. petefészek, méh, bélrendszer) (Dunselman és mtsai., 2014; Giudice & Kao, 2004; Vercellini és mtsai., 2014). A betegség előfordulási aránya igen magas, a reproduktív korú nők 5-10%-a küzd endometriózissal (Vercellini és mtsai., 2014; Zondervan és mtsai., 2020). A leggyakoribb tünetek a fájdalmas menstruáció, a krónikus kismedencei fájdalom, a fájdalmas szexuális együttlét, és a meddőség (Bulletti és mtsai., 2010).
A fájdalomtünetek enyhítése gyógyszerrel (pl. fájdalomcsillapító), hormon tartalmú szerekkel (pl. progesztin), vagy műtéti úton történik. Azonban a kezelések komplikációkkal és mellékhatásokkal járhatnak (Dunselman és mtsai., 2014; Vercellini és mtsai., 2014), illetve terápiarezisztens esetek is előfordulnak (Ferrero és mtsai., 2018).
A betegség terheit fokozza, hogy az endometriózis összefügg a szorongással és depresszióval (Barneveld és mtsai., 2020), valamint negatív hatást fejt ki az érintettek fizikai, mentális és pszichoszociális jóllétére (Márki és mtsai., 2022). A diagnosztizálásra jellemző több éves késedelem – Európa szerte 4-10 év, Magyarországon 3,9 év (Bokor és mtsai., 2013; Dunselman és mtsai., 2014) – után a diagnózis ugyanakkor segítheti a betegséggel való megküzdést. Mégis nagy terhet jelent maga a tény, hogy ez a krónikus egészségügyi állapot jelenleg nem gyógyítható, illetve a kezelések ellenére a panaszok visszatérhetnek (Cole és mtsai., 2021; Cox, Henderson, Andersen, és mtsai., 2003; Moradi és mtsai., 2014).
Ezért is merül fel, hogy a medikális megközelítés mellett érdemes az endometriózis kezelését kiegészíteni pszichológiai elemekkel (Evans és mtsai., 2019). A fájdalomtünetek az objektív testi érzet, és a fájdalomészlelés fokozódása mellett egyes személyiségjellemzőkkel és a testi érzetek szubjektív megélésével is összefügghetnek (Facchin és mtsai., 2016; Giamberardino és mtsai., 2001; Vercellini és mtsai., 2014). Azonban a megküzdést megkönnyítheti a betegség feletti kontroll növelése (Cox, Henderson, Andersen, és mtsai., 2003; Cox, Henderson, Wood, és mtsai., 2003), ez pedig az életminőségre is pozitív hatással lehet – például, ha az érintettek énhatékonyságot élnek meg a fájdalomkezelésben (O’Hara és mtsai., 2021; Rees és mtsai., 2022).
Krónikus fájdalmak esetén a fájdalomkezelést támogathatja a mindfulness módszere. Jon Kabat-Zinn nevéhez köthetjük a módszer kidolgozását, aki így definiálja a fogalmat: „a tudatosság, amely a jelen pillanatnak szentelt szándékos figyelemből, és a tapasztalatok pillanatról pillanatra való ítélkezésmentes kibontakozásából ered” (Kabat-Zinn, 2003, 145.). Bár ezen a területen további megfelelő módszertani minőségben végzett kutatásokra van szükség (Bawa és mtsai., 2015), korábbi vizsgálatok alapján ez a megközelítés lehet az egyik módja a fájdalomtünetek feletti kontroll növelésének. Hiszen az eredmények (Hilton és mtsai., 2017; Monshat & Castle, 2012; Veehof és mtsai., 2016) szerint krónikus fájdalommal élők esetében a mindfulness pozitívan hat a fájdalom intenzitásra és az észlelt fájdalom feletti kontrollra (kis és közepes hatásmérettel). A jelenség hátterében a fájdalomélménnyel való kapcsolat (Shapiro és mtsai., 2006), illetve a fájdalomészlelés idegi folyamatainak megváltozása állhat (Su és mtsai., 2016; Zeidan és mtsai., 2011). A módszer a meditációk során szeretetteljes, elfogadó figyelmet és tudatosságot tanít a gyakorlóknak (Kabat-Zinn, 2003). Ennek hatására akár a fájdalmas testi ingerekre is adhatunk olyan érzelmi reakciót, ami segíti az érzettel való megküzdést (Zeidan és mtsai., 2012).
A mindfulness alapú intervenciókat használják a mentális és fizikai egészség fejlesztésére (Goldberg és mtsai., 2022). Továbbá Kold és munkatársai (2012), illetve Hansen és munkatársai (2017) eredményei alapján sikeresen, és hosszú távon alkalmazható a módszer kiegészítő kezelésként az endometriózisban jelentkező fájdalommal való megküzdésben és az észlelt fájdalom csökkentésében. Egy friss, randomizált, kontrollált kutatás is alátámasztja ezeket az eredményeket. Moreira és munkatársai (2022) eredményei alapján a sztenderd ellátás mellett rövid mindfulness alapú intervencióban résztvevő endometriózissal élők fájdalomtünetei kis és közepes hatásméret mellett szignifikánsan csökkentek, azokhoz képest, akik kizárólag a sztenderd ellátásban részesültek (hormonkezelés, fájdalomcsillapító). Valamint az intervencióban részesülők mentális egészségmutatói is közepes hatásmérettel szignifikánsan javultak. A kutatásban mérték a fájdalommal járó kellemetlenségérzést, a kismedencei fájdalmat, továbbá a vizelet- és székletürítés-, a menstruáció-, illetve a szexuális együttlét során jelentkező fájdalmat (Moreira és mtsai., 2022).
A módszer hatásai túlmutathatnak a szűken értelmezett fájdalomészlelésen. Egy kutatás eredményei szerint krónikus fájdalommal élőknél a nem meditációs hangfelvételt hallgató kontrollcsoporthoz képest a mindfulnesst gyakorló résztvevők esetében hatékonyabban csökkent a fájdalommal kapcsolatos distressz. Továbbá kevésbé észlelték úgy a résztvevők, hogy a fájdalom a társas kapcsolatokat zavaróan fogja befolyásolni (Ussher és mtsai., 2014). Ennek ellenére Moreira és munkatársai (2022) kiemelik, hogy a mindfulness fájdalomészlelésre kifejtett pozitív hatásai nem függenek össze kiterjedt, általános életminőségbeli javulással, és az észlelt stressz csökkenésével. Így az érintettek nehézségeit egyéb szemszögből is érdemes megcélozni az integratív, személyre szabott ellátás keretében.
Például egy tágabb keretrendszert nyújthat a Mindful Coping Model (Garland és mtsai., 2009), amely pozitív átkeretezés útján használja a mindfulnesst a különböző helyzetekkel való megküzdésben. A modell szerint a képességeinket meghaladó, fenyegetésként értékelt eseményekre adaptív választ adhatunk azáltal, hogy eltávolodunk ettől a negatív értékítélettől és a mindfulness segítségével nem a negatív gondolatok/érzések tartalmára, hanem pusztán azok tudatos észlelésére törekszünk, ítélkezésmentesen. Ez pedig segít a történések pozitív értelemben való átkeretezésében, ami kezelhetőbbé teszi a stresszt okozó ingereket (Garland és mtsai., 2009). Tehát a fájdalom mellett a mindfulness megközelítése kiterjeszthető bármely kellemetlen tapasztalattal való találkozásra, így elképzelhető, hogy a fájdalomtünetek mellett a mindennapi problémákkal szemben jó támogatást nyújt az endometriózissal küzdők számára. Legyenek ezek akár az interperszonális nehézségek, a munkahelyi feladatok akadályozottsága (Bokor és mtsai., 2013), vagy a női énkép érintettsége (Facchin és mtsai., 2021).
Irodalomjegyzék
Barneveld, E. van, Manders, J., Osch, F. van, Poll, M. van, Visser, L., Hanegem, L., Lim, A., Bongers, M., & Leue, C. (2020). Depression, Anxiety and Endometriosis: A systematic review and meta-analysis. [Preprint]. Preprints. https://doi.org/10.22541/au.159969608.80387085
Bawa, F. L. M., Mercer, S. W., Atherton, R. J., Clague, F., Keen, A., Scott, N. W., & Bond, C. M. (2015). Does mindfulness improve outcomes in patients with chronic pain? Systematic review and meta-analysis. British Journal of General Practice, 65(635), e387–e400. https://doi.org/10.3399/bjgp15X685297
Bokor A., Koszorús E., Brodszky V., D’Hooghe T., & Rigó J. (2013). The impact of endometriosis on quality of life in Hungary. Orvosi Hetilap, 154(36), 1426–1434. https://doi.org/10.1556/OH.2013.29699
Bulletti, C., Coccia, M. E., Battistoni, S., & Borini, A. (2010). Endometriosis and infertility. Journal of Assisted Reproduction and Genetics, 27(8), 441–447. https://doi.org/10.1007/s10815-010-9436-1
Cole, J. M., Grogan, S., & Turley, E. (2021). “The most lonely condition I can imagine”: Psychosocial impacts of endometriosis on women’s identity. Feminism & Psychology, 31(2), 171–191. https://doi.org/10.1177/0959353520930602
Cox, H., Henderson, L., Andersen, N., Cagliarini, G., & Ski, C. (2003). Focus group study of endometriosis: Struggle, loss and the medical merry-go-round. International journal of nursing practice, 9, 2–9. https://doi.org/10.1046/j.1440-172X.2003.00396.x
Cox, H., Henderson, L., Wood, R., & Cagliarini, G. (2003). Learning to take charge: Women’s experiences of living with endometriosis. Complementary Therapies in Nursing and Midwifery, 9(2), 62–68. https://doi.org/10.1016/S1353-6117(02)00138-5
Dunselman, G. A. J., Vermeulen, N., Becker, C., Calhaz-Jorge, C., D’Hooghe, T., De Bie, B., Heikinheimo, O., Horne, A. W., Kiesel, L., Nap, A., Prentice, A., Saridogan, E., Soriano, D., & Nelen, W. (2014). ESHRE guideline: Management of women with endometriosis. Human Reproduction, 29(3), 400–412. https://doi.org/10.1093/humrep/det457
Evans, S., Fernandez, S., Olive, L., Payne, L. A., & Mikocka-Walus, A. (2019). Psychological and mind-body interventions for endometriosis: A systematic review. Journal of Psychosomatic Research, 124, 109756. https://doi.org/10.1016/j.jpsychores.2019.109756
Facchin, F., Barbara, G., Saita, E., Erzegovesi, S., Martoni, R. M., & Vercellini, P. (2016). Personality in women with endometriosis: Temperament and character dimensions and pelvic pain. Human Reproduction, 31(7), 1515–1521. https://doi.org/10.1093/humrep/dew108
Facchin, F., Buggio, L., Dridi, D., & Vercellini, P. (2021). A woman’s worth: The psychological impact of beliefs about motherhood, female identity, and infertility on childless women with endometriosis. Journal of Health Psychology, 26(7), 1026–1034. https://doi.org/10.1177/1359105319863093
Ferrero, S., Evangelisti, G., & Barra, F. (2018). Current and emerging treatment options for endometriosis. Expert Opinion on Pharmacotherapy, 19(10), 1109–1125. https://doi.org/10.1080/14656566.2018.1494154
Garland, E., Gaylord, S., & Park, J. (2009). The Role of Mindfulness in Positive Reappraisal. EXPLORE, 5(1), 37–44. https://doi.org/10.1016/j.explore.2008.10.001
Giamberardino, M. A., De Laurentis, S., Affaitati, G., Lerza, R., Lapenna, D., & Vecchiet, L. (2001). Modulation of pain and hyperalgesia from the urinary tract by algogenic conditions of the reproductive organs in women. Neuroscience Letters, 304(1–2), 61–64. https://doi.org/10.1016/S0304-3940(01)01753-0
Giudice, L. C., & Kao, L. C. (2004). Endometriosis. The Lancet, 364(9447), 1789–1799. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(04)17403-5
Goldberg, S. B., Riordan, K. M., Sun, S., & Davidson, R. J. (2022). The Empirical Status of Mindfulness-Based Interventions: A Systematic Review of 44 Meta-Analyses of Randomized Controlled Trials. Perspectives on Psychological Science, 17(1), 108–130. https://doi.org/10.1177/1745691620968771
Hansen, K. E., Kesmodel, U. S., Kold, M., & Forman, A. (2017). Long-term effects of mindfulness-based psychological intervention for coping with pain in endometriosis: A six-year follow-up on a pilot study. Nordic Psychology, 69(2), 100–109. https://doi.org/10.1080/19012276.2016.1181562
Hilton, L., Hempel, S., Ewing, B. A., Apaydin, E., Xenakis, L., Newberry, S., Colaiaco, B., Maher, A. R., Shanman, R. M., Sorbero, M. E., & Maglione, M. A. (2017). Mindfulness Meditation for Chronic Pain: Systematic Review and Meta-analysis. Annals of Behavioral Medicine, 51(2), 199–213. https://doi.org/10.1007/s12160-016-9844-2
Kabat-Zinn, J. (2003). Mindfulness-based interventions in context: Past, present, and future. Clinical Psychology: Science and Practice, 10(2), 144–156. https://doi.org/10.1093/clipsy.bpg016
Kold, M., Hansen, T., Vedsted-Hansen, H., & Forman, A. (2012). Mindfulness-based psychological intervention for coping with pain in endometriosis. Nordic Psychology, 64(1), 2–16. https://doi.org/10.1080/19012276.2012.693727
Márki, G., Vásárhelyi, D., Rigó, A., Kaló, Z., Ács, N., & Bokor, A. (2022). Challenges of and possible solutions for living with endometriosis: A qualitative study. BMC Women’s Health, 22(1), 20. https://doi.org/10.1186/s12905-022-01603-6
Monshat, K., & Castle, D. J. (2012). Mindfulness training: An adjunctive role in the management of chronic illness? Medical Journal of Australia, 196(9), 569–571. https://doi.org/10.5694/mja11.10974
Moradi, M., Parker, M., Sneddon, A., Lopez, V., & Ellwood, D. (2014). Impact of endometriosis on women’s lives: A qualitative study. BMC Women’s Health, 14(1), 123. https://doi.org/10.1186/1472-6874-14-123
Moreira, M. de F., Gamboa, O. L., & Pinho Oliveira, M. A. (2022). A single‐blind, randomized, pilot study of a brief mindfulness‐based intervention for the endometriosis‐related pain management. European Journal of Pain, 26(5), 1147–1162. https://doi.org/10.1002/ejp.1939
O’Hara, R., Rowe, H., & Fisher, J. (2021). Self-management factors associated with quality of life among women with endometriosis: A cross-sectional Australian survey. Human Reproduction, 36(3), 647–655. https://doi.org/10.1093/humrep/deaa330
Rees, M., Kiemle, G., & Slade, P. (2022). Psychological variables and quality of life in women with endometriosis. Journal of Psychosomatic Obstetrics & Gynecology, 43(1), 58–65. https://doi.org/10.1080/0167482X.2020.1784874
Shapiro, S. L., Carlson, L. E., Astin, J. A., & Freedman, B. (2006). Mechanisms of mindfulness. Journal of Clinical Psychology, 62(3), 373–386. https://doi.org/10.1002/jclp.20237
Su, I.-W., Wu, F.-W., Liang, K.-C., Cheng, K.-Y., Hsieh, S.-T., Sun, W.-Z., & Chou, T.-L. (2016). Pain Perception Can Be Modulated by Mindfulness Training: A Resting-State fMRI Study. Frontiers in Human Neuroscience, 10. https://doi.org/10.3389/fnhum.2016.00570
Ussher, M., Spatz, A., Copland, C., Nicolaou, A., Cargill, A., Amini-Tabrizi, N., & McCracken, L. M. (2014). Immediate effects of a brief mindfulness-based body scan on patients with chronic pain. Journal of Behavioral Medicine, 37(1), 127–134. https://doi.org/10.1007/s10865-012-9466-5
Veehof, M. M., Trompetter, H. R., Bohlmeijer, E. T., & Schreurs, K. M. G. (2016). Acceptance- and mindfulness-based interventions for the treatment of chronic pain: A meta-analytic review. Cognitive Behaviour Therapy, 45(1), 5–31. https://doi.org/10.1080/16506073.2015.1098724
Vercellini, P., Viganò, P., Somigliana, E., & Fedele, L. (2014). Endometriosis: Pathogenesis and treatment. Nature Reviews Endocrinology, 10(5), 261–275. https://doi.org/10.1038/nrendo.2013.255
Zeidan, F., Grant, J. A., Brown, C. A., McHaffie, J. G., & Coghill, R. C. (2012). Mindfulness meditation-related pain relief: Evidence for unique brain mechanisms in the regulation of pain. Neuroscience Letters, 520(2), 165–173. https://doi.org/10.1016/j.neulet.2012.03.082
Zeidan, F., Martucci, K. T., Kraft, R. A., Gordon, N. S., McHaffie, J. G., & Coghill, R. C. (2011). Brain Mechanisms Supporting the Modulation of Pain by Mindfulness Meditation. The Journal of Neuroscience, 31(14), 5540–5548. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.5791-10.2011
Zondervan, K. T., Becker, C. M., & Missmer, S. A. (2020). Endometriosis. New England Journal of Medicine, 382(13), 1244–1256. https://doi.org/10.1056/NEJMra1810764
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése