2024. január 21., vasárnap

Elfogadás és mindfulness alapú intervenciók a krónikus fájdalom kezelésére

Veehof, M. M., Trompetter, H. R., Bohlmeijer, E. T., & Schreurs, K. M. (2016). Acceptance- and mindfulness-based interventions for the treatment of chronic pain: a meta-analytic review. Cognitive behaviour therapy45(1), 5–31. https://doi.org/10.1080/16506073.2015.1098724

Készítette: Molnár Krisztina

Bevezetés

A krónikus fájdalom mind mentálisan, érzelmileg és fizikálisan is megterhelő. Sem a gyógyszerek, kezelések, műtétek nem képesek teljesen megszűntetni ezt, ezért fontosak a pszichológiai faktorok is. A kutatások szerint a CBT a leghatékonyabb a terápiák közül, de ez sem szűnteti meg a fájdalmakat. Az Acceptance and Commitment Therapy (ACT) fókusza a fájdalom elfogadásán van és annak az elfogadásán, hogy valószínűleg sosem fog teljesen elmúlni. Az ACT során hat pszichológiai rugalmasságot segítő készséget lehet elsajátítani: elfogadás (acceptance), jelen tudatosság (being present), kognitív feszültségmentesítés (cognitive defusion), öntudatosság (self as context), értékek megfogalmazása (values) és elköltezetett cselekvés (commitment). A mindfulness meditációk is része lehet a terápiának, de ez nem kötelező gyakorlat. A mindfulness alapú terápiák, a Mindfulness-based cognitive therapy (MBCT) és Minfulness-based Stress Reduction (MBSR) is hatásosak lehetnek a fájdalom érzetének kezelésében hasonlóan az ACT-hez. 

Módszer

Négy elektronikus adatbázisban keresték a cikkeket. A beválasztási kritérium az volt, hogy mindnek randomizált kontroll vizsgálatnak kellett lennie, és hogy a terápiák hatékonyságáról kellett szólnia. Kizárásra kerültek azok, ahol csak egy üléses terápia volt, vagy ha a mindfulness és az elfogadás csak egy kis komponense volt a terápiának. 87 cikk felelt meg a beválasztási kritériumnak, de ebből csak 25 cikket tartottak meg, 1285 fős lett így a minta. A vizsgálati személyek felnőttek voltak, 35 és 60 év közöttiek, a többségük nő. A mindfulness bázisú terápiák 8 hetes csoportos terápiák voltak, 1,5-2,5 órás ülésekkel. Az ACT 4-12 hetes csoportos terápia volt, minden héten egy üléssel 1-2,5 órás időtartammal. A kontroll csoport várólistán volt vagy csak medikális terápiát kapott. A cél az volt, hogy a terápiák hatását vizsgálják. A másik cél pedig az ACT és az MBCT/MBSR hatékonyságának összehasonlítása a sima CBT-vel és multidiszciplináris kezeléssel és sima relaxációval.

Eredmények

A hatásosságát a terápiának vizsgálták a fájdalom intenzitására,  interferenciájára (zavaró hatása, fájdalomküszöb), a depresszió, szorongás szintjére, az életminőségre, a gyengeség érzésére. Alacsony hatás volt a fájdalom, depresszió, életminőség, gyengeségre nézve, mérsékelt hatás a szorongásra és a fájdalomérzet zavaró hatására. Utánkövetéses vizsgálat is része volt a cikkeknek, ez jellemzően 2 és 6 hónappal a terápia után történt. A fájdalom intenzitásánál továbbra is alacsonyabb hatásméret volt, viszont a depresszióra és az életminőségre az utánkövetés során még magasabb hatása volt a terápiának, mint közvetlenül az ülések után. Szintén ez történt a fájdalomérzet zavaró hatásánál, ezt csökkentették leginkább a terápiák. 
Az ACT magasabb hatékonyságú volt a depresszió és szorongás tüneteinek csökkentésénél és az életminőség javításánál, mint az MBCT vagy MBSR.
A CBT terápiát két cikkben vetették össze az ACT és MBCT-vel, ennek erősebb hatása volt a depresszióra, a gyengeség érzésre és a fájdalom zavaró hatására, tehát úgy tűnik, hogy a sima CBT is hatékony ezeknél. Közepes és nagy hatás volt viszont az ACT és MBCT ülések után a sima relaxációhoz, vagy a multidiszciplináris kezeléshez képest.

Diszkusszió

Tehát ezek a terápiák hatékonyabb lehetnek a krónikus fájdalom kezelésében az elfogadás komponense miatt. Azért is lett a fájdalom zavaró érzeténél a legnagyobb hatás, mert az ellentétes az intenzitással, sokkal inkább az egyén saját megítélésétől függ, fel lehet fogni ezt fájdalomküszöbként. Az utánkövetés pedig megmutatta, hogy hosszútávon is hasznosak ezek az elfogadáson és mindfulnessen alapuló készségek elsajátítása. A sima CBT is hatékony rövidtávon, viszont hosszútávon nem egyértelmű a hatékonysága, vannak kutatók, akik szerint nem hatékony, mások szerint igen. Úgy tűnik, hogy a CBT inkább a katasztrofizálásra hat és ezért segíti a tünetek, nehézségek csökkentését. 

Limitációk

Nincs elég magas minőségű cikk, még mindig nagyon sok gyenge minőségűt publikálnak. Illetve nagyon kevés ebben a témában a kutatások száma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogató! Ez a blog az ELTE pszichológia szakos hallgatóinak munkáit tartalmazza.

A CBT transzkulturális adaptációja az ázsiai országokban

Naeem, F., Latif, M., Mukhtar, F., Kim, Y. R., Li, W., Butt, M. G., ... & Ng, R. (2021). Transcultural adaptation of cognitive behaviora...